A tengerentúlon alkalmazott módszer lényege, hogy ha az adós minden érdemi vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett - bizonyos feltételekkel - mentesül az esetleg fennmaradó tartozás megfizetése alól. Schadl György szerint a megoldás idehaza csak akkor működhetne, ha szigorú kitételek érvényesülnének. A hazai elsétálási jog például csupán a korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba; azért csak ott, mert az ilyen kölcsönök adósait korábban rendkívüli helyzetbe hozta az árfolyamok elszabadulása. Emellett az elsétálás joga csak azokat illethetné meg, akik a banki hitelüket legalább részben megpróbálták törleszteni, miközben minden más fizetési kötelezettségüket teljesítették.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2017. október 24. kedd 05:45 Az idén már jóval kevesebb végrehajtás kezdődik, mint a válságot követő években A korábbi évekre jellemző, átlagosan félmillió végrehajtás helyett idén 350 ezer eljárás indulhat el. A csökkenés oka egyrészt a lakosság anyagi helyzetének javulásában, másrészt a devizahitelek lassú kifutásában kereshető. Az utóbbiak esetében gyakori igazságtalan helyzetek kivédésére az elsétálási jog bevezetése is megoldást jelenthetne. Nem jutott még túl teljesen a devizahiteleken a magyar társadalom – erről árulkodnak a végrehajtók tapasztalatai, amelyek szerint a külföldi pénznemben felvett régi kölcsönök még ma is sok gondot okoznak. – Az eljárások bizonyos része még ma is volt devizahiteles ügyfeleknél indul meg, illetve ellenük folyik – mondta a Magyar Időknek Schadl György. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke az okokról, részletekről szólva először is az idei teljes ügymennyiségről tett említést.
Címlap elsétálási jog 2021. 08. 24. | 12:54 Sándor Zoltán Z. Kárpát Dániel a devizahitelek ügyében: "Európa legkegyetlenebb kormányával állunk szemben" 2017. november 08. | 19:39 Már a végrehajtók is kegyelmeznének az adósoknak, csak a kormány nem A Jobbik évek óta követeli. 2017. november 07. | 07:48 Elsétálhatnak a devizahitelesek?
"Az ilyen esetekben igazságos megoldás lehetne az úgynevezett elsétálási jog hazai bevezetése" – mondta a végrehajtók vezetője. A tengerentúlon alkalmazott módszer lényege, hogy ha az adós minden érdemi vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett – bizonyos feltételekkel – mentesül az esetleg fennmaradó tartozás megfizetése alól. Schadl György szerint a megoldás idehaza csak akkor működhetne, ha szigorú kitételek érvényesülnének. A hazai elsétálási jog például csupán a korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba; azért csak ott, mert az ilyen kölcsönök adósait korábban rendkívüli helyzetbe hozta az árfolyamok elszabadulása. Emellett az elsétálás joga csak azokat illethetné meg, akik a banki hitelüket legalább részben megpróbálták törleszteni, miközben minden más fizetési kötelezettségüket teljesítették. Forrás: MTI
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője egyelőre nem kívánta kommentálni a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének felvetését. Hangsúlyozta azonban: a KDNP javaslatára az Országgyűlés törvényt alkotott arról, hogy a jövőben november 15-én, vagyis az eddiginél két héttel korábban kezdődjön meg a kilakoltatási moratórium és két hónappal később, április végén járjon le. A lakások kiürítését eddig ugyanis december elseje és március első napja között tiltotta meg a jogszabály. Schadl György korábban lapunknak azt is elmondta, a változás haladékot ad az adósoknak, a szabályosan elárverezett ingatlanokat ugyanakkor legkésőbb a moratórium után át kell adni. A moratórium meghosszabbítása módot adhat arra, hogy a törvényhozás rendezze a devizahitelezés egyik ellentmondásos kérdését. Többször is előfordult ugyanis, hogy bár az adós mindent megtett devizahitelének visszafizetéséért, végül mégsem lehetett elkerülni az ingatlan elárverezését. Forrásaink szerint a választási kampány miatt az Országgyűlés már biztosan nem foglalkozik érdemben az elsétálási jog bevezetésének lehetőségével, a választások után viszont többen is esélyesnek tartják, hogy valamilyen formában előkerül majd a kérdés.
1/2 oldal
– Néhány éve félmillió körül volt a végrehajtások száma, most azonban úgy tűnik, hogy idén nagyjából 350 ezer eljárás indulhat el – mondta az elnök, majd hozzátette: a mérséklődés alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Az egyik, hogy a végrehajtási adatok a lakosság anyagi helyzetének javulásáról árulkodnak, a másik pedig az, hogy ha lassan is, de idővel eltűnnek a devizahitelezés okozta nehézségek. A jelek szerint néhány éven belül végleg kipöröghetnek azok a problémás kölcsönök, amelyeket annak idején eredetileg svájci frankban vagy euróban adtak és tartottak nyilván a bankok. Egyes adósoknál a devizahitel-tartozás miatt indult eljárás mellett három-négy másik ügy is fut – A legnagyobb gondot ez ügyben az adósok szélesebb körében elterjedt sajátos hozzáállás okozza – kezdte Schadl György. A korábbiakban sokan úgy döntöttek, hogy mivel igazságtalannak tartják a devizahitelek konstrukcióját, a törlesztőrészlet megemelkedését, egyetlen fillért sem utalnak át a banknak. Mivel így felmerült az ingatlan elárverezése, ezért a közműdíjakat, a közös költséget és más, a lakás fenntartásához kapcsolódó terheket sem fizették meg.