A vélhetően hatékony szervezőmunkájának köszönhetően 2000-től kampányigazgató lett, Baja embereként jelent meg a 2002-es kampányban Szigetvári Viktor, és egy igazi nagyágyú, kampányguru, az izraeli-amerikai Ron Werber. Bajáról akkoriban azt terjesztették a Köztársaság téren, hogy csak olyan cégeket vesz be a kampányba, amelyek visszaosztanak neki. Ő erre úgy reagált, hogy soha nem költött el egy fillért sem, bárki pályázhatott, a források felett tudatosan nem ő diszponált, csak a kampány politikai részéért felelt. Kezdetben Németh Miklós miniszterelnök-jelöltségét támogatta, de hamar beállt Medgyessy Péter mögé, akivel megjelent a csapatban Dobrev Klára, és férje, Gyurcsány Ferenc is. A Medgyessy körüli tanácsadó testületet Gyurcsány vezette, a csapatba tartozott többek között Gál J. Zoltán is. Baja erről az időszakról úgy nyilatkozott korábban, hogy a DK mai elnöke azzal szembesült, hogy nem irányíthatja őt, és innen datálódik a kettejük közötti rossz viszony. A 2002-ben megalakuló Medgyessy-kormányban nem lett miniszter, de a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként kiharcolta, hogy beülhetett kormányülésekre.
Kormányra kerülése esetén a Demokratikus Koalíció (DK) visszaállítja a pedagógusszakma becsületét – hangoztatta Dobrev Klára, amikor pedagógus-érdekképviseletekkel találkozott. A DK miniszterelnök-jelöltjének ígérgetése nem is lehetne álságosabb, hiszen férje kormányzása idején sorra zárták be az iskolákat, pedagógusok ezreit bocsátották el, a maradóktól pedig elvettek egyhavi bért. A baloldal rombolása után a Fidesz–KDNP-kabinet bevezette a pedagógus-életpályamodellt, ingyenessé tette az iskolai étkeztetést, illetve a tankönyveket. Egy ötéves béremelési programban visszaadja az "elmaradt béremeléseket", megszünteti a tanárhiányt, összességében visszaállítja a pedagógusszakma becsületét – ígérte Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje a pedagógus-szakszervezeteknek. A Magyar Nemzet arról ír, hogy Dobrev szavai meglehetősen álságosak annak tükrében, hogy csak 2002 és 2006 között, a Medgyessy-, valamint az első Gyurcsány-kormány alatt például az állami és önkormányzati óvodák és iskolák száma 616-tal csökkent, ami a teljes intézményszám közel tíz százalékát jelentette.
A választások előtt persze a balliberális oldal a kistelepülési intézmények fejlesztéséről és esélyegyenlőségről beszélt, minden szépet és jót ígért – miként most Dobrev Klára teszi ezt. Ismert: 2006-ban alig alakult meg a második Gyurcsány-kormány, máris egy olyan közoktatási törvényt dolgozott ki, melyben többek között arról is szól volt, hogy miként szüntethetők meg a falvak és a kistelepülések önálló iskolái. A kormány azt javasolta, hogy minden olyan iskola, amelyben nincs nyolc évfolyam, a jövőben csak tagiskolaként működhessen. Ez az intézkedés összességében 1151 iskolát és több mint kilencvenezer gyermeket, azaz az iskolák mintegy harmadát, a gyermekek több mint tíz százalékát érintette. Második ciklusában Gyurcsány Ferenc kormánya több mint 14 000 tanárt tett utcára, és több mint száz iskolát zárt be. További 748 iskolát szüntettek meg úgy, hogy azokat beolvasztották más intézményekbe, ezzel ezer településen szűnt meg a helyi iskola. Bezártak továbbá 283 óvodát, ezzel együtt kirúgtak 1191 óvónőt.
Emlékeztetett: csak a szemkilövéseknek tucatnyi áldozata volt, s ennél még sokkal többen voltak, akiket például fogdákban vagy a Magyar Rádió udvarán vetettek alá megalázó bánásmódnak. "Amikor elszámoltatást hiányolok, nem egyszerűen bírói ítéletekre gondolok. A mai napig nem tudjuk, hogy mondjuk mi történt a Szabadság téren. Ez azért lényeges, mert ha Dobrev rendőri sérültekről beszél, akkor fel kell tenni például azt a kérdést, hogy kitől származott az az utasítás, hogy a tömegoszlatásra kiképzetlen vidéki kisrendőröket vessék oda koncként a tévészékház ostrománál" – fejtette ki Schiffer. A korábbi parlamenti képviselő arra is kitért, hogy a 2006-os rendőrterror mellett abban a kérdésben is szükséges lett volna az elszámoltatás, hogy 2003-tól kezdve az MSZP–SZDSZ-kormányok nyíltan politikai célokra használták fel a rendőrséget a különböző tüntetéseknél. Schiffer András úgy fogalmazott, az Orbán-kabinetnek is felróható, hogy 11 évvel a kormányváltás után Dobrev Klára a 2006 őszi rendőrterror nyílt, szemérmetlen tagadásába kezdhet, és az elkövetőkből áldozatot, az áldozatokból elkövetőket faraghat.
Itt találkozhat pénteken Dobrev Klárával Miniszterelnök-jelölti országjárása részeként Budapestre is ellátogat Dobrev Klára. Pénteken a X. kerületben, a Kőrősi Csoma sétányon, a szökőkútnál lehet találkozni a DK-s politikussal. Eörsi Mátyás: Orbán Viktor elhitette, hogy a vita rossz dolog Az Orbán-kormánynak nincs külpolitikája – jelentette ki Eörsi Mátyás volt külügyi államtitkár, Dobrev Klárának, a DK miniszterelnök-jelöltjének külpolitikai tanácsadója a KlikkTv-ben. A szakértő a beszélgetésben rávilágított arra, mennyire befolyásolja a magyar politikai vezetést az önös érdek.
Így verték az embereket a rendőrök Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején: A pszichológus-jogász tájékoztatása szerint a 2006. október 23-i rendőrterror miatt összesen 88 civil került kórházba, és további 40-en részesültek ambuláns ellátásban. Hangsúlyozta: mindent elmond a rendőri brutalitásról, hogy 15-en szenvedtek el nyak-, 51-en fej-, 14-en pedig szemsérülést, és 24 embert kellett ellátni lőtt sebek miatt. "Ezek a sérülések halálosak is lehettek volna, csak az isteni gondviselésen múlt, hogy nem így történt" – mondta Petrányi-Szöőr Anna, kiemelve, hogy a sérülések ötven százaléka a fej- és nyaksérülés volt. Felhívta a figyelmet továbbá, hogy a sérültek számának kérdésében ráadásul látencia van, mivel a megtorlástól félve sokan nem mertek elmenni kórházba, legfeljebb háziorvoshoz fordultak, vagy ők maguk otthon próbálták ellátni a sérüléseiket. Hangsúlyozta azt is, hogy a 2006. szeptember 17–21. közötti "embervadászat" pontos mérlege még folyamatban van, ehhez az országos kórházparancsnok segítségét kérték.
A kettő együtt ad egy olyan egyensúlyt, amit érdemes a napi csendességünkben is megtartani" – mondja ezekről az elvekről Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat Alapítvány főtitkára. A 20. század magyar neveléstudományának kiemelkedő alakja azt is meghatározta, hogy mi a napi ideális mennyiség: az Ószövetségből megközelítőleg egy fejezet, az Újszövetségből kicsit rövidebb perikópa. Mindennapos bibliaolvasás A Bibliatársulat főtitkára fontos református alapelvként említi a Bibliának, életünk vezérfonalának mindennapos olvasását. Döntéseinkben, konfliktusainkban, különböző élethelyzeteinkben segítséget ad, ha úgy indulunk a napunknak, hogy elolvassuk azt, mi az Isten akarata, üzenete számunkra. Mint mondja, a bibliaolvasásban nem a kulturális érdeklődés, nem is maga az olvasás cselekedete a fontos, hanem az, hogy a bibliaolvasás kommunikáció Istennel. Református bibliaolvasó kalauz 2010 relatif. "A bibliaolvasáson keresztül lépünk vele kapcsolatba, folytatunk dialógust. Az Igén keresztül kapunk válaszokat kérdéseinkre, ezért fontos napi olvasása.
Minden tevékenységünkben, melyben fontos az eredmény, szükséges a rendszeresség, különben kiszámíthatatlanná válik az élet. Ugyanígy fontos lelki életünkben is a kitartás és a következetesség. Ez a mi hálaáldozatunk, okos istentiszteletünk" – hangsúlyozza. Galsi Árpád, a Bibliaolvasó Kalauz évenkénti megjelenését gondozó Kálvin Kiadó vezetője szerint a rendszeres olvasás lehetőséget ad a memorizálásra, jó alkalom az elmélyülésre is, emellett fontos az összefüggések megértése. Református bibliaolvasó kalauz 2010.html. Ehhez az kell, hogy minőségi időt szakítsunk ki napunkból Isten Igéjének megértésére. "Sokan csak a kedves, bátorító, könnyen érthető igéket olvassák a Bibliából, ami adott élethelyzetekben jó és fontos lehet. De nem fogjuk felismerni a Jó Pásztor hangját, ha csak akkor halljuk, amikor megdicsér vagy bátorít, de akkor nem, amikor például figyelmeztet" – hívja fel a figyelmünket a napi bibliaolvasás sokrétűségére Galsi Árpád. A Bibliaolvasó Kalauz A Bibliaolvasó Kalauz évente körülbelül 50 ezer példányban fogy el. Ez óvatos becslések alapján 30-40 ezer emberhez jut el, ennyien olvassák ugyanazt az igeszakaszt nap, mint nap.
Ezért csak a lelki embereknek az Isten Igéjéből vett ítéleteiben nyugszunk meg. " II. Helvét Hitvallás 2. fejezete A könyvcímeket rövidítésekkel használjuk, pl. a Jer a Jeremiás próféta könyvét jelenti. A könyv elnevezését jelölő rövidítés után következő szám az adott könyv fejezetszámát jelöli. Pl. 2Tim 3. A fejezetszám utáni vessző vagy kettőspont elválasztja a fejezetszámot a bibliai verstől, ami a példánkban a 16-os lesz: 2Tim 3:16. Ha több, egymást követő verset jelöl, akkor így mutatja: 2Tim 3:16-17. Attól függően, hogy milyen Bibliakiadást használunk, különböző kis apró jelzéseket találunk a bibliai versek alatt: kis csillag/kereszt (*/†), kettős csillag/kereszt(**/††), ezek a versben található szót, kifejezést, gondolatmenetet követik. Mai Reformatus Ige A Bibliaolvaso Kalauz Szerint. A jelet követő igevers jelentése: párhuzamos igehely, ott is meglelhető. Más Bibliakiadásokban a lábjegyzetben követhető nyomon az adott igehelyre vonatkozó megjegyzés. Hogyan tanulmányozzuk a Bibliát? - A szív előkészítése: (1) Alázd meg magadat, kérd Isten kegyelmét, segítségét (helyes módszer, helyes hozzáállás, helyes cél) (2) Valld meg bűneidet (3) Gerjeszd fel a vágyat Isten akaratának megismerésére (4) Gerjeszd fel a vágyat, hogy meg is cselekedd Isten akaratát, bármi legyen is az (5) Vedd fel a harcot a lelki lustasággal (6) Szánj elegendő időt az Ige tanulmányozására - Az igerész megfigyelése: Hat kérdésre keresünk választ: Ki?
Aztán csend lett. " Városunkban három nappal később, 1956. október 26-án kezdődtek a forradalmi események. A Kossuth és a Vasvári Pál Gimnázium tanulói a budapesti harcokban elesett nyíregyházi Tárnok testvérek iránti kegyeletüket kívánták leróni, azonban sem a felügyeleti szervek, sem az iskolák igazgatói nem engedélyezték a felvonulásokat. Így a Kossuth Gimnázium tanulói az iskola udvarán tartottak megemlékezést, míg a Vasváriban az első óra után hazaküldték a forrongó diákokat. MRE | Isten szólt - Reformatus.hu. Azonban a forradalmi hangulatot már nem sikerült lecsillapítani. Sorra hulltak az elnyomó szovjet hatalmat szimbolizáló vöröscsillagok a középületek tetejéről. Így a Megyei Pártbizottság épületéről, ami akkoriban a mai Jósa András Múzeumban volt, és a József Attila Kultúrház is ék nélküli lett. Amikor a mai Hősök terén álló irodaház tetején lévő csillag leszereléséhez hozzáláttak, már hatalmas tömeg éljenezte, amint a mélybe zuhan a e gyűlölt jelkép. Helyére Tomasovszki András nemzetiszínű lobogót helyezett. Közben befutott a térre Sóstóról a villamos, amelyet a tömeg megállított.
És az égi terv szerint ott van egy pogány római is: a százados, a kemény katona, aki a kivégzést felügyeli. Rutinmunka ez már a számára, nem szokott zavarba jönni a kínhaláltól. De most hirtelen zavarba jön, kizökken a gyakorlatból. A megszokott látvány helyett valami mást lát. Nem saját maga által látja: Az láttatja meg vele önmagát, Akinek véraláfutásos, lándzsa-döfte, szög-fúrta sebeivel gyógyulunk. Soha senki nem láthatja meg önmagától Jézust, hanem csakis Jézus által. Milyen nagy kegyelem ez: meglátni Őt! Reformatus.hu | Napi vezérfonalunk, a Bibliaolvasó Kalauz. Végre látni! Aki még nem látta így a helyette feláldozott, megfeszített Jézust, szemtől szembe, mint a százados, az még soha semmit nem látott. Méz a sziklából Bibliai elmélkedések Visky Ferenctől Áhítatok az év minden napjára. Felekezetközi, nemzetek közötti kiadvány 33 nyelven. Kiadja a Magyarországi Metodista Egyház. Megnyitás Csendes percek
Felkapaszkodott rá egy nő és elszavalta a Nemzeti dalt, közben a villamoskalauz pedig leszerelte azt a deszkatáblát, amely a kocsin hirdette: "Világ proletárjai egyesüljetek". A szavalat után a tömeg elénekelte a Himnuszt. Ezen a napon porba hullt az ország első felszabadulási emlékműve is, amelyet még Malinovszkij marsall megrendelésére készítettek. Amikor 1945. május elsején leleplezték, az ünnepség végén a magyar katonazenekar a szovjet himnuszt játszotta. Akkor azonban még sokan bíztak abban, hogy a demokrácia megvédhető. Erről tanúskodnak az 1945 novemberében megtartott választások, amikor az emberek döntő többsége a keresztény és konzervatív értékeket valló Független Kisgazdapárt mellett tette le a voksát. A kommunisták azonban nem nyugodtak ebbe bele és a szovjetek támogatásával 1948-ra átvették a hatalmat az országban. A nyíregyházi kozák lovas szobrát pedig minden évben koszorúkkal halmozták el április 4-én, a felszabadulás ünnepén. 1956 októberében azonban nem koszorúkkal, hanem drótkötelekkel, teherkocsikkal és kalapácsokkal felfegyverkezve jelentek meg a szobornál az emberek, akik ledöntötték azt.