kormányrendelet 28. § b) pontjában meghatározott büfétermékek forgalmazása. Medosz.hu | Ekkor kötelező garantált bérminimumot fizetni. Ezen hivatkozás a meleg- és hideg ételekre, cukrászati készítményekre, sütő- és édesipari termékekre, kávét, szeszesitalt és szeszmentes italokat forgalmazó üzletre utal, ahol az ételeket meghatározóan a helyszínen készítik. Nem derül ki a kérdésből, hogy e körbe tartoznak-e, de ezt Önök egyértelműen meg fogják tudni határozni. Az azonban tény a fentiek alapján, hogy akár jogszabály, akár a munkáltató várja el adott végzettség meglétét, azzal az érintett munkavállaló jelenleg nem rendelkezik. Ekkor adott munkakörben nem is foglalkoztatható (ha a munkáltató elvárása a végzettség megléte, és a fenti rendelet alapján nem kötelező, ő adhat felmentést alóla), és nem illeti meg a garantált bérminimum sem. Forrás: Adózóna /
Sokszor felmerül, hogy a garantált bérminimumra való jogosultságot a FEOR besorolás alapján kell-e eldönteni. Kártyás Gábor álláspontja szerint az adott munkakör FEOR szerinti besorolásának nincs ügydöntő jelentősége. A FEOR besorolással a munkáltató statisztikai célú adatszolgáltatási kötelezettségének tesz eleget. Ha a munkáltató tévesen magasabb képzettségi kategóriába sorolja be munkavállalóját, önmagában erre hivatkozva nem követelhet magasabb bért. Ezzel szemben a munkavállaló által ténylegesen ellátott feladatok alapján állapítható meg, hogy a munkaköréhez milyen végzettség szükséges, és az középfokúnak minősül-e. A garantált bérminimumra jogosultság nem attól függ, hogy mi a munkavállaló legmagasabb iskolai végzettsége, hanem hogy az általa betöltött munkakörhöz mi szükséges. Az egyetemi diplomával árkot ásó munkavállaló így hiába igényli a magasabb minimálbért. Ez az összefüggés megfordítva is igaz: ha a munkáltató előírja ugyan a középfokú végzettséget egy munkakörre, ám mégis ezzel nem rendelkező személyt alkalmaz, a munkavállalónak nem jár garantált bérminimum.
Mintegy 10 éve magasabb minimálbér, úgynevezett garantált bérminimum illeti meg a legalább középfokú végzettséghez kötött munkakört betöltő munkavállalókat. De vajon mi vagy ki határozza meg, hogy kell-e középfokú végzettség a munkához? A válasz nem is olyan egyszerű, pedig nem mindegy, hogy havi 98. 000 forint, vagy 113. 000 forint a munkavállaló bruttó bére, írja Kártyás Gábor blogbejegyzésében. A minimálbért meghatározó kormányrendelet csupán annyit rögzít, hogy a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 114. 000 forint. Arról már nem rendelkezik, hogy mi írhatja elő, illetve mi határozza meg az adott munkakör ellátásához szükséges, illetve igényelt középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget. Ezt jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabály, illetve a munkáltatói egyoldalú rendelkezése, de akár az íratlan gyakorlat is előírhatja.