A kémiai elemek periódusos rendszere a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, melyet elsőként 1869-ben az orosz kémikus Dmitrij Mengyelejev alkalmazott. Olyan táblázatot szándékozott készíteni, amely jól mutatja az elemek tulajdonságai között fellelhető visszatérő jellegzetességeket ("periódusokat"). Jóllehet, ő még csak kb. 60 elemet ismert és tömeg alapján rendezte az elemeket, még az elektronszerkezetről semmit sem tudott. Azonban korát meghazudtolva jósolta meg egyes elemeknek a felfedezését, táblázatában egy üres helyet hagyva nekik. Az idők folyamán a periódusos rendszert többször módosították és bővítették, ezen kívül Mengyelejev ideje óta számos új elemet fedeztek fel, új elméleti modelleket dolgoztak ki, melyek magyarázattal szolgálnak a kémiai sajátosságok hátterét illetően. Általános kémia | Sulinet Tudásbázis. A táblázatnak létezik az elemek viselkedésének különböző szempontjait hangsúlyozó más elrendezése is de a leggyakrabban használt forma még ma is nagyon hasonlít Mengyelejev eredeti ábrájára. A kémia oktatásában ma általánosan elterjedt a periódusos rendszer használata, a kémiai sajátosságok különböző formáinak az osztályozásához, rendszerezéséhez és összehasonlításához hasznos segédeszköz.
és a XX. század fordulóján kezdték felfedezni. (A neutront csak 1932-ben fedezte fel James Chadwick, angol fizikus. ) Az elemek, pontosabban az elemi állapotú anyagok közül mint anyagféleséget a XVII. századig csupán tizenhármat ismertek. Ezek: a szén (C), a kén (S), a vas (Fe), a réz (Cu), a cink (Zn), az arzén (As), az ezüst (Ag), az ón (Sn), az ólom (Pb), az antimon (Sb), az arany (Au), a higany (Hg) és a bizmut (Bi). 1669-ben fedezték fel a foszfort, majd a XVIII. században ezt sorra követték az újabb és újabb eredmények. század végére már megduplázódott, a XIX. század közepére pedig megnégyszereződött az ismert elemek száma. A periódusos rendszer – az elemek rendszerezése (videó) | Khan Academy. Dimitrij Ivánovics Mengyelejev orosz tudós 1869-ben közzétett tanulmányában atomszerkezeti ismeretek nélkül megsejtette azt a természetes rendszert, amely logikus egységbe foglalja az összes ismert elemet. Mengyelejev készülő tankönyvéhez kívánta rendszerbe foglalni az akkor ismert elemeket. Ehhez – egy zseniális ötlettel – relatív atomtömegeik szerint rakta sorba az elemeket.
Mások ezeket vásárolták Kép fal inspirációk Népszerűek ugyanabban a kategóriában
Mindezek alapján érthető, hogy miért nem lehet minden elem relatív atomtömege kerek egész szám. A lényeg tehát az, hogy ha pontosan egységnyinek (azaz 1, 0000-nek) vesszük a 1 H izotóp tömegét, akkor például nem pontosan 12, 0000 a 12 C izotóp és nem pontosan 16, 0000 a 16 O izotóp tömege. Az eltérő relatív tömegnek az is oka, hogy a proton és a neutron tömege csak az atomon kívül annyi, amennyit a táblázat tartalmaz. Az atomok létrejöttekor nem érvényesül a tömegmegmaradás törvénye. Ekkor ugyanis akkora energia szabadul fel, hogy az jelentős tömeget rabol el a rendszerből. Mengyelejev-féle periódusos rendszer. Kémiai elemek a periódusos rendszer. Ezzel a tömeghiánnyal (ún. tömegdefektus) Einstein foglalkozott relativitás elméletében. Azt is érdekes lenne kiszámítani, hogy vajon mennyire tér el egy-egy elem relatív atomtömege, ha egységnyinek a 1 H helyett a 12 C tömegének 1/12, a 14 N tömegének 1/14 vagy a 16 O tömegének 1/16 részét vesszük. Az atom relatív tömege azt mutatja meg, hogy az adott atom hányszor nagyobb tömegű a 12 C izotóp tömegének 1/12 részénél.
Egy-egy atom tömege nagyon kicsi. Amikor majd kémiai reakciókhoz ki kell mérnünk valamennyit, biztosan nem tudunk közülük 1-2 darabot kiemelni. Olyan pontos mérleget soha nem fognak előállítani, amellyel 1 atom lemérhető lenne. Sok információt kapunk az egyes elemek atomjairól már akkor is, ha nem a tényleges (ún. abszolút) tömegüket vizsgáljuk meg, hanem az egymáshoz viszonyított, ún. relatív tömeget. Kérdés, hogy mit válasszunk egységnyinek, vagyis minek legyen a relatív tömege 1, 0000. A természettudósok (az IUPAC, azaz az International Union of Pure and Applied Chemistry 1960-ban megrendezett konferenciáján) abban állapodtak meg, hogy a 12 C tömegének 1/12 része legyen az a tömeg, amihez minden atom tömegét viszonyítják. Azóta minden táblázat ezeket az értékeket tartalmazza. Sokan azt gondolhatják, hogy az 1-es tömegszámú H-atom tömegét kellene egységnyinek tekinteni, hiszen annál kisebb tömegű atomot nem ismerünk. Ekkor a tömegszám éppen a relatív atomtömeget adná. Ne feledjük azonban, hogy egy elemnek többféle tömegszámú izotópja is létezik, a proton és a neutron tömege nem pontosan azonos, az atomban lévő elektronoknak is van tömege, ha elhanyagolhatóan kicsi is.
Ismerd meg a kémiai elemeket, a környező világ és valójában a teljes világegyetem építőkockáit! Tudd meg, milyen vegyületek festik színesre a tűzijáték lángját, hogyan kapcsolódik a kobalt neve a koboldokhoz, és miért fedi aranyréteg az űrhajósok napellenzőjét Ez a látványos útmutató érdekes tényekkel és lenyűgöző képekkel segít eligazodni a periódusos rendszer 118 elemének változatos megjelenési formái között. Összefoglalja történetüket, tulajdonságaikat, és bemutatja sokrétű felhasználási lehetőségeiket a hétköznapokban.
Videóátirat Ebben a videóban megismerkedünk a periódusos rendszerrel. Az elemeket csoportokba fogjuk rendezni. Ahogy áttekintjük az itt feltüntetett fogalmakat, sorban kipipálom majd, amelyeket megbeszéltünk. A csoportok a periódusos rendszer függőleges oszlopai. Ha átjövünk ide, láthatjuk, hogy ezek az elemek mind ugyanabban a függőleges oszlopban vannak. Ezek az elemek tehát azonos csoportba tartoznak. Ezt nevezzük az 1. csoportnak. Ezek a további elemek szintén ugyanabban az oszlopban helyezkednek el. Így ezek szintén egy csoportot alkotnak, ezt pedig a 2. csoportnak nevezzük. A számozást folytatva, ezek lesznek sorra a 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12. csoportok. Ezután itt felül folytatva újabb függőleges oszlopok következnek, 13., 14., 15., 16., 17. és végül 18. sorszámmal. Ez a csoportok számozásának az egyik módja. A csoportok számozására más módszer is létezik, amely szerint az iménti 1. csoport neve 1. A, a 2. csoport neve 2. A. Ezután kihagyjuk a 3-12. csoportokat, folytatjuk a számozást.