Rajkai Bence 226. Rátz Márton 227. Remport Ádám 228. Rigó István 229. Ágnes Romics LL. M. 230. Romsics Richárd 231. Romsics Viktor 232. Rosta Márton 233. Rónyai Judit 234. Rósa Réka Rebeka 235. Rück Éva Andrea 236. Sahin-Tóth Balázs 237. Salát Orsolya 238. Schafer Anna Mária 239. Schweitzer Gábor 240. Simon Regina 241. Soltész Anikó 242. Somody Bernadette 243. Somos András 244. Somos Iván 245. Soós Máté Sándor 246. Straub Dániel Gábor 247. Süliné dr. Tőzsér Erzsébet 248. Surányi Noé 249. Szabó Máté 250. Szabó Miklós 251. Szabó Orsolya 252. Szakács Szilvia 253. Perez lászló tóth krisztina 2019. Szalóczi Géza 254. Szalóki Ágnes 255. Szatmári Andrea 256. Szécsényi Gergely 257. Szentes Ágota 258. Szentirmai Luca 259. Szentkirályi Orsolya 260. Szepesházi Péter 261. Szigeti Flóra Márta 262. Sziklai János 263. Szilágyi Emese 264. Szilágyi Katalin 265. Szilárd Ákos 266. Szinyei László 267. Sziráki András 268. Szlávnits László, LL. 269. Szőke Gergely László 270. Szucsák Bálint 271. Szurday Kinga 272. Tamás Viktória Júlia 273. Tárnok Krisztina 274.
Balassa Péter: Jelenkor 2003. április (Jelenkor Alapítvány, 2003) - Irodalmi és művészeti folyóirat - XLVI. évfolyam 4. szám Kiadó: Jelenkor Alapítvány Kiadás helye: Pécs Kiadás éve: 2003 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 119 oldal Sorozatcím: Jelenkor Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
Tasi Katalin 275. Thurzó Tamara 276. Tiba Márton 277. Torma László 278. Tóth Ferenc 279. Tóth Fruzsina 280. Tóth Gábor 281. Tóth Gábor Titusz 282. Tőkey Balázs Péter 283. Tölgyesi Rebeka 284. Török Soma 285. Tran Róbert Péter 286. Trunkos Bence 287. Truszek Tímea Zita 288. Udvary Katalin 289. Ujfalusi Bettina 290. Úr Botond Szilveszter 291. Uszkiewicz Erik 292. Vági Renátó 293. Vágó Csaba 294. Vajda Bertalan 295. Vajda Vilmos 296. Valki László 297. Vámos Ágnes 298. Varga Dániel 299. Várkonyi-Karsai Zsuzsa 300. Várkonyi Péter 301. Vauver Krisztina 302. Használók - Yumeiho® Masszázsterápia. Végh Edvárd 303. Vig Dávid 304. Vincze Balázs 305. Vinnai Edina 306. Viosz Károly 307. Vissy Beatrix 308. Viszló Sára 309. Vogel Barbara 310. Vogl Miklós 311. Vörös Gábor 312. Vörös Imre 313. Wagner Olga 314. Zágoni Nóra 315. Zeller Judit 316. Ziegler Dezső Tamás 317. Zsille Katalin 318. Zsolt Péter
Az elektromos eltolás, dielektromos eltolás, elektromos gerjesztettség vagy villamos eltolás egy térvektor, mely a villamos teret annak gerjesztettsége, az elektromos dipól újrarendeződése és a villamos tér töltés-szétválasztó képessége alapján jellemzi. A villamos eltolási vektor a villamos tér adott pontjában a tér töltésszétválasztó képességét adja meg. Elektromos térerősség, erővonalak, fluxus | netfizika.hu. Jele: Mértékegysége: vagy [1] Az E elektromos térbe helyezett anyagban a polarizáció megváltoztatja az elektromos eltolási vonalak eloszlását, de egy zárt felületen átmenő számát nem. Lásd a Maxwell-egyenletek Ampère-törvényét. Az elektromos térerősség az anyagon belül csökken, de az elektromos eltolás nem, ez mindig a valódi töltések mennyiségétől függ.
Az elektromos töltések egymásra erőhatást fejtenek ki. Ennek erőtörvényét Charles Augustin de Coulomb állapította meg 1785 -ben. ahol ε 0 a vákuum permittivitása. () Elektromos mező [ szerkesztés] Az elektromos kölcsönhatást közvetítő erőtér. A nyugvó töltések által létrehozott elektromos mező időben állandó. Jellemzésére az elektromos térerősség (E) szolgál.. Az elektromos mező konzervatív erőtér és érvényes rá a szuperpozíció elve. Az elektromos mezőt erővonalakkal szemléltetjük. Adott pontban az elektromos térerősség iránya az erővonal érintőjének irányába esik, nagyságát pedig az erővonalak sűrűsége adja meg. Az elektromos fluxus (Ψ) az adott felületen átmenő erővonalak számát adja meg. Gauss-törvény [ szerkesztés] Bármely zárt felület teljes elektromos fluxusa: Elektromos örvényerősség [ szerkesztés] Az elektrosztatikus mező nem örvényes, örvényerőssége zérus. Elektromos feszültség [ szerkesztés] Az elektromos mező két pontját jellemző fizikai mennyiség. Mértékegységek – HamWiki. Jele:U, mértékegysége:V.. A mező két pontja A és B, W AB pedig a két pont között a töltésen végzett munka.
Budapest: Műegyetemi Kiadó. 1993. 302. o. Tankönyvi száma 55019 További információk [ szerkesztés]
1 " H " az induktivitása annak a tekercsnek, melyen 1 V feszültség indukálódik, ha a rajta átfolyó áram erőssége 1 s alatt 1 A -el változik. Kölcsönös indukció [ szerkesztés] transzformátorok
Az indukált feszültség iránya függ: A mozgatás irányától, Az áramváltozás irányától. A létrejövő feszültség nagysága: (B – a mágneses térerősség; l – a vezeték hossza; v – a mozgás sebessége; α - a mozgás és a B térerősség által bezárt szög) Nyugalmi indukció (transzformátor elv) [ szerkesztés] A primer áram be- illetve kikapcsolásakor fluxusváltozás történik, így a szekunder oldalon feszültség indukálódik. Elektromos térerősség – Wikipédia. Az indukált feszültség iránya a fluxusváltozás irányától függ. A mágneses fluxusnak állandóan változnia kell, ezt váltakozó árammal vagy lüktető egyenárammal érhetjük el. Az indukált feszültség annál nagyobb: Minél nagyobb a fluxusváltozás: Minél rövidebb ideg tart a fluxusváltozás: Minél nagyobb a tekercs menetszáma: Önindukció [ szerkesztés] Ha nagy menetszámú zárt vasmagos tekercset feszültséggenerátorra kapcsolunk és jelzőlámpaként glimmlámpát használunk, azt tapasztaljuk, hogy bekapcsoláskor a jelzőlámpa nem villan fel, kikapcsoláskor viszont igen. Magyarázat a jelenségre: bekapcsoláskor nő az áram a tekercsben, növekszik a fluxus is.
Mivel az elektromos tér örvénymentes, (mert a mágneses mező időben állandó, azonosan zérus), azaz, az integrál nem függ a C nyomvonal helyzetétől, csupán annak végpontjaitól. Tehát ez esetben a elektromos tér konzervatív és a potenciál negatív gradiense adja meg: Lásd még: Konzervatív erőterek Az elektromos tér (E) potenciális energiát (-W) hoz létre, azaz az elektrosztatikus potenciál szorosan kötődik az elektromos potenciális energiához és kiszámítható, ha azt elosztjuk a töltésmennyisé elektrosztatikus potenciál (U) - a klasszikus elektromágneses elméletben – a tér egy pontján egyenlő a potenciális energia osztva a statikus elektromos tér (E)-hez tartozó töltéssel (q).