A Sárospatak melletti Megyer-hegyi tengerszem kiemelt látogatottságú kirándulóhely, Magyarország egyik legszebb természeti csodájának számít. Ezt a vonzerőt akarta fokozni a város azzal, hogy manapság növekvő népszerűségű via ferrata pályát épít a helyszínre. A pálya látványa sokkolt több kirándulót, a nemzeti park is kifogást emelt. Megyer hegyi tengerszem túra. Végül kompromisszum született. A Megyer-hegyi tengerszem Sárospatakról közelíthető meg egy 7 kilométeres sétával, kijelölt turistaúton, de sokan felautóznak egészen a közelébe a 37-es útról a Kisgát-dűlőn. A helyszínt 2011-ben egy internetes szavazáson megválasztották Magyarország legszebb természeti helyszínének, azóta népszerűsége egyre növekszik, mint azt számtalan túrablog-bejegyzés tanúsítja. Már a 15. században felfedezték, hogy a Megyer-hegy kemény kovasavas kőzete kiválóan alkalmas malomkőnek, ezért egészen 1907-ig bányászták, főleg kézi munkával. A bányaudvar magas, meredek, sima falai között ezután a csapadékvízből egy tengerszemszerű, sokszor fekete vizűnek látszó tó alakult ki.
A tó és környéke 1997-ben természetvédelmi terület lett. Az egyre több látogató arra sarkallta a sárospataki önkormányzatot, hogy fejlessze az egyre nagyobb hírnévre szert tevő kirándulóhelyet. A látogatók ebből először a bányaudvar falán tekergő két via ferrata úttal és a hozzá tartozó kötélhíddal találkoztak tavaly augusztusban. Az egyik helyi közösségi oldalon például ilyen reakció született: Mai bringázásom a Tengerszemre úgy indult, mint mindig... Megyer-hegyi tengerszem - Utadon.hu. már vagy 30 éve. Aztán amikor felértem... megláttam, amit korábban elképzelhetetlennek tartottam! A Tengerszem falai összefúrva, acélsodronyokkal megfojtva a természetet! Többen tiltakoztak, és nem sokkal később az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnak (ANPI) is gondja támadt a via ferratával: az elmaradt kivitelezési egyeztetésre hivatkozva a megyei kormányhivatal hatósági osztályával leállíttatta a majdnem kész kivitelezést, és elrendelte a pálya érintett részének lebontását, ezen a területen az eredeti állapot visszaállítását. Mint a tavaly október 30-i határozatban írták, azért, mert az építtető "eltért a természetvédelmi engedélyben foglalt előírástól, így a kivitelezés megkezdésekor és alatt nem volt biztosított a terület tájképi értékeinek védelme, a megvalósult állapot pedig a védett természeti terület tájképében kedvezőtlen állapotot idézett elő".