A jövő nyárra remélhetőleg végre lesz hajtva az egész építési tervezet, a mely az új Konstantinápoly határaiúl éjszak felől a Gellérthegyet, illetőleg a vámháztéri hidat, dél felől az összekötő vasúti hidat tűzte ki. A budapesti Konstantinápolynak eddig elkészült részében már is sok a látványosság. Konstantinápoly története - Tanuljunk együtt! :). Első sorban kell említenünk a Duna-szabályozás alkalmával elzárt egyik Duna-ág képezte szép tavat, mely a Gellérthegy és az összekötő híd között terül s helyenként 540 méter széles. Van e tóban egy füzes és ligetes sziget is. Ez a tó és sziget adta voltaképen a serkentést Konstantinápoly létesítéséhez. Ezen a tavon, mely már is Bosporus-nak van elkeresztelve, egész szélességében egy tíz méternyi szélességű, erős oszlopokon nyugvó fahíd vezet keresztül. A hidat mintegy 30, az oszlopokból magasan kicsúcsosodó toronyszerű faalkotmányokon elhelyezett villamos ívlámpa egészíti ki, a melyek vakító fényt lövelnek az esthomályba, s a hídfőről szemlélve a szintén pazarúl kivilágított telep fényözönével együtt elragadó látványt nyújtanak.
Felmerült néhány megbeszélésen a komplexum esetleges újraindítása, de ez végül nem valósult meg. Az épületeket később – talán 1897 -ben [3] – elbontották. [4] (A terület a mai Budafoki út, a Zenta utca, a Duna-part és a vasúti töltés közötti területen helyezkedett el. ) A terület nagy részét a 20. század elején felöltötték, és itt épült fel 1904 és 1909 között a József Műegyetem, a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Az ettől is északra fekvő tómaradványt a Horthy Miklós híd, mai Petőfi híd építésekor (1933–1937 között) töltötték fel. Az 1990-es években a terület déli, vasút melletti részére épült fel az Infopark. Megálmodója [ szerkesztés] Somossy (eredetileg Singer) Károly (1828–1902) [5] zsidó származású budapesti vállalkozó volt, aki korábban már megépíttette a Somossy Orfeum nevű szórakoztatóhelyet a belvárosban. [6] Az épület a mai Budapesti Operettszínház elődje volt. Konstantinápoly mai neverland. A milleniumi ünnepségek közeledtével merült fel a Lágymányosi-öböl hasznosítása kapcsán új elképzelése a hatalmas, mesésen keleties szórakozóhely megnyitásáról.
Isztambul területe kedvező földrajzi fekvése miatt évezredek óta lakott, már a történelem előtti időkben is éltek itt emberi közösségek. Krisztus előtt 667-ben görögök alapították meg itt Bizánc városát. Amikor a Római Birodalom már kelet felé is óriási kiterjedésűvé vált, és egyre nehezebb volt egyetlen központból igazgatni, bekövetkezett a birodalom keleti és nyugati részre osztása társcsászárok vezetése alatt. Végül a várost Nagy Konstantin tette birodalma fővárosává 330-ban, akkor kapta a Konstantinápoly (Konstantin városa) nevet. A keresztény Konstantinápoly hol virágzott, hol mélypontra került. Nemcsak az Oszmán Birodalom hódító erejének növekedése, hanem a bizánci császárság belső meghasonlása is okozta, hogy végül 1453. Konstantinápoly mai neve se. május 29-én, ötvenhárom napig tartó ostrom után II. Mehmed szultán belovagolt Konstantinápolyba, és birodalmának harmadik fővárosává tette. A Hagia Sophia- (Isteni Bölcsesség) székesegyházat szinte azonnal mecsetté alakíttatta. A szultán parancsára ötezer muzulmán családnak kellett a városba települnie néhány hónap alatt.
A tárlat az észak-afrikai, ibériai és mór elemeket ötvöző, a negyedre vonatkozó mintegy 40 tervből 28 darab restaurált és digitalizált tervrajzot (köztük helyszínrajzokat, alaprajzok, metszeteket és homlokzatokat) mutat be másolatban. Emellett az érdeklődők megtekinthetik a Budapest Főváros Levéltára, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Országos Széchényi Könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye, illetve a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. Filmarchívum budai Konstantinápolyhoz kapcsolódó anyagait is. Konstantinápoly mai neve md. A kiállítás a magyarországi közgyűjteményekben fellelhető, az épületegyüttesre vonatkozó korabeli hírek, cikkek, anekdoták, hirdetések, plakátok, a negyed megnyitásakor osztogatott emlékérem, térképek, filmek és képek gazdag felvonultatásával jól illusztrálja a 19–20. század fordulójának fokozott érdeklődését a meseszerűnek és egzotikusnak elképzelt "kelet" iránt. " [8] Animáció [ szerkesztés] 2018-ban Szremkó Bettina rövid számítógépes animációval emlékezett meg a "Konstantinápoly Budapesten"-ről.