2021. máj 13. 12:17 Karikó Katalin szerint az általuk kifejlesztett vakcina hatásossága 95% felett van. /Fotó: MTI/Balogh Zoltán Karikó Katalin kutatóbiológus az MTA 194. közgyűlésén, 2021. május 3-án tartott ünnepi előadását követően röviden válaszolt az kérdéseire. Beszélt az mRNS-alapú vakcinák hatásosságáról, a kiskorú gyermekek és várandós édesanyák vakcinálásáról, a vírusvariánsok elleni hatékonyságról, a harmadik oltás szükségességének lehetőségéről, továbbá egy lehetséges új variáns elleni vakcina kifejlesztéséről is. ( A legfrissebb hírek itt): Az utóbbi hetekben a közbeszédben előtérbe került a különböző típusú vakcinák hatásosságának kérdése. Mit lehet tudni az mRNS-alapú vakcinák hatásosságáról, különösen a Pfizer/BioNTech-vakcina hatásosságáról? Mekkora mintán végzett vizsgálatok támasztják alá az eredményeiket? (Ez is érdekelheti: Koronavírus: Orbán Viktor fogadta Karikó Katalint, erről volt szó) Karikó Katalin: A Pfizer/BioNTech-vakcina klinikai tesztelése 2020 novemberében lezárult.
Emlékeztető oltásként alkalmazva a készítmény 18-30-szorosára növelte a szervezetben az antitestek szintjét, így hatékony védelmet biztosít a koronavírussal szemben. Teljes védelmet nyújt a súlyos panaszok ellen az új vakcina. Fotó: Getty Images Az új oltás engedélyeztetési folyamata hamarosan elindulhat az Egyesült Államokban és Európában is. A vállalat reméli, hogy a tesztek eredményei, illetve a régóta ismert és használt, fehérjealapú technológia segít meggyőzni az oltásokat eddig elutasító embereket is, hogy jelentkezzenek a vakcinák egyikéért. Karikó Katalin, valamint Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatói inspirálták a szájon át bevhető mRNS-vakcina megalkotásában az amerikai Massachussets Institute of Technology (MIT) kutatóit.
Hangsúlyozom, hogy ezek a vakcinák még nincsenek bevezetve, jelenleg a klinikai tesztelésük zajlik. (Ez is érdekelheti: Újabb kitüntetést kapott Karikó Katalin) Egyre több hír érkezik a várandósok oltásának biztonságosságáról is. A jelenlegi információk alapján nem egyértelmű, hogy a kismamáknak mikor érdemes felvenni a második oltást: a szülés előtt vagy után? Figyelembe véve, hogy az időpontok ezt megengedik. Legjobb tudomásom szerint ajánlott, hogy a kismamák mindkét oltást felvegyék, kivéve akkor, ha a második dózisra már a harmadik trimeszter során kerülne sor. Akkor az ajánlás az, hogy a kismama a szülés után kapja meg. Nagyon fontos, hogy a vakcina nemcsak az anyát, hanem a magzatot is védi. A fertőzés mindenképpen sokkal veszélyesebb rájuk nézve. A klinikai tesztek már befejeződtek, részben a Moderna termékével. A Moderna a Harvarddal végezte a vizsgálatokat, a Pfizer tesztjei pedig folyamatban vannak kétezer várandós bevonásával. (Ez is érdekelheti: "Kisújszállásról a világhírnévig" – Itt a közös fotó Karikó Katalin és Orbán Viktor találkozójáról) A Pfizer elnök-vezérigazgatója, Albert Bourla nemrégiben a CNBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a beoltottaknak a későbbiekben szükségük lehet egy harmadik oldásra is.
Az idei Budapest International Documentary Festival egyik legnagyobb sikerét, a Csapda a neten című cseh dokumentumfilmet a BIDF saját forgalmazásában mutatja be szeptember 16-tól országosan – olvasható a BIDF sajtóközleményében. Három 12 éves kiskamaszt alakító színésznő, stúdióban berendezett 3 gyerekszoba, 10 forgatási nap és 2. 458 szexuális online ragadozó: a Csapda a neten című dokumentumfilm egy vizuális társadalmi kísérlet, amely ijesztő valósággá válik a két cseh rendező, a szakmailag elismert dokumentarista Vít Klusák és alkotótársa Barbora Chalupová alkotásában. A Csapda a neten című dokumentumfilmet - mind az oktátási 12+, mind a 18+ korosztálynak szóló rendezői verziót - Európa számos országában, az Egyesült Államokban és Kanadában is nagy sikerrel mutatták be. A film a cseh moziforgalmazás történetének legnagyobb nézettségű dokumentumfilmje és Csehország legnagyobb kasszasikere volt. A film mindkét verzióját Magyarországon először a BIDF-en láthatta az online közönség. A fesztivál ideje alatt a 12+ verziót számos gimnázium diákja látta az online oktatás időszakában.
Még fel sem ocsúdtak az első sokkból, Nikit már hívják is Messengeren. Az alkotókat, ahogy az egyszeri nézőt is, a puszta kíváncsiság vezérelte: mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a bemutatott jelenség létezik, gyakoriságára is rengeteg tanulmány hívja fel a figyelmet. De mégis hogyan néz ki mindez a gyakorlatban? A Csapda a neten tulajdonképpen nem tesz mást, mint arcot ad a hajmeresztő adatoknak, ezzel kényelmetlen közelségbe hozza a nézőt a problémához. Számok és betűk helyett a kép beszél, mely többet mond minden szónál: az arcok elmosásán kívül mindent látunk, a férfi nemiszerveket is olyan mennyiségben ömleszti ránk a film, hogy arra lehetetlen felkészülni. Ezek a jelenetek viszont távolról sem öncélúak: azt a kőkemény realitást mutatják meg, amely elől menekülni felesleges, hiszen a web 2. 0 korában nincs hová rejtőzni. A legrémisztőbb a felvett videóchatekben - a rengeteg egyéb borzalom mellett - talán mégis az, hogy a bemutatott férfiak milyen gyorsan és direkt módon juttatják kifejezésre, hogy beindultak, majd pillanatokon belül meztelen képeket, vagy élő vetkőzést várnak a képernyő másik végén ülő kiskorútól.
Megkeresték a Nemzeti Hírközlési és Média Hatóságot (NMHH), ahol eleinte nyitottak voltak, végül kategorikus nemet mondtak a segítségre. Ezután az NMHH tanácsára a Magyar Nemzeti Filmintézethez fordultak, de ott nem tudtak pályázni, hisz nincs olyan pályázati kategória, hogy dokumentumfilmek iskolai vetítése. Végül a Nemzeti Kulturális Alapnál adtak be egyedi pályázatot, annak elbírásálát viszont jó ideje tologatja az Alap. A Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. -nél is tettek egy próbát, hogy konferenciákat szervezzenek tanároknak a film témájában, aztán abból tanítási segédanyag is készüljön, de itt is kerek-perec elutasították őket. (Végül saját szakállukra szerveztek egy ilyet a Cinema Cityvel közösen, ebből elvileg készül is majd egy félórás vágott anyag, szakemberek beszélnek a témáról benne. ) Végül a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia bruttó 3 millió, nettó 2, 3 millió forinttal megtámogatta a projektet, majd a Telenor is beszállt, így sikerült 200 iskolába ingyen eljuttatni a filmet.
A meghitt pillanat éles kontrasztot nyújt az egész filmhez, és különösen a zárójelenethez, amelyben a szereplők és a stáb kivonul a stúdióból, hogy "levadássza" az egyik elkövetőt. Forgatás közben ugyanis az egyik zaklatót felismerte a csapat sminkese, és közölte a rendezőkkel, hogy a férfi rendszeresen gyerektáborokat szervez. Őt várják meg otthona előtt kamerákkal és próbálják számon kérni, ám a férfi hol hárít, hol agresszív ellentámadásba megy át, és a szülőktől kezdve a kisebbségekig mindenkit hibáztat a tettei lélektani következményeiért, csak saját magát nem. A szembesítés nem hoz semmiféle elégtételt vagy eufóriát, hiszen már láttuk, hogy milyen mélységű problémáról van szó, így pontosan tudjuk azt is, hogy egy (két, három, négy) elkövető lekapcsolása nem fogja megoldani a problémát. Az online zaklatásnak ez a láthatatlan, borzasztó válfaja nem tűnik el varázsütésre, apró, de számottevő eredményekre csakis akkor van esély, ha társadalmi szinten is elkezdjük nyíltan kibeszélni az ilyen kényelmetlen témákat, amik gyakran a szőnyeg alá seperve végzik.