A király és a nép lelkesen fogadta Vasco da Gamát, és életében még kétszer visszatérhetett Indiába, ahol 1524, december 24-én halt meg. NEMbulvár – Péntek Tünde
A szerződés később a pontatlan mérések és a vonal pontos, térkép szerinti szögének meghatározatlansága miatt számos különféle értelmezést nyert, a spanyol érdekek értelemszerűen minél keletebbre, a portugálok minél nyugatabbra kívánták helyezni, különösen Brazília 1500-ban történt felfedezését követően. Bár a szerződésre a pápa is áldását adta, a két birodalom újvilágbéli határainak kérdését végső soron egy, a két ország által közösen indított tengeri expedíció volt hivatott eldönteni, erre azonban sosem került sor. Mi MICSODA // Vasco da Gama sikeres útja Indiába. Bár a tordesillasihoz képest véglegesebb határokat eredményezett az 1529-ben megkötött zaragozai szerződés, a 16. század folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy az amerikai kontinens kapcsán nem elég Portugália és Spanyolország között eldönteni a fennhatóság kérdését: Anglia, Hollandia és Franciaország az elkövetkező évtizedek során szintén igényt támasztottak területekre az "új" földrészen. Emellett természetesen bármiféle, az európai hatalmak által egymás közt megkötött egyezmény teljességgel figyelmen kívül hagyta a kontinens lakóinak – akik a becslések szerint ekkoriban akár 50 millióan is lehettek – véleményét és érdekeit, miközben az európai gyarmatosítás évszázadainak ők szenvedték el a következményeit.
Da Gama és emberei későbbi expedícióikon portugál kereskedőtelepek és katonai erősségek egész hálózatát hozták létre Kelet-Afrikában és Indiában, ennek során a brutális módszerektől sem riadtak vissza a helyi lakossággal szemben. Lisszabon kikötőjében hamarosan egymást érték a fahéjat, gyömbért, fekete borsot, sáfrányt és más értékes fűszereket szállító hajók, Portugália pedig az európai nagyhatalmak közé emelkedett. Az aranykor véget ér A 16. század elején Portugália lett a világ leggazdagabb országa: hajói Indiából tovább terjesztették birodalmát kelet felé, 1512-ben a Fűszer-szigeteket (Indonéziát), 1514-ben pedig Kína partjait is elérve. Nem sokkal később a híres Fernão de Magalhães (magyarosan Ferdinánd Magellán) (1480–1521) felvetette, hogy e vidékeket nyugat felé hajózva is el lehetne érni, talán könnyebben, mint a Jóreménység fokát megkerülve. Elméletét bizonyítandó, egy expedíció támogatását kérte I. Mánuel (ur. 1495–1521) királytól, aki azonban ezt elutasította. Kolumbuszhoz hasonlóan Magellán is a spanyol udvarhoz fordult, ahonnan meg is kapta a szükséges támogatást: spanyol hajókkal és legénységgel indult el körbehajózni a Földet 1519 szeptemberében.