A tenyér és az alkar esetében kisebb fájdalom érzet várható, mert ezek kevésbé érzékeny testrészek. A mérés eredménye tenyérbõl vett vércsepp esetén megegyezik az ujjbegyes értékekkel. Az alkari minta kis mértékben eltérhet attól A vérminta gyûjtése Szúrás elõtt meleg szappanos vízzel mossa meg a vérvétel helyét! Törölje szárazra! Ez serkenti a vérzést is! Ha ujjbegybõl vesz vért, akkor dcont vércukorszint mérő használata szúráshoz az ujjbegy oldalsó részét használja. A kevesebbet használt kéz gyûrûs és középsõ ujjai kevésbé fájnak. Ha nem sikerül elégséges mennyiségû vért összegyûjteni, az ujjat a tövétõl a vége felé masszírozva segítse a vércsepp kialakulását. A tesztcsíkot a vércsepphez érintve a dcont vércukorszint mérő használata felszívja a szükséges mennyiségû vért! Átírás 1 egyéni vércukormérő készülék Dcont Ideál Használati útmutató 1 2 Használati útmutató Mielőtt megkezdené a készülék használatát Alaposan olvassa el Dcont Ideál, az Ideál Teszt tesztcsík és az ujjszúró használati utasítását is a mérések megkezdése előtt!
Egy realista gyökerű, de teljesen elszállt történetet kapunk tehát, több évvel a Monty Python and the Holy Grail előtt. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a Gyula vitéz télen-nyáron tekinthető akár a Gyalog galopp kicsit sárgább, kicsit savanyúbb elődfilmjének is. Persze ne gondoljon senki egy magyar Holy Grail re: azért vonok párhuzamot köztük, mert a két film koncepciója nagyon hasonló, és megoldásaikat tekintve is rokoníthatóak egymással. Élesen szatirikus hangvételű társadalomkritika mindkettő, miközben a történelmi toposzok ledöntésére, legalábbis megkérdőjelezésére törekszenek. Több síkon játszódik mindkét történet: összekapcsolódik bennük a történelmi múlt és a jelen; mindkét film a valóság és a fikció újszerű keveréke, és szerepet kap bennük az új médium, a televíziózás is. Jelzem, mindkét film alkotói rendelkeztek televíziós tapasztalattal, mint ahogy mindkét film készítői között akadtak olyanok is, akik eredetileg nem filmesek voltak. Példa erre, hogy a Gyula vitéz télen-nyáron ötletét a sokoldalú Herczenik Miklós, a film operatőre, egyébként forgatókönyvíró adta.
Ezek keretek között tartására szolgálna a televíziós hősi történetek, hősi toposzok bemutatása, és némi "egészséges erotika" felvillantása. De mi van, ha mindez éppen a visszájára sül el? A Gyula vitéz télen-nyáron a magyar filmszatírák egyik kiválósága, sok tekintetben megelőzte a korát. És itt nem csak arra gondolok, hogy egy magyar űrsorozatnak, a Pirx kalandjai nak előképét is tartalmazza, hanem hogy a filmben több idő- és térdimenziót kapcsoltak össze a szerzők. Később látunk hasonlót, az Álombrigád ban, Jeles Andrásnál. A többi kortárs magyar film közül humora, dramaturgiai fogásai és a színészi alakítások is kiemelik. Őze és Kállai kettőse most is remekül működik, akárcsak az akkoriban betiltott A tanú című filmben. Mint ahogy az is megkapó, ahogy Koncz Gábor Prohászkája egyszerű munkásból önmagát egyre kevésbé megtartó sztárrá alakul. A társadalomkritikai vonatkozások nagyon erősek Bácskai Lauró filmjében, melyet leginkább elemelkedettsége menthetett meg a betiltástól. A cenzorok nemigen vették komolyan azt a rétegét, amely az akkori állapotok visszáságaira volt vonatkoztatható, inkább szórakoztató médiakritikának láthatták az alkotást.
Gyula vitéz télen-nyáron – Wikipédia Vérbő filmvígjáték a hetvenes évekből. Prohászka Feri, a sörgyári melós amatőrként egy tévéfilm-sorozat főszereplője lesz. Ő lesz az ország új kedvence, a nők bolondulnak érte. A sorozat kirobbanó sikere hevíti a nemzeti öntudatot, amivel párhuzamosan török ellenes hangulat alakul ki. Bodó, a főszerkesztő elhatározza hát, hogy Gyula vitéznek, az "árulónak", meg kell halnia. Csakhogy a közönség hallani sem akar erről, és folytatást követel… Magyar filmvígjáték, 1970 A műsorszám megtekintése, 12 éven aluliak számára nem ajánlott! Feliratozva a teletext 333. oldalán. Forgatókönyvíró: Polgár András Zene: Vukán György Operatőr: Herczenik Miklós Rendezte: Bácskai Lauró István Szereplők: Koncz Gábor (Prohászka Feri) Őze Lajos (Lukács Péter) Kállai Ferenc (Bodó főszerkesztő) Suka Sándor (Gál) Almási Éva (Annuska) Verebély Iván (Bartos) Szirtes Ádám (Sanyi) Sunyovszky Szilvia (Vali) Egy realista gyökerű, de teljesen elszállt történetet kapunk tehát, több évvel a Monty Python and the Holy Grail előtt.