A kitartás mellett a türelem is kulcsfontosságú, – a károsodástól függően –először az egyszerűbb ismeretek, tevékenységek térhetnek vissza, az összetettebb tevékenységekhez, a kifinomult mozdulatokhoz több időre és gyakorlásra van szükség. A fizioterápia kezdetben segíti az izommerevség elkerülését a lebénult végtagokban, rugalmasan tartja az izmokat, majd fejleszti az egyensúlyérzéket és mozgáskoordinációt. A Stroke Világszervezet egy tizenegy elemből álló listát állított össze, amely segítségével hosszú távon ellenőrizhető a szélütést szenvedett betegek állapota. Ez az érintettek mellett a hozzátartozóknak és az egészségügyi dolgozóknak is támpontot adhat. Stroke után: hogyan tovább?. Bármelyik pont esetében negatív irányú változás észlelhető, gyorsan és hatékonyan azonosítani és kezelni kell a problémát. Másodlagos stroke prevenció Mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységek Mobilitás Görcsök Fájdalom Inkontinencia Kommunikáció Hangulat Tudatosság/Gondolkodás Élet a stroke után Családdal való kapcsolat Forrás:
"Ha valaki kezdi azt érezni, hogy szűkül a tér az életében, akkor rögtön öltözzön fel és menjen ki a szabadba" – A Richter Főnix Közösség új tagja, Keresztesné Sándor Katalin. Magyarországon évente 35-40 ezren esnek a stroke áldozatául. Keresztesné Sándor Katalin szintén szembenézett vele. Az agyinfarktus egy olyan rosszulléttel kezdődik, aminek nincsenek előjelei. Ha azonban bekövetkezik, akkor minél előbb kezelni kell, hiszen annál nagyobb az esély a túlélésre vagy a teljes felépülésre. Katalin megismerte a mélységeket, mégis hiszi, hogy bármi is történt, az életben mindig a boldogságot kell keresni. Történetével bekerült a Richter Főnix Közösség tagjai közé. A stroke okai A stroke a felnőttkori rokkantság egyik vezető kiváltója, a szív-és daganatos betegségek mellett az egyik legtöbb elhalálozással járó betegség. BOON - Élet a stroke után. A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a károsodás mértékét dönti el. A korai kezelés a súlyosabb agykárosodást és az életminőség romlását előzheti meg.
Ezek a tünetek a hirtelen féloldali végtaggyengeség, az elcsempült száj és a beszédnehézség. Ha ezek közül csak az egyik észlelhető, már akkor is 70% esély van arra, hogy azt heveny agyi érkatasztrófa, azaz stroke okozza, ha pedig mind a három jelen van, akkor már 90%-s az esély és sürgősségi ellátásra van szükség. Ilyenkor nem a legközelebbi kórház, hanem a legközelebbi stroke centrum a cél, hiszen ott érhetőek el a megfelelő diagnosztikai és terápiás lehetőségek. Élet a diagnózis után Sajnos azonban a kései diagnózis és kezelés következtében különböző súlyosságú rokkantsági tünetek jelentkezhetnek. Ilyen például a féloldali végtaggyengeség. Ez előfordulhat a karban vagy lábban, együtt járhat lábhúzással, de felmerülhet a járókeret szükségessége is. Sőt, a legsúlyosabb esetben jelentheti a tartós ágyhoz kötöttséget is. Emellett a rokkantsági tünetek közé sorolhatóak még a szellemi hanyatlás, a demencia eltérő fokozatai. A gyógyulási folyamatot mindenképpen elősegíti a mihamarabbi rehabilitáció, az aktív életbe való lépcsőzetes visszarázódás.
Stroke rehabilitáció Tudják, hogy Magyarországon a stroke-n átesett betegek legalább harminc százalékának nem jár rehabilitáció?! Akinek jó a mozgása, csak írni, olvasni vagy beszélni nem tud, annak ki fizeti a logopédiai órákat?! A stroke a központi idegrendszer területén kisebb, vagy nagyobb területen bekövetkező érelzáródás, vagy vérzés, ami miatt szövetelhalás, majd működéskiesés jön létre. Attól függően, hogy a károsodás mely agyterületeket érinti, mely erek ellátási területének megfelelően történik, a következmény és a rehabilitáció folyamata minden esetben más és más lesz. A stroke leggyakoribb tünete az izomerő-csökkenés, féloldali bénulás (hemiparesis-hemiplegia), gyakrabban a felső végtag bénulása súlyosabb. A mozgás koordinációja zavart szenved, ezért egyensúlyzavar, a végtagokban ügyetlenség (ataxia) lép fel. Domináns agyféltekei károsodás esetén beszédzavar alakul ki, mely teljes beszédképtelenségig fokozódhat. Érzészavarok, látásvesztés, főleg látótérkiesés, a gondolkodási funkciók lassulása, észlelési és érzékelési zavarok, a saját test felismerésének zavara, pszichés leépülés jelentkezhet.