A kérdés jelen esetben az lenne, hogy mennyire szokványos az Európai Unióban, hogy reformatórius, vagyis a korábbi döntést megváltoztató jogköre van a bíróságoknak menekültügyben. A reformatórius jogkör lényege, hogy adott esetben gyorsabb, illetve ezen jogkörben a bíróság megváltoztathatja a közigazgatási szerv döntését, szemben a kasszációs jogkörrel, amikor is hatályon kívül helyez a bíróság, és az ügyet ismételten hatósági szakba tereli. Ha nem így történik, akkor a bíróság a hatóság szerepébe lép, és építésügyi vagy környezetvédelmi szakkérdésben közigazgatási döntéshozóvá válik. A Magyar Helsinki Bizottság ezt a fajta bírósági szerepfelfogást erőlteti, ami teljesen ellentétes a közigazgatási bíráskodás lényegével. Mindenekelőtt ki kell emelni, hogy az angolszász jogi (Anglia, Írország) gondolkodástól mindig is távol állt az EUB vonatkozó döntésének szellemisége. Ráadásul Angliában a közigazgatás jogszerű működésének kontrollját korábban kizárólag rendes bíróságok látták el. Nincsen külön eljárási szabályozás közigazgatási bírósági eljárásra, vagyis a közigazgatási jogvitákban is a polgári eljárásjog szabályait alkalmazzák.
Helsinki Bizottság: A kormány felnagyítja az ukrán menekültek számát az uniós források miatt SzMo - 22. 03. 31 13:57 Belföld Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár nemrég arról beszélt, hogy Magyarország több mint 540 ezer menekültet fogadott Ukrajnából. A bizottság szerint azonban mindössze 7 749 menekült igényelt ideiglenes védelmet, a többiek továbbutaznak. 7 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Helsinki Bizottság: A kormány felnagyítja a menekültek számát, hogy uniós forrásokhoz jusson ATV - 22. 31 12:29 Belföld A Magyar Helsinki Bizottság szerint a kormány felnagyítja az ukrán menekültek számát annak érdekében, hogy uniós forrásokhoz jusson – számolt be a Guardian nyomán a Helsinki Bizottság:nagyítják a menekültek számát - 22. 31 11:38 Belföld Szerintük azért, hogy EU-s forrásokhoz jussanak ezáltal. The Guardian: az EU-s támogatások megszerzése érdekében Magyarország eltúlozza a menekültek számát Mandiner - 22. 31 09:38 Belföld A brit lap a Magyar Helsinki Bizottság jelentésére hivatkozva közölt cikket.
Az akkreditációs testület szerint Kozma Ákos nem foglalkozott megfelelően minden elé kerülő emberi jogi problémával és nem szólalt fel ezek kapcsán. A rendszerváltozás csalódásairól, a pártállami időszak aranykoráról is beszél az SZDSZ egyik alapítója. Interjú. A magyar hatóságok éheztetik a menekülteket, újra és újra. Nagy jelentőségű, precedensértékű ítélet született ma a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfele, Alekszij Torubarov perében. Joguralom tekintetében hazánk végzett a legutolsó helyen egy friss kutatásban. Nem tartja normálisnak azt, ami a tranzitzónában történik. A strasbourgi bíróságnak kellett felszólítani erre a hatóságokat. Három rendőr verte meg. Az államnak 3 milliót kell fizetnie. A kismama azért nem dolgozhat az államnak, mert valószínűleg újra szülni fog. Jogvédők elemezték a kelet-európai illiberális nyomulást Budapesten. A törvény szerint nem lehetne korlátozni a szabadságát annak, aki menekültügyi eljárás alatt áll. Hazudott a kormánypárt és Hoppál Péter, amikor azt állították, hogy "amerikai megrendelésre" támadják Orbán Viktort.
Magyar Helsinki Bizottság: "Csapdahelyzetben vannak az Ukrajnából érkező magyar menekülők. Azonnali kormányzati segítségre van szükség! Magyarország mint Ukrajnával szomszédos befogadó ország speciális helyzetben van. A háború előtt 120-150 ezer magyar élt Ukrajnában, a túlnyomó többségük Kárpátalján. Sokuknak van magyar állampolgársága is. Magyar állampolgárok viszont nem kaphatnak menedékjogot, így most ideiglenes védelmet sem, és nem részesülhetnek a menekülőknek járó ellátásokban, nem kapnak az államtól szállást, élelmezést és egészségügyi ellátást. Pedig sokan vannak, akik magyarországi kapcsolatok, jövedelem és szállás híján egy ideig bizonyosan ellátatlanul maradnak. Ukrán szomszédaikhoz hasonlóan ők is menekülni kényszerültek, lakásukat, állásukat hátrahagyva. Őket egyelőre civil és egyházi szervezetek, önkormányzatok és jóakaratú honfitársaink segítik. Köszönet illeti őket! Nem tudni, hányan vannak, és hányan lesznek a magyar ellátó rendszerből kiszoruló háborús menekülők. Már most ezres nagyságrendben lehetnek, és előfordulhat, hogy tízezreknek kellene hosszabb távú szállást, rendszeres étkezést és orvosi ellátást biztosítani.
Az összeg egyébként úgy oszlik meg, hogy nem egészen 23 millió forintból az iratbetekintések gyakorlatát, több mint 60 millióból pedig a tájékoztatáshoz való jog általános érvényesülését vizsgálhatták. Érdemes megemlíteni, hogy szintén Brüsszeltől nyerték el azt a mintegy 13 millió forintot, amelyből az utóbbi másfél-két évben ügyvédképzést szervezhettek. A cél ebben az esetben is az őrizetbe vett terheltek érdekeinek hathatósabb védelmének elősegítése volt. A szervezet 2015-ös pénzügyi beszámolójában található még egy 14 milliós tétel, amit "az előzetes letartóztatással kapcsolatos döntéshozatal minőségi vizsgálatára" fordíthatnak. Érdemes megemlíteni, hogy a jelentésben szereplő adatok alapján úgy tűnik, a bűnözők és a bűncselekmények gyanúsítottjainak védelme a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) számára sem kevéssé fontos, mint az Európai Bizottságnak. Az OSF-től is milliókat kapott ugyanis a Helsinki például az elítéltek jogainak védelmére, vagy egyes szabálysértések dekriminalizálásának előmozdítására.