Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis atque unionibus decenter undique exornatum, ex cono vero galeae, teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes vtrasque oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant. "] A Bihar mezővárosban lakó későbbi leszármazottak az armálissal többször igazolták nemességüket a deputáció előtt, sajnos a rokonsági fok megnevezése nélkül. 1724-ben András fia András; 1731-ben ugyanezen armálissal István és Péter Keresztesen, és István Biharon. * [* U. o. 1. k. 318., 1852., 1713. ] [1] Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 89-90. (PhD értekezés) [2] Dávid 1772 [ szerkesztés] Dávid Károly 1772. Heraldikai lexikon/Czvittinger Dávid – Wikikönyvek. december 2., Bécs Mária Terézia bárói rang és címer általa: fia Antal R 64 [3] Rövidítések Lásd még: Címerhatározó A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs
(.. ) Én őszintén nem értem, hogy Anita miért jött el ide. Kicsit úgy éreztem, mintha számonkérnének egy olyan dolog miatt, ami igazából nem szorul magyarázatra. Kényelmetlenül éreztem magam. " fejezte be Dávid. Amennyiben nem szeretnél lemaradni a legjobb hazai és külföldi influenszerekkel kapcsolatos hírekről, kövesd a YouTube, TikTok, Instagram és a Facebook-oldalunkat!
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Dávid nevű családok címerével foglalkozik. Dávid Ferenc [ szerkesztés] Dávid Ferenc (1520 k. –1579) pecsétje és kézjegye Irodalom: A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Külső hivatkozások: túrócszentpéteri Dávid [ szerkesztés] Dávid címer, Medzihradsky Adolfnak (1835-1919) az árvai nemesi családok címereit ábrázoló 1910-11-es címerrajzaiból Dávid János címere, aki 1593–1621 között szerepel, de gyermektelenül halt meg. Családja Túróczszentpéterről származott, a 13. századból. A család őse Zathureczky Uzda (*1245 k. Heraldikai lexikon/Tóth Dávid – Wikikönyvek. ) fia Péter (*1303 k. ) fia Pál (*1332 k. ) fia, Dávid (*1380 k. ), aki Alsózaturcsányban, Túróczszentpéteren és Isztebneben volt birtokos. A család már a 14. században birtokot szerzett Árva vármegyében (Isztebne). A család tehát a Zathureczky családból vált ki, amellyel a címere is közös. 1772-ben Mária Terézia Dávid Károlyt és fiát, Antalt bárói címre emelte.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Czvittinger Dávid (1675-1743), a magyar irodalomtörténetírás úttörője. A neve előfordul Czwittinger alakban is. Nemességet szerzett polgárcsaládból származott. Selmecbányán, 1696-tól Berlinben, majd Strassburban, Tübingenben, 1701-től Altdorfban tanult. Evangélikus papjelöltként Németországban hazafias céllal latin nyelvű írói lexikont írt. Nagy ő david . Művének anyaggyűjtését már diákkorában megkezdte. 1711-ben lexikonának költségei miatt az adósok börtönébe került, de innen 1713-ban megszökött. Műve mintegy 270 magyarországi, erdélyi, horvát és dalmát író, tudós, műpártoló adatait, bibliográfiáját tartalmazza. Szócikkeiben számos modern gondolatot vet fel (pl. a finn-magyar nyelvrokonság, a magyar nyelv művelésének programja). Az európai irodalmi köztudat számára elsőként közvetítette a magyar irodalomra vonatkozó ismereteket. Művét Schmeitzel is említi heraldikai tankönyvében. Művei [ szerkesztés] Specimen Hungariae Literatae. ('A magyar tudományosság összefoglalásának kísőrlete', vagy 'bizonyítéka').