Az érzékszervi feldolgozás 5. Ingerek felvétele és feldolgozása 5. A szomatoszenzoros fedolgozás folyamata 5. Zsigeri észlelési folyamatok 5. Az auditív észlelés 5. A vesztibuláris feldolgozás 5. A vizuális információfeldolgozás folyamata 5. 7. Ízérzés és szaglás idegrendszeri feldolgozási folyamata 5. A szenzoros integráció fejlődésének folyamata 5. A holisztikus szenzoros integrációs folyamat gyakorlati vonatkozásai 5. A szenzoros feldolgozás általános folyamatai 5. Az érzelmi és kognitív kontroll szerepe 5. Figyelem – tanulás – mozgás 5. A szenzoros integrációs zavarok 5. A szenzoros integrációs zavarok okai 5. A szenzoros integráció zavarának ismertetőjelei és felismerése a mindennapi gyakorlatban 5. A szenzoros integrációs zavarok átfogó klinikai kategóriái 5. A szenzoros integrációs zavarok és a nemzetközi klasszifikációs rendszerek viszonya 5. 8. Terápiás kitekintés 5. 9. Ayres és Frostig: nézetek azonossága és különbségei 6. A VIZUÁLIS ALAPÚ NEUROKOGNITÍV KÉPESSÉGZAVAROK JELLEMZŐI A GYERMEKI TELJESÍTMÉNYEKBEN ( Gerebenné Várbíró Katalin) 6.
szenzoros integrációs zavar a képtelenség, hogy feldolgozza a külső ingerekre keresztül az ember öt érzék. Ez egy olyan neurológiai betegség, ami miatt az alul- érzékenység vagy túlérzékenység a látnivalók, hangok, szagok, érintse vagy mozgás az ember környezet. Egyének ez a rendellenesség általában nem tudja feldolgozni, vagy rendkívül érzékeny a hol a test relatív tér és cording a Érzékszervi Processing Disorder Foundation, egy szervezet, mely a kutatás, az oktatás és az érdekképviseleti egyének szenzoros integrációs zavar, egy 20 gyerekek a lakosság érintett szenzoros integrációs zavar. Bár a leggyakrabban látott gyermekek szenzoros integrációs zavar is befolyásolja a felnőttek. Szenzoros integrációs zavar is nevezik SID, SI diszfunkció vagy szenzoros integrációs zavar. Sight gyerekek szenvednek a szenzoros integrációs zavar majd nem tetszik a közvetlen szemkontaktust, és a fények. Ezek leggyakrabban megtalálható mereven bámulta a személy vagy tárgy, és mutassa előnyben részesítik, hogy a sötétben miatt fényérzékenység szerint A + Akadémia, egy iskola Melbourne Floridában, hogy kínál speciális tantervű gyermekek különböző betegségek.
A szenzoros integráció prolémáját jelző tünetek: Önálló öltözködés: A cipő felhúzása és levétele, a cipőfűző bekötése és kibontása, nadrág, pulóver fel-és levétele, ing, blúz, kabát begombolása. Étkezés: Elsősorban az evőeszközök használatakor, kés és villa használata, a kenyér megkenésekor, szalvéta használatakor, a tízórai ki és bepakolásakor, az italos flakonok kinyitásakor, narancs pucolásakor, a csomagolás kinyitásakor és visszazárásakor. Tisztálkodás: Probléma körömvágáskor, hajmosáskor, fésülködéskor, hajvágáskor, fogmosáskor, orrfújáskor, szobatisztaság kérdésében. Játék és feladatvégzés közben: Ügyetlenség a konstrukciós játékok esetében, társasjátékok esetében, a labda elkapásakor, dobásakor.
Emellett sportolásra, óvodáskorban úszásra, labdajátékra buzdítják az érintett családokat. Ha az otthoni fejlesztés nem is kötelező, remek játékokat találhatunk például a Pinteresten a témában. Ilyen, amikor egy nagy tál rizsbe üveggolyókat szórunk, vagy száraz babot a lencsébe, majd a gyereknek ki kell tapogatni a különböző méretű, tapintású dolgokat. Az ujjak végén ugyanis rengeteg idegvégződés található, amely szintén fontos az ingerlésben. Ezért is fejlesztő együtt sütni, lisztbe nyúlni, különböző állagokat érzékelni a tapintással: miközben jól is érezheti magát együtt a család. Végezetül pedig tegyük fel az egyik legfontosabb kérdést: mi történik/történhet azokkal a felnőtt életben, akiknél a szenzorosság kezelés nélkül marad? "Előfordul, hogy más okból érkező felnőtteknél a terápia alatt kiderül a gyermekkori szenzorosság. Általában ennek kevés látványos maradványa van. Egyes ízek, szagok, érintések még okozhatnak kellemetlen érzést, de egy felnőtt ezeket már képes kontrollálni. Azonban szinte mindig megmarad a magabiztosság hiánya, az önértékelési gondok megléte.
TANULÁS – MEGISMERÉS – ELTÉRŐ FEJLŐDÉS ( Gerebenné Várbíró Katalin) 3. A Frostig-koncepció neveléstörténeti háttere 3. Alulteljesítők vagy kivételesek – az útkeresés nehézségei 3. Egyéni különbségek – egyéni sajátosságok 3. Speciális nevelési helyzetek, speciális szükségletek 3. 4. Áthallások – hazai kitekintésben 3. A tanulási folyamat 3. A tanulás komplex rendszere 3. Adottságok és képességek 3. Tanulás – tevékenység – tudás 3. Tanulási problémák szaktudományi metszetben 3. A perceptuomotoros megközelítés és Affolter felfogása 3. Lingvisztikai megközelítés és pszichoneurológiai tanulási zavarok 3. Viselkedés-lélektani megközelítés és pszichoedukáció 3. A neuropszichológiai megközelítés – részképesség-elmélet 3. 5. Kompromisszumkeresés pedagógiai nézőpont alapján 3. 6. Nevelési terápia – tanulási problémák új megközelítésben 4. MEGISMERÉS – CSELEKVÉS – INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS ( Gerebenné Várbíró Katalin) 4. Megismerési folyamatok kognitív megközelítésben 4. A kognitív szemlélet alapjai 4.