A tatai Esterházy-kastély 1765 és 1780 között épült Esterházy Miklós, a magyar testőrség kapitányának rezidenciájaként. Az épületben a II. világháború után idegszanatóriumot rendeztek be, de ez nem okozott jóvátehetetlen károkat, több helyiségében eredeti állapotban maradtak meg a kandallók, a kályhák és a díszes gipszstukkók. A felújított Esterházy-kastély az átadás napján Forrás: MTI/Vasvári Tamás A kastély jelentős szerepet játszott a történelemben, I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt írta alá 1809-ben a napóleoni háborúkat lezáró úgynevezett bécsi vagy schönbrunni békét, 1897-ben Ferenc József és II. Vilmos német császár szállt meg a kastélyban, 1921 októberében pedig itt fogták el az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és feleségét az I. világháború utáni sikertelen visszatérési kísérletük után.
"A tatai Esterházy-kastélyegyüttes turisztikai fejlesztése" című projekt 1, 5 milliárd forint európai uniós (GINOP-7. 1. 1-15-2015-00007) és 0, 9 milliárd forint hazai forrásból valósult meg 2018 és 2020 között. Az újjászületett Esterházy-kastély ünnepélyes átadását május 25-én rendezték. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében hazánkban 30 műemlék - köztük 18 kastély és 12 vár - újul meg. Az épületek új funkciókkal is gazdagodnak, hogy adottságaikhoz igazodva megfeleljenek a mai kor turisztikai elvárásainak. A tatai Esterházy-kastély ennek a nagyszabású fejlesztési programnak a keretében született újjá. "Történelmi örökségünket láthatóbbá kell tenni, és be kell kapcsolni az ország turisztikai vérkeringésébe. A hazai várak és kastélyok pozícióját meg kell erősíteni a Kárpát-medence közösségi, kulturális és turisztikai életében, megőrizni és erősíteni nemzetteremtő, történelmi, hagyományőrző, sőt, esetenként szakrális jellegüket, társadalmunkban betöltött szerepüket" - fogalmazott Tatán Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
Egyedül a tóvárosi kapucinus zárda főnökét engedték be, aki a kastély kápolnájában misézett. A királyi pár október 26-án hajnalban hagyta el Tata-Tóvárost, és még aznap 13 órakor megérkeztek Tihanyba. Események napjainkig [ szerkesztés] 1945. március 19-e után a kastély berendezését a szovjet csapatok tönkretették, a megmaradt bútorokat a lakosság hordta el. Mikor Lipótmezőt szovjet katonai célra vették igénybe, az ott működő budapesti Lipótmezei Állami Elme- és Ideggyógyintézet egy részét 1945. július 26-án a tatai kastélyban helyezték el. Ekkor a Városi Kórház kezelésébe került a kastély, és a hozzá tartozó épületek is. 1989 -ben a kastély előtti parkban felállították, Tóth Béla, Tatai Diana című lovas szobrát. 1999 -től a pszichiátria kiköltöztetése után a kastély üresen áll, jelenleg a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésében van. Felhasználásra többféle terv született, de ezek eddig nem jutottak el a megvalósulásig.
Julius von Blaas: Esterházy Miklós József, az úrlovas, 1894 A MŰVÉSZET SZENTÉLYE A tatai kastélyszínház 1889-ben, Esterházy Miklós József idejében épül fel. A gróf gondoskodni kívánt a derbikre érkező vendégek esti szórakoztatásáról, s ennek érdekében a Fellner és Helmer céggel kastélya mellé neobarokk és neorokokó színházat építtetett. A színház zeneigazgatója Raimann Rezső zongoraművész volt, aki történelmi operákat komponált a gróf kérésére. Egy alkalommal a gróf egy Bécsben látott, színházi nézőteret ábrázoló kép hatására elhatározta, hogy saját színházát is megfesteti a fiatal bécsi mesterrel: így került Gustav Klimt Tatára, ahol 1893-ban el is készítette a tatai Schlosstheater nézőterét ábrázoló festményt. A kép eredetije ugyan elveszett, fekete-fehér fotója azonban fennmaradt. A színházat a következő tulajdonos, Esterházy (V. ) Ferenc özvegye, Lobkowitz Anna Berta 1913-ban elbonttatta, a legenda szerint ugyanis féltette a fiát a bohém világtól. Esterházy (VI. ) Ferenc gróf azonban mégis a művészetet választotta hivatásul: zeneszerzést tanult New Yorkban, operát szerzett és szabadtéri színházat alakított Tatán az 1930-as években.
A kastély megtekintése ezt követően a grófi lakosztályban folytatódik, amely a grófnői szobák alatt, a földszinten található. Ezen a szinten látható, számos más érdekesség mellett többek között az ún: Sátorszoba, a biliárdszoba és a grófi írószoba is. A földszinti nagyszalonban (rendezvénytér) további filmek várják a kastély és a család története iránt érdeklődő látogatókat. A rendezvénytérből közelíthető meg a kastélykápolna, amelynek restaurált terében áll az eredeti, 200 éves oltár. Dr. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a fejlesztéssel kapcsolatosan a megnyitó ünnepségen úgy fogalmazott: - A kastély átadása hosszú évek adósságát törleszti, annak teljes körű megújításával tartozunk a városnak, az Esterházy családnak, a magyar kultúrának, és a magyar történelemnek. Olyan működő intézményekre van szükségünk, amelyek szolgálják a helyi közösséget, segítenek a gyökerek megerősítésében, kultúránk megőrzésében. Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a közös erőfeszítés itt Tatán sikeres volt, bár még csak a nagyobbik felén vagyunk túl, a helyreállítási alapban rendelkezésre álló források és a magyar költségvetés forrásai a következő években arra is lehetőséget adnak, hogy teljes egészében befejezzék az épületegyüttes felújítását.
A földszinten volt az ebédlő, a díszterem és a grófi lakosztály. Az emeleten kapott helyet a könyvtár, valamint a grófné és a vendégek lakosztálya. A felső szint díszes terme a festett faburkolatú nagyebédlő, amelyet valószínűleg az 1897-es császári és királyi látogatásra alakítottak ki. A kastély 1944-ig az Esterházy családé volt, az államosítás után ideggyógyintézet működött benne. A kórház kiköltözése után évekig állt elhagyatottan. Rekonstrukciója a legutóbbi években a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében valósult meg. Az épületet 1770-től többször átépítették, korszerűsítették. Kiemelkedő esemény volt 1809-ben I. Ferenc király és Mária Ludovika királyné 3 hónapos itt tartózkodása a Napóleon elleni vesztes csatákat követően. Szintén nagy eseménynek számított 1897-ben az Osztrák-Magyar Monarchia és a Német Császárság által tartott hadgyakorlat, melynek során a kastély vendége volt I. Ferenc József és II. Vilmos császár. Az ő részükre kialakított tereket a főépület máig őrzi.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukása, a világosi fegyverletétel után ezen a napon végezték ki Aradon a magyar honvédsereg 12 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. A vértanúk között nemcsak magyarok voltak, hanem német, osztrák, lengyel, horvát, szerb és örmény származásúak is, de mindannyian közös célért, a magyar szabadságért harcoltak és haltak meg. Nevüket mindenkinek tudnia kell: Lahner György, Aulich Lajos, Damjanich János, Knezich Károly, Leiningen-Westergurg Károly, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Nagysándor József, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Schweidel József, Vécsey Károly. 2001-ben az Aradi vértanúk napját nemzeti gyásznappá nyilvánították.
Az aradi vértanúk ítélete A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. A szabadságharc leverését követően az ítéletek jogszerűségének igazolásakor nagyon körültekintően igyekeztek eljárni az osztrák hatóságok. Az aradi vértanúkra vonatkozó ítélet és eljárási utasítás is ezt támasztja alá. Az ítélet Melyet a magas cs[ászári] kir[ályi] hadseregfőparancsnokság parancsára összeállított megesketett teljes haditörvényszék az alább megnevezett vádlott urak, a magyar lázadó hadsereg főnökei ügyében egyhangúlag hozott Aulich Lajos, aki Pozsonyban, Magyarországon született, ötvenhét éves, katolikus vallású, nőtlen, 1812-ben hadapródként lépett be a Sándor császár gyalogezredbe, legutóbb alezredes ugyanebben az ezredben; Török Ignác, aki Gödöllőn, Pest megyében, Magyarországon született, ötvennégy éves, katolikus vallású, nőtlen, alezredes a cs. kir. utászkarban, és legutóbb Komárom várának helyi erődítési igazgatója; Láhner György, aki Besztercebányán, Zólyom megyében, Magyarországon született, ötvenhárom éves, katolikus vallású, nős, egy gyermek apja, legutóbb őrnagy és a III.
Emellett a téma iránt érdeklődők gyűjteményében érdekes darab lehet. Mi a szabadságharc vértanúi és hősei puzzle csomag előnye? A díszdobozos kirakós játék csomag összesen 7 darab puzzle-t tartalmaz, melyekhez egy ismeretterjesztő füzet is tartozik. A füzet bemutatja a 17 aradi vértanút és Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzését. A puzzle gyerekeknek és felnőtteknek is hasznos. A csomagban helyet kapott egy Petőfi Sándor – Nemzeti dal készségfejlesztő és oktató puzzle is. Petőfi Sándor portréjának kirakása közben játszva sajátíthatjuk el a Nemzeti dal versszakait is. Az ismeretterjesztő füzet pedig bemutatja az aradi vértanúk életét, világszemléletét, gondolataikat olyan módon, hogy mindenki közel érezhesse magához őket. Részletek: Doboz mérete: 32 cm x 22 cm x 5 cm Darabszám: 35-24-24-24-24 db Méret: A4-A5 Kirakott méret: 27 cm x 19, 6 cm és 12, 8 cm x 17, 8 cm Anyaga: karton Felülete: fényes Ajánlott korosztály: 4 éves kortól Gyártó: Magyarságunk Hungarikumunk A csomag tartalma: Díszdoboz 7 darab puzzle Mintaképek Merevítő kartonok Kirakó tartó tasak Ismeretterjesztő füzet Jó játékot kívánunk!
Forrás: Bánki József: A magyar nemzet hadtörténelme És ez a sors jutott még további 20 magas rangú honvédtisztnek is. Több száz honvédtisztet ítéltek még halálra, az ítéletek nagyobb részét azonban kegyelemből húsz esztendei várfogságra változtatták. Így a birodalom börtönei – a pesti Újépület, Olmütz, Josefstadt, Kufstein, Theresienstadt, Munkács, Arad – megteltek magyar politikai rabokkal. A külföldre menekültek közül sokat távollétükben ítéltek el és nevüket akasztófára kiszögezve tették közszemlére. 1851 szeptemberében így akasztották fel jelképesen többek közt Kossuth Lajost, Mészáros Lázárt, Perczel Mórt és Miklóst, Szemere Bertalant, Andrássy Gyulát és Táncsics Mihályt. Végül pedig több tízezer honvédtisztet közlegényként évekre besoroztak a császári hadseregbe. A szabadságharc azonban nem volt hiábavaló küzdelem: a forradalom előtti állapotokat többé már nem lehetett visszaállítani és a bukás ellenére a nemzetben nemcsak tovább élt, de tovább is erősödött a szabadság és a függetlenség eszméje.
(Jókai Mór Emlékház) 14. 00-15. 00 Szubjektív tárlatvezetés E. Csorba Csillával 13. 00-16. 00 Virágcsere és börze az Életmód Klub szervezésében (Vaszary Kert) 15. 00 Rokkka Zenekar koncertje – megzenésített versek 15. 00-21. 00 Gasztro-különlegességek sörre és virslire 17. 00–18. 00 Beszélgetés a Rippl Rónai Józseftől Maurer Dóráig. Válogatás a Fővárosi Képtár modern gyűjteményéből című kiállításban, a kiállító művészekkel (Vaszary Galéria) 18. 00 Tárlatvezetés Róka Enikő és Aknai Katalin 19. 30-20. 30 Simple Blues Band koncert (Vaszary Kert) Vitorlázeum 11. 00 Az egyedülálló vitorlástörténeti interaktív kiállítótér várja látogatóit Balatonfüred egyik legpatinásabb épületében, a balatoni vitorlázás első klubházának emeletén látogatható a kiállítás a VI. Jókai Majális ideje alatt. 2022-04-30 10:00 - 2022-04-30 18:00 A Jókai Napok elmaradhatatlan gasztronómiai eseményét ezúttal is a hangulatos Koloska-völgyben rendezik meg. A városhoz több szállal kötődő Jókai Mórnak állít emléket immár több, mint húsz éve a Jókai Napok kulturális rendezvény sorozat, amelynek az egyik legnépszerűbb rendezvénye a főzőverseny.