Az Esti Kornél című novelláskötet 1933-ban jelent meg és 18 fejezetet tartalmaz. Kosztolányi az 1920-as években kezdte írni az Esti Kornél-novellákat, a legkorábbi fejezet 1925-ben készült el, a későbbiek az 1936-os Tengerszem című kötet egyik ciklusában ( Esti Kornél kalandjai) láttak napvilágot, amely 17 db Esti Kornél-novellát tartalmaz. A címszereplő, Esti Kornél nem teljesen azonos Kosztolányi Dezsővel, de mégiscsak hasonmása, alteregója (mint Krúdynak Szindbád). Talányos, rejtélyes alak, maga is költő, mint Kosztolányi. Karakterét az Első fejezet ből lehet jobban megérteni. Kosztolányi felesége a férjéről írt életrajzi regényben azt állítja, hogy Esti Kornél az író érzelmes, polgári énjének csúfondáros mása, aki kimondja és megteszi mindazt, amit Kosztolányi csak szeretne. Hász Róbert Kosztolányi Dezsőről - Bárkaonline. Esti Kornél regényesen szabad életet él Kosztolányi helyett, aki ül az íróasztalnál és dolgozik, és a mindennapi robotot végzi. Tehát Esti Kornél része Kosztolányi énjének, de mégsem azonos vele. Az író lázadó, anarchikus hajlamait éli ki, amelyeket Kosztolányinak a polgári élet, a társadalmi szokások miatt el kellett fojtania.
Segédanyagok « vissza a találati oldalra Feltöltés dátuma: 2009-09-22 Feltöltötte: eduline_archiv Boldog, szomorú dal (elemzés) Tantárgy: Irodalom Típus: Elemzés hirdetés
A kulcs 1932-ben keletkezett és a Tengerszem című novellagyűjteményben jelent meg 1936 tavaszán. A kötet Végzet és veszély című ciklusában a negyedik novella A kulcs (a nyitó darab a szintén jelentős Fürdés című elbeszélés). A veszélyes és végzetes dolog természetesen maga az élet, amit el kell viselnie az embernek. A novellának gyermekhőse van. Kosztolányi gyermektörténeteinek motívumkör alapján két fő típusa különíthető el: életveszély, betegség, halál motívuma (pl. Fürdés, Feri, Ilonka) beavatódás motívuma (pl. Esti Kornél Második fejezet, Petőfi Sándorka, Lidike) A kulcs a beavatódás-történetek közé tartozik. A kulcs realista stílusú történet, erősen érezhető rajta Freud hatása. Érettségi-felvételi: Itt a középszintű magyarérettségi megoldása: műelemzés - EDULINE.hu. A cselekmény nagyon egyszerű, soványka, sőt, már-már kisszerű, de fontos lélektani motívumokkal van átszőve. A gyerekek világa sem védettebb, mint a felnőtteké, legalábbis abból a szempontból, hogy ők is kiszolgáltatottak, és őket is kínozza a félelem és az elidegenedettség. Műfaj. A kulcs műfaja drámaszerű lélektani novella.
Ennyi. A valódi tolvaj sorsa senkit nem érdekel. Nem róla szól a példázat, hanem a konyháslányról, akit az igazi tettes helyett elfognak a római katonák – és szól a két római polgárról, a filozófus Mutius Argentinusról, és Rufusról, a költőről. A kulcs | Szöveggyűjtemény | Kézikönyvtár. Ők azok, akik az esetből a "tanulságot" levonják, csakhogy itt nem egy tanulság lesz, mint a példázat klasszikus műfaja megkívánná, hanem mindjárt kettő. S ez gyanúba keveri magát a műfajt is. A lány ugyanis nem hagyja magát, már a kocsmában ellenszegül a letartóztatásnak, ártatlanságát hangoztatja, veszekszik, az egyik katonát meg is harapja, s miután a karhatalom a két római katona személyében fölnyalábolja és magával viszi, ellenállását az utcán is folytatja: igazát városszerte szétkiabálja, felébresztve álmukból Róma polgárait: "A szörnyű ordításra, mely nem csitult Róma utcáin, fölébredtek az emberek. Hálóköntösben, papucsban csoszogtak a kapuk elé, s hallgatták ezt a vad rikácsolást, a hangot, az óriás hangot, mely utcáról utcára haladt, a rabszolgalánnyal együtt. "
Nagyobbnak képzelte. Legalább akkorának, mint a másikat, amelyiknél a kopasz írt. Takács egymás után forgatta ki zsebeit is, s közben, hogy haragját hűtse, pirongatta fiát. - Aztán hogy jössz ide, tisztességes emberek közé? Csupa piszok vagy. Meg se mosdottál. A cipőd, a harisnyád. Mint egy csavargó. Nem szégyelled magad? - Ez a fiad? - kérdezte a kopasz. - Az - dörmögött Takács. - Haszontalan. Mindig kódorog. A labdán jár az esze, nem a könyvön. - De most szünidő van - jegyezte meg a kopasz. - Vagy tán megbukott? - Majdnem - sóhajtott Takács. Ekkor a nadrágzsebéből a padlóra hullt a kamrakulcs. - Ott van - szólt Takács. Pista a kulcs után ugrott, fölemelte, s indult. Künn azonban, a teremben, egyszerre többen kiáltották: Olyan izgalom támadt, mintha tűz ütött volna ki. Sokan megjelentek az ajtóban is, s a csoportban végre feltűnt az izgalom okozója és magja: egy fürge, incifinci úr. Takács, aki éppen visszadugdosta kifordított zsebeit, a földig bókolt. - Parancsoljon, méltóságos uram.
A novella típusát tekintve példázat, vagyis a cselekmény jelképesen értelmezhető, mivel tanulságot fogalmaz meg. A mű végén a költő rávilágít arra, hogy bár Paulina sorsa kétes, hisz lehet meg sem éli a reggelt, ám szavára, az "igazság hangjára", mégis felfigyeltek az emberek, róla beszélnek, és rá gondolnak. A történet eseménydús, kevés, tömör leírással, amik csupán csak a szereplők néhány külső tulajdonságát mutatják be. Lineárisan fut a cselekmény, nem ugrál az időben. A cselekmény egy szálon fut, leszámítva a történet végét, amikor az író és a költő beszélgetés közben figyelik, ahogy a katonák elviszik Paulinát. A mű elején még egy kocsmában vagyunk, majd a csattanó után (Paulinát elfogják a katonák) már az utcán játszódik tovább. Egy fél mondatból megtudjuk azt is, hogy Róma utcáin, Caesar idejében folynak az események. A novella ideje nincs konkrétan meghatározva, csupán annyi derül ki a műből, hogy egy nyári este van. Az események néhány perc, maximum egy óra alatt játszódnak le.
Ő az író másik énje, a gyermek a felnőttben. Kosztolányi énjének elfojtott fele, melyet eltakartak a különböző magára erőltetett szerepek, a józan élet, a logika, az illem, de amelyet újra felfedezett a halál felé közeledve. Az Esti-novellák sem jellegük, sem művészi értékük alapján nem egységesek. Vannak köztük olyanok, amelyekben Esti Kornél nem is szerepel, hanem csak elmesél egy érdekes történetet törzshelyén, a Vipera kávéház különtermében. Az Esti-novellák műfajilag is nagyon változatosak, a novella műfaj legkülönfélébb változatait képviselik. Kosztolányi szakítani akart az elbeszélő próza tradícióival, ezért szándékosan laza szerkezetű művet hozott létre. Nehéz eldönteni, hogy az Esti Kornél t egy "széttördelt" regényként vagy "regényesített" novellafüzérként olvassuk. Az Esti Kornél-novellák különlegessége, hogy a fikció szerint "ketten írják" őket: " Legyünk társszerzők. Egy ember gyönge ahhoz, hogy egyszerre írjon is, éljen is. " Esti Kornél az, aki a történeteket "hozza", aki átélte az eseményeket, aki "él", a másik, megnevezetlen narrátor pedig az, aki megírja és értelmezi Esti Kornél élményeit.