A visegrádi országok fővárosait felfűző nagysebességű összeköttetés egy osztrák leágazással kapcsolhatja be a térséget a nyugat-európai gyorsvasúti hálózatba. A tervek szerint a következő évtizedben kiépülő vonal egyes szakaszain akár 320 kilométer/órás sebességgel járhatnának a vonatok. A pályát a belföldi InterCityk is használhatnák, például a balatoni utazásokban versenyképesebb alternatívát kínálva a közúti közlekedésnél. A tervezett nagysebességű vasútvonal Magyarország legforgalmasabb közlekedési tengelyében helyezkedik el. A Budapesttől északnyugati irányba tartó folyosó közúton, vasúton és a légi közlekedésben egyformán a legtelítettebb. Az 1. számú vasútvonal (Budapest-Hegyeshalom-Rajka) a napi 70 teher- és 400 személyvonat miatt már kapacitásai határán van, és ugyanez a helyzet a naponta 70 ezer egységjármű, felerészben teherautók, kamionok által használt M1 autópályával. Varsói gyorsvasút: már keresik a környezetvédelmi munkarészek kidolgoz.... A térség kiemelkedő közlekedési igényeinek jelentős hányadát a nemzetközi tranzitforgalom adja, de már a budapesti elővárosi forgalom kiszolgálása is korlátokba ütközik.
A tervek szerint a nyomvonal Kelenföldtől indul majd a Vértest délről megkerülve, leágazással Székesfehérvár felé. Ezt követően Győr után Pozsony felé Rajkánál, Bécs felé Hegyeshalomnál hagyja el Magyarországot. A vonatok akár 250-320 kilométer/órás tempóval haladhatnának. Folytatódik a Budapest-Varsó gyorsvasút előkészítése. Ennek köszönhetően a vasútvonalon az osztrák és szlovák fővárosba kevesebb mint két óra, Prágába három és fél óra alatt lehetne eljutni, míg Varsó öt és fél óra alatt lenne elérhető. A tervezett vonal Magyarország legfontosabb közlekedési folyosóját érinti, itt a legnagyobb a forgalom mind közúton, mind vasúton, mind repülőn. A nagysebességű vasút tehermentesítheti az M1-es vonalát és számos légiutat is kiválthat, így zöldíti az európai közlekedést, miközben az eddigi vasúthálózaton a felszabaduló kapacitásoknak hála nőhet a személy és teherszállító vontok száma. Az előzetes kalkuláció szerint a gyorsvasúti járatokon évente több mint húszmillióan utazhatnának kényelmesebben és gyorsabban. A pályát a belföldi InterCityk is használhatnák, például a Balaton felé vonzóbb alternatívát kínálva a közúti közlekedésnél.
Jövő nyárig készülhet el az a megvalósíthatósági tanulmány, amely alapján el lehet kezdeni a Budapest és Varsó közé tervezett, nagy sebességű vasútvonal hazai szakaszának építését. Az új vonal elsősorban személyszállító vonatok számára épülne – olvasható a Magyar Hírlap hétfői számában. A gyorsvasúton Varsóba a jelenlegi tizenkettő helyett öt és fél óra alatt lehetne eljutni. A napilapot arról tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hogy megkezdődött a nagy sebességű vasút építésének előkészítése, a megvalósíthatósági tanulmány műszaki szempontból a magyarországi szakaszra terjed ki, utasforgalom és közgazdasági értelemben viszont az együttműködésben részt vevő V4-országokat, így Szlovákiát, Csehországot és Lengyelországot is vizsgálja. A szaktárca megbízása alapján a tanulmányt a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF) készíti, erre a kormány másfél milliárd forintot biztosított. Az eredmények alapján jövő nyárra készülhet döntési javaslat a beruházás elindításához szükséges tervezés megkezdéséről.
Az új vasútvonal tehermentesíti a bevezető utakat a dugóktól, az autópályákat a kamionoktól, a levegőt pedig évi akár négyszázezer tonna szén-dioxidtól. A gyorsvasút többek között az utazási idő és komfort szempontjából is állja a versenyt a közúti és légi közlekedéssel szemben. Az Európai Unió a nagysebességű vasúti közlekedés tagországokon belüli utasforgalmát 2030-ra megduplázná, az évszázad közepére a jelenlegi háromszorosára növelné. Az ambiciózus célokhoz illeszkedő fejlesztéshez így jó eséllyel lehetne uniós pénzügyi hozzájárulásra számítani. Az előkészítő munkák folytatása is közösségi társfinanszírozással tervezett. Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 2021-es kiírásában pályázott támogatásra a következő fázishoz. A környezetvédelmi munkarészek finanszírozásáról idén nyáron születhet döntés. A fejlesztési elképzelés összehangolható a Budapestet délről elkerülő teherforgalmi vasútvonal, a V0 azonos nyomvonalsávban tervezett, Győr és Székesfehérvár térsége közötti szakaszának kiépítésével is.
Időnként a közösségi oldalakon újra-újra előkerülnek a mérgező, veszélyes hazai pókokról szóló riadalom keltő rém/ál hírek, ezért érdemes felidézni a National Geographic egyik korábbi írását. A minap kedvesem sikoltva rohant ki az előszobából egy óriási pók miatt. És tényleg nagyobb volt a megszokott pókoknál. Gyors befogás után kiderült, hogy egy szongáriai cselőpók lapul az üveg fenekén. Mivel védett állatról van szó, hamar elengedtünk. Természetvédelmi értéke: kétezer forint. Bő tíz éve még a kertemben és Tószeg (Szolnoktól 9 kilométerre) környékén többször találkoztam ezzel a csodás pókkal. Ha a lyuk körül pókhálót láttam, azonnal tudtam, hogy ott a rovarok egyik réme lakik. Emlékeket idézve, jó barátommal biciklire pattanva, Tószeg felé vettük az irányt. Élőhelyük ugyan kicsit átalakult, de még mindig stabil populáció él Tószeg határában. Az egyik példány "lakóövezetében" több kiszáradt sáskatetemre is leltünk, vélhetően nemrég fogyasztotta el. A szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis), Magyarország legnagyobb pókfaja.
Ha eszed ágában sincs olyan helyre menni, ahol ekkora pókokkal találkozhatsz, de többet szeretnél róla tudni, akkor nézd meg a következő videót! A világ legnagyobb pókja:
Eredeti élőhelyét az Altáj környéki félsivatagos vidékek alkotják, és Magyarországot tekinthetjük a faj legnyugatabbi elterjedési területének. Tehát ha a miénk is, eredete miatt nyugodtan tekinthetjük egzotikus fajnak ezt a hazai pókok világán belül tekintélyt parancsoló testméretekkel rendelkező csáprágós ízeltlábút. Kiterjesztett lábakkal a 10 centimétert is elérheti a hossza Forrás: Wikimedia Commons/Szabo Akos A keresztespókoknál karcsúbb, megnyúltabb testformával rendelkező szongáriai cselőpók törzse a fejtől a potroh végéig eléri a 4 centimétert, a kiterjesztett lábaival együtt viszont az átmérője 10 centiméter, ami már egy gyerektenyér méretének felel meg. Amíg keresztespókokkal akár az otthonunkban is találkozhatunk, addig a szongáriai cselőpók megpillantásához kisebb felfedezőutat kell összeszerveznünk. A Szahara világát idéző homokfodrok a kiskunsági Fülöpháza határában. A szongáriai cselőpók elsősorban a homokos, szikes vidékeket kedveli Forrás: Origo Hazánk legnagyobb pókja elsősorban az Alföld és a Duna-Tisza-köze homokos szikes pusztáin fordul elő, ahol a talajba mélyített függőleges lyukakban húzza meg magát, és ahonnan főleg alkonyatkor mászik elő vadászni.
Harapása olyannyira erős, hogy képes kioltani egy ember életét perceken belül, ha nincs a közelben ellenszer. Azonnal orvosi segítségre van szüksége annak, akit egy ilyen veszedelmes vándorpók megmar. Legelőször Brazíliában fedezték fel, azonban Dél- és Közép-Amerikában is találkozhatunk ezzel a pókfajjal. A vándorpók az erdők aljnövényzetét kedveli a legjobban, ez a fő tartózkodási helye. A legtöbbször mégis a házakban keres menedéket, illetve a lábbelikben, autókban, dobozokban vagy akár farakásokban is elrejtőzik. A brazil vándorpók hálót nem sző, ahogy a nevében is benne van, folyamatosan vándorol a zsákmánya után és vadászó életmódot folytat. A pók egyik legjellemzőbb külső tulajdonsága a halálos csápokon lévő kékes szőrzet. A banánpók másik védjegye a támadópóz, amit akkor vesz fel, ha megfélemlíteni szeretné ellenségét, áldozatát, vagy valamitől megijed. Félelmetes a megjelenése, hiszen a kifejlett példányok, olyan nagyra nőhetnek, hogy lábaik akár a 10-12 centimétert is elérhetik.