Belföld A 2006. szeptember 19-én éjjel történtek miatt tart az a büntetőper, amelynek keretében Edelényi Tamást és 39 társát vádolja az ügyészség közérdekű üzem működésének megzavarása miatt. A tárgyalás mai fordulója a Pesti Központi Kerületi Bíróságon zajlik. Tanúmeghallgatásokkal folytatódott az Edelényi Tamás és harmincnyolc társa ellen - az MTV-székház 2006-os ostroma kapcsán - közérdekű üzem működésének megzavarása miatt indított büntetőper a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A rendzavarók 2006. szeptember 19-én este tizenegy óra tájban törtek be az MTV székházába. MTV-székház ostroma | Szeged Ma. Az indulatok azt követően mérgesedtek el, hogy a tüntetők egy kisebb csoportja a köztelevízióban akarta átadni és beolvastatni azt a petíciót, ami a Kossuth téren Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde ellen tiltakozók állásfoglalását tartalmazta. Miután nem fogadták őket, "erősítést" hívtak a térről, majd az MTV székháza előtt kialakult tömegjelenetek során az események vandalizmusba csaptak át. Többen fosztogattak.
Ezután elkezdték kővel dobálni a tüntetők az MTV épületét, több autót felgyújtottak, végül összecsaptak a rendőrökkel is, majd éjjel kettőkor elfoglalták a kiürített székházat. Nem sokkal ezután a rendőrök felszólítására elhagyták az épületet. Politikai válságot robbantott ki A rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb politikai válságát robbantotta ki a 13 évvel ezelőtt a nyilvánosságra került "titkos" hangfelvétel Gyurcsány Ferencnek a balatonőszödi kormányüdülőben elmondott beszédéről. Ezen az akkori miniszterelnök azt mondta, a szocialisták politikája az előző években hazugságokra épült. MTV-székház-ostrom: “itt fogunk megdögleni” | Híradó. Az MSZP és a liberálisok közös kormányzása pedig a szakadék szélére sodorta az országot. A beszédnek először csak néhány részlete szivárgott ki szeptember 17-én. "Hazudtunk reggel, éjjel meg este" "Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tennem, mint hogyha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este" – hangoztatta a felvételen Gyurcsány Ferenc. Rövid idő múlva egy hosszabb 25 perces rész is nyilvánosságra került.
Az ügyész nyomatékos súlyosbító körülményként értékelte a cselekmény közrendet, köznyugalmat súlyosan megzavaró jellegét. A védők perbeszédükben vitatták, hogy az MTV közérdekű üzem, továbbá Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülésére célozva arról beszéltek, hogy a vádbeli cselekmények idején a társadalmi normák a vádlottaktól függetlenül megkérdőjeleződtek. MTV székház ostroma. Az eljárás során korábban a tüntetők közül többen arról számoltak be, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése miatti harag vitte őket az utcára, és az MTV-ben egy ezzel kapcsolatos petíciót szerettek volna beolvastatni. A védelem hivatkozott arra is, hogy az MTV-székházat védő rendőröket célszerűtlenül, szakszerűtlenül vezényelték ki, és ez magában hordta az atrocitások lehetőségét. A tüntetők pedig olyan felfokozott idegállapotban voltak, ami korlátozott beszámítási képességgel, az ítélőképesség zavarával járt együtt, ezért a vádlottak felmentése indokolt. Várhatóan a mai tárgyaláson elsőfokú ítéletet hirdet a bíróság a hat vádlott ügyében, további 32-é viszont folytatódik.
Ma tizennégy éve több ezren vonultak a Magyar Televízió Szabadság téri székházához, és az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc lemondását követelték. A hazafiak többször összecsaptak a rendőrökkel, majd betörtek az épületbe. Az őszödi beszéd szeptember 17-i nyilvánosságra kerülésének napján Budapesten, a Kossuth téren és több vidéki városban is tüntetések kezdődtek, amelyeken Gyurcsány Ferenc lemondását követelték. 2006 májusában egy zárt frakcióülésen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elismerte, hogy a szocialista-szabaddemokrata kormány hazudott, és négy éven át nem csinált semmit – közölte az M1 Híradója. A szeptember 17-én kiszivárgott őszödi beszéd után Budapesten, a Kossuth téren és több vidéki városban is tüntetések kezdődtek, amelyeken Gyurcsány Ferenc lemondását követelték. Mivel Gyurcsány ennek nem tett eleget országszerte utcai tüntetések, erőszakos demonstrációk és rendőrattakok kezdődtek, és ezek egészen november elejéig tartottak. Az MTV-székház ostroma A Magyar Televízió 2006. szeptember 18-i ostromára azért került sor, mert a televízió vezetése nem volt hajlandó beolvasni a tüntetők petícióját.
A távirati iroda hajnali 4 óra 5 perckor jelentette, hogy a székházban újra a rendőrök a helyzet urai. Budapest, 2010. január 11. Fürst Pál ügyész a vádlottakat nézi, amikor tanúmeghallgatásokkal folytatódik az Edelényi Tamás és harmincnyolc társa ellen - az MTV-székház ostroma kapcsán - közérdekű üzem működésének megzavarása miatt indított büntetőper a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. MTI Fotó: Kovács Tamás
Az ügyész tudomásul vette az elsőfokú döntést, és hárman a vádlottak közül is, az ő vonatkozásukban jogerős az ítélet, lezárult a per. Ketten három nap gondolkodási időt kértek a fellebbezés kérdésében, a hatodik vádlott azonban már az ítélethirdetés után nyomban jogorvoslatért folyamodott, így esetében a Fővárosi Bíróságnak másodfokon kell elbírálnia az ügyet. Felismerték magukat Tavaly decemberben már öt embert felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott a bíróság közérdekű üzem működésének megzavarása és más bűncselekmények miatt. Azok a döntések jogerőre emelkedtek, mert a vád és a védelem egyaránt tudomásul vette az első fokú határozatot. A keddi tárgyaláson másik hat vádlott ügyében zárult le a bizonyítási eljárás és hangzottak el a perbeszédek, az ő vonatkozásukban hirdet első fokú ítéletet a bíróság csütörtökön. Galéria, kattintson! © Végel Dániel Az ügyész keddi vádbeszéde szerint mind a hat vádlott esetében megállapítható a közérdekű üzem - ez esetben az MTV - működésének megzavarása, továbbá a vádlottak egy részénél a felfegyverkezve, csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak, másoknál pedig a lopás.
Több vádlott beszélt arról, hogy a Szabadság téren rendőrök lőttek, figyelmeztető lövéseket adtak le, a vízágyús autó pedig teljes gázzal belehajtott a tüntetőkbe, és egy embert majdnem halálra gázolt. Az egyik vádlott az ügyészség szerint kövekkel, égő fáklyával dobálta a rendőröket, a vízágyús autóra pedig égő benzines kannát hajított. A vádlott a tárgyaláson ugyanakkor arról beszélt, hogy a kannától csak meg akart szabadulni, a székház falánál sarokba szorított rendőröket pedig éppen ő próbálta a fenyegetődző, dobálódzó tömegtől megvédeni. Ekrem Kemal György vádlott elmondása szerint szemlélője, mi több, elszenvedője volt az eseményeknek. "Két fogam letörött, az idegláztól lebénult a nyakam, Bocskai díszmagyar öltözetemet pedig szétmosták a vízágyúval, amiért kártérítést fogok követelni" - hangoztatta a fővárosi demonstrációk jól ismert alakja. A vádlottak megtapsolták Ekrem Kemal Györgyöt, amikor vallomástétele során a tévéelnököt szidalmazta, és kinevették az ügyészt, amikor kérdést tett fel a vádlottnak.