Bilicsi Tivadar, aki Feleki Kamill és Rátonyi Róbert mellett a legközelebb állt hozzá kollégái közül, a Film Színház Muzsika 1978. júniusi számában így emlékezett vissza a Latabár-testvérekre: Latabár Kálmán 1937-ben kezdett filmezni, amiben szintén kamatoztatta egyedülálló tehetségét. Míg a harmincas években a humorért felelős mellékszereplő sokszor mulatságos névvel (Vukovác a Fizessen, nagysád!, Lacika Ödön az Édes ellenfél, Itató Kázmér a Leányvásár című filmekben), 1942-től már neki írnak filmeket, bravúros kettős szerepeivel ( Egy bolond százat csinál, Egy szoknya, egy nadrág) nagy sikereket aratott. A háború után is kapott filmszerepeket ( Könnyű múzsa, Dalolva szép az élet, Állami áruház). Ifj latabár kálmán halála esetén. Leghíresebb alakításai a Mágnás Miska komikus grófja, Pixi, illetve a Fel a fejjel! Peti bohóca voltak. A negyvenes években már nagyobb betűvel írták a plakátra a nevét, mint a darabcímet, az írót vagy a zeneszerzőt. Csokoládét hirdettek vele, Latyi Matyinak neveztek el az ügetőn egy lovat, Latyi Matyi lett egy mesekönyv hőse, de társasjátékot is piacra dobtak a nevével.
Elsiratta a humoristát, a csúfolódót, a színpadi karikaturistát, akinek tréfái mélyén az élet titkos értelmű vidám és bús valósága rejtezett " - írta halála után, 1970. márciusában a Film Színház Muzsika. Latabár Kálmán korábbi éveinek nagy boldogsága volt, hogy apjával és öccsével játszhatott együtt, a halála előtti évtizedben az jelentette a legnagyobb örömöt számára, ha fiával léphetett a "forró deszkákra". Ifj latabár kálmán halála szabadság. A 2000-ben elhunyt ifj. Latabár Kálmán a legrégibb magyar színészdinasztia ötödik generációját képviselte.
Bár Latabár hívő ember volt, félelmei miatt közvetlenül a háború után belépett a kommunista pártba, Rákosiék hatalomátvétele után azonban sok más színésztársával együtt burzsoának, reakciósnak bélyegezték. Egy 1950-ben, a Madách Színházban tartott "szakmai" összejövetelen, "Latabár Kálmán irritáló jelenléte a magyar színházi életben" munkacímmel pellengére állították. Gáspár Margit, az Operettszínház igazgatója, miután küszöbön állt az elmarasztalása "ellenséges színészi tendenciák előadásba csempészése" okán, levélben kérte Rákosi Mátyást, hogy ő tegyen igazságot a Latabár-ügyben. Révai József, a kommunisták népművelési minisztere egy héttel később megjelent a Gerolsteini nagyhercegnő előadásán, Latabár pedig 1950. március 15-én megkapta a Kossuth-díjat, és még abban az évben az Érdemes Művész címet is. " A táncoskomikus szerepeltetésének ügye a legmagasabb szinten nyert elintézést: elismert színésznagyság lett. Védett nagyvadnak számított. Latabár Kálmán (színművész, 1938–2000) – Wikipédia. Időről időre mégis vadászni próbáltak rá " - fogalmazott Molnár Gál Péter A Latabárok című könyvében.
Hazatérve inkább szerepekre szerződött, s 1939-ben a Magyar Színházban az Erzsébet című Huszka-operettben aztán mát egyedül neki tapsolt a közönség. Az írói vénával is megáldott Latabár Árpád több bohózatot dolgozott át, ő fordította le Verneuil: Mamám, a kisasszony című bohózatát a Medgyaszay és a Modern Színpad számára és bátyja szerepeit is testvérére igazította. Kálmánnal szinte egybeforrt pályafutásuk, nem csak szakmailag, de érzelmileg is szorosan kötődtek egymáshoz. A második világháború után a Fővárosi Operettszínház tagja lett, de számos más színházban is fellépett. Emlékezetes alakítást nyújtott a Múzsák múzsája, a Száz piros rózsa, a Kata, Kitty, Katinka című darabokban. Humoros karakterszerepeit fanyar öniróniával, káprázatos mozgástechnikával tette egyedivé. Egy este Latabár Kálmánnal / A gyáva. Ötvennyolc évesen, 1961. december 1-jén halt meg Budapesten.
A családi hagyományoknak megfelelően főleg operettekben, táncos-komikus szerepekben lép fel. Fotó:, Facebook/Színészkönyvtár Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében. Az ezzel kapcsolatos hiányokról és a lehetséges megoldásokról is beszélgetnek: hogyan birkózhatunk meg ezekkel a sokakat érintő problémával? Többek között ezekre is választ kapunk majd az áprilisi Femina Klub estjén. Gyertyaláng.hu | ifj Latabár Kálmán - ifj Latabár Kálmán oldala. Pontos részletek az estről itt olvashatók: Jegyek kizárólag online érhetőek el, kattints ide a vásárlásért! Időpont: 2022. április 25. 18 óra Helyszín: József Attila Színház Promóció
Nem csak az udvar, nem csak Párizs, Bécs s New York, de Brahms és Wagner is rajongtak Straussért. Számos bizonytalanságának egyike volt a kérdés, hogy ki is ő, hová is tartozik tulajdonképpen. Már elmúlt ötven, amikor egy rokonának írott levelében megvallotta, hogy "már egyáltalán nem vagyok biztos abban, melyik felekezethez is tartozom, bár a szívemben inkább vagyok zsidó, mint protestáns". Harmadik, utolsó felesége, akiben végül igazi társra talált, Adele Deutsch szintén zsidó volt: ő bíztatta az idősödő Strausst, hogy nagyon is érdemes még dolgoznia. Sokak szerint A cigánybárót is neki, az ő szeretetének, figyelmének köszönhetjük. Ifj latabár kálmán halála. Ismerte Strausst és ismerte a tehetségét is. "Mert a szív és az ész/együtt mindenre kész"- ennek volt éppen ő a példája. Adele Deutsch gyermeke, Johann Strauss nevelt lánya, Alice Meyszner Strauss még élt, amikor Bécs városa az Anschluss idején "csatlakozott" a Harmadik Birodalomhoz. Hitler, aki ismeretesen maga is osztrák volt, imádta Strauss zenéjét és műve páratlan közkedveltségére amúgy is szüksége volt a náci Németországnak.
A Gestapo egyik embere nem sokkal az Anschluss után betért a Stephansdomba és kiemelt egy anyakönyvi nyilvántartást, hogy Berlinbe vigye, ahol a két Strauss, apa és fia "szeplős" származását tanúsító részeket egyszerűen meghamisították, árja felmenőket "gyártottak" számukra, aztán kirabolták a maradék családot, arra kényszerítették őket, hogy átadják nekik Strauss rendkívül értékes tárgyi örökségét. A háború végét megélő Strauss-rokonság ugyan visszakapta az osztrák hatóságoktól, amit a nácik elraboltak tőlük, de egyúttal arra is kötelezték őket, hogy áron alul adják el ismét Ausztriának. Az ezzel kapcsolatos botrány Strauss halálának 100. évfordulóján, 1999-ben robbant ki. A nácik azonban sem elrabolni, sem meghamisítani nem tudták végül Johann Strauss életét és művét. A lelkében zsidó keringőkirály igaz történetét, lám, ismerjük, zenéje pedig továbbra is mindannyiunké: ennek diadalmas himnuszai az új évi koncertek is minden január elsején. Ez a könnyedség, Istennek hála, legyőzhetetlen: mert a szív és az ész együtt mindenre kész.
A Love To Hide lazán alapul a könyv Moi, Pierre Seel, Deporte homosexuel által Pierre Seel 1994-ben publikált. Külső linkek Elrejtendő szerelem az IMDb-n
Titkos hazugságok hálójában Ingerültségből, agresszióból fakadó cselekvéseink belálhatatlan következményekkel járnak. A meggondolatlan, gyerekes indulatokat gyakran súlyos lelki trauma követi; a kórtörténet családon belüli árulásról, kollaboráns vehemenciáról és öngyilkosságról tanúskodik. Habár még mindig nehezemre esik, lassan kezdem értékelni mindazt, amim van, és azt a kort, amelyben élek. Mert a huszadik században az emberi aljasság és kegyetlenség, a becstelenség és a brutalitás nem ismert határokat, a leginkább kirívó példa természetesen a második világháború. A tény, hogy Németországból és annak csatlós államaiból emberek ezreit deportálták (a világ legnagyobb fegyveres konfliktusának "mellékzöngéjeként"), kimeríti az élet szentségének addig gyakorolt, illetve modern eszményét egyaránt. Ismét egy "kitelepítős" film, és ismét Dachau. Polanski A zongoristá ja anno 2003-ban nagyon kikészített. Aztán jött forgatás tekintetében egy korábbi film, a Szomorú vasárnap, a Palacsintavár (Paz Vegával), ami egy hasonló történet, a Bent – és most az Elhallgatott szerelem ( Un Amour à Taire / A Love To Hide).
Elrejtendő szerelem Rendezte Christian Faure Által termelt François Aramburu Laetitia Bartoli Pascal Fontanille Forgatókönyv: Pascal Fontanille Samantha Mazeras Főszereplő Jérémie Renier Charlotte de Turckheim Bruno Todeschini Michel Jonasz Louise Monot Nicolas Gob Zenéjét szerezte Károly udvar Filmezés Svetlana Ganeva Szerkesztette Jean-Daniel Fernandez-Qundez Kiadási dátum 2005. március 7. (Franciaország) Futási idő 102 perc Ország Franciaország Nyelv Francia A Love to Hide (francia címe: Un amour à taire) egy francia film, a televízió, a rendező Christian Faure, amelyet később 2005-ben lazán alapul a könyv Moi, Pierre Seel, Deporte homosexuel által Pierre Seel. Tartalom Az akció Franciaországban zajlik a második világháború idején. Egy fiatal zsidó lány, Sarah menekülni akar a Harmadik Birodalom karmai elől, miután látta, hogy szüleit és nővérét brutálisan megölte egy csempész, aki elárulta őket, miközben megpróbált menekülni Angliába. Rettegve védi őt gyermekkori barátja, Jean, egy homoszexuális, aki titkos kapcsolatban áll szerelmével, Philippe-vel.
Egy szerelem amit titkolni kell / Love to hide / Un amour a taire színes, feliratos, francia filmdráma 2005 Rendező:Christian Faure Szereplők: Jérémie Renier, Louise Monot, Bruno Todeschini A második világháború idején, Franciaországban játszódik a történet. A főszereplő Jean, édesapja mosodájának leendő örököse. Boldog szerelemben él Phillippel, aki munkásember, de próbálja a zsidókat menteni. Egy nap felbukkan Jean gyerekkori barátja, a zsidó Sara, akinek egész családját kiírtották menekülés közben. Jean haza nem viheti a lányt apja zsidóellenessége miatt, így a barátjához viszi. Phillipp szívesen fogadja. Kérdés, hogy a Jeanba hosszú évek óta szerelmes Sara hogyan viseli a két fiú szerelmét. Jean elég gyorsan tiszta vizet önt a pohárba, s Sara szereti annyira, hogy elfogadja a helyzetet. Hármójuk harmonikus barátsága töretlennek tűnik, ám Jean testvére Jacques kiszabadul a börtönből. Puszta testvéri féltékenységből, és a félreértések kegyetlen egymásutánjából következően gyakorlatilag megöleti testvérét.
Kapcsolatai révén letartóztatják Jeant, hogy majd ha az előre megbeszéltek szerint kiszabadul, akkor ő a megmentő szerepében tetszeleghessen. Csakhogy Jeant egy megfigyelő azzal vádolja meg, hogy a fiú egy német tiszt szeretője. Ez abban a korba több szempontból halálos bűn. Jean munkatáborba kerül, majd egy "átnevelő táborba". Innen kerül haza évekkel később, de a kínzások, kísérletek annyira megtörték, hogy már csak egy élő halott. Míg ő szenved a munkatáborban Phillippet a gestapo emberei megölik, Sara hozzámegy Jacqueshoz. Idővel aztán kiderülnek Jacques bűnei, a börtönben öngyilkos lesz. A film végén ugrunk egy nagyot az időben, Sara már felnőtt unokáival látogat el a Washingtoni Holokauszt Emlékműhöz, hogy emlékezzen.
Holokauszt. Nem hiszem, hogy lenne olyan ember, aki nem tudná mit is takar pontosan ez a szó. A holokauszt nem más, mint a második világháború alatt elkövetett népirtás, mely jelentős részben a zsidókat érintette, de mellettük a szlávokat, romákat, testi fogyatékosokat, szabad kőműveseket, jehova tanúikat és a homoszexuálisokat is érintette. Részemről a holokauszt az emberi gonoszság, szűklátokörűség és kegyetlenség tökéletes iskola példája, melynek köszönhetően elgondolkozhat az ember, hogy akkor is most melyik fél érdemelne halált: az, akit selejtnek titulálunk, vagy az aki eldönti, hogy ki az aki nem életre való, azaz selejt. Megannyi alkotás készült ebben a témában (kiemelve a Schindler listáját, Sorstalanság, A zongorista), de épp ez volt az a film, amely talán a legmegrendítőbb, s legkegyetlenebb, melyet eddig láttam. Francia alkotásról van szó, ami mellesleg szerintem elég alul értékelt is egyben, habár főleg a témát nézve ez nem meglepő. Bevallom én is sokat gondolkoztam, hogy erről az alkotásról merjek-e írni.