Kisebb lábasba öntjük, és tűzre téve folyamatos kevergetés mellett sűrűsödésig főzzük, majd beletördeljük a csokoládét, és addig keverjük, míg teljesen felolvad, és szép fényes csokikrémet kapunk. Poharakba öntjük, hagyjuk langyosra hűlni, majd a hűtőbe tesszük tálalásig, ízlés szerint tejszínnel, friss gyümölccsel, kakaóporral meghintve tálaljuk, de morzsolhatunk rá kekszet, megszórhatjuk aprított mogyoróval, mandulával is.
Újhagyma, spenót, sóska, spárga és friss tök: vidd a konyhádba a tavaszt! Több mint 100 bevált tavaszi recept Az ébredő erdő, az erőre kapó tavasz illatával megjelent végre a tavasz első hírnöke: a medvehagyma, amely friss, zamatos ízt hoz a hosszú tél után. Őt követi a többi tavaszi frissességet hozó zöldség: újhagyma, spenót, sóska és a zsenge tök, amelyekkel új ízeket, a tavasz frissességét hozzák az asztalunkra. Ehhez mutatunk több mint száz bevált receptet!
Ha elég meleg a víz, rátesszük a lábosra a fém keverőtálat és k is lángon folyamatosan kevergetjük a tojásos krémet. (Fontos a folyamatos kevergetés, mert ha otthagyod, a tojás meg fog sülni, és édes rántotta lesz belőle, nem csokoládékrém. ) Addig kell gőz fölött hevíteni, amíg sűrűsödni kezd. Ha elérte a kívánt sűrűséget, beletesszük az étcsokoládét és a gőz fölött tovább kevergetjük 2-3 percig, majd félre rakjuk hűlni. Fontos, hogy teljesen kihűljön a főzött krém és azonos hőmérsékletű legyen a vajjal! Végül a vajat felhabosítjuk és kanalanként belekeverjük a tojásos-csokis főzött krémet. Megkóstoljuk és ha úgy érezzük, hogy nem elég édes, adjunk hozzá porcukrot. Ez a csokikrém mennyiség egy 26 cm-es tortához elegendő. A piskóta megtöltésénél ügyeljünk arra, hogy bőven jusson bele krém. Tálalás előtt érdemes hűtőbe tenni, hogy az ízek egy kicsit összeérjenek. Tipp: Ha még csokisabb krémre vágysz, a végén keverj bele 5 dkg étcsokoládé cseppet. Ennek a krémnek 10-ből 10-szer nagy sikere van, egyrészt azért, mert nagyon finom, másrészt a csokoládét szinte mindenki imádja!
Elkészült a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom teljes körű felújítása, két év után megnyíltak a templom kapui a hitélet és a turista forgalom számára. A főváros legrégebbi temploma közel 200 négyzetméterrel bővült az épület régészeti feltárása, az altemplom felújítása, valamint a felső templom rekonstrukcióját követően. Az újonnan kialakított részeket dr. Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. Osztie Zoltán plébános 2016. december 14-én, szerdán, mutatta be a az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre tagjainak.. A világörökség részét képező, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél elhelyezkedő belvárosi templomban teljes mértékben megújult a felsőtemplom és kialakult az altemplom imádságos térrel, kiállítási lehetőséggel és terekkel a közösségi programok számára. A régészeti ásatások, amelyek a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomon belül a román kori templom feltárására irányultak 2014 nyarán kezdődtek, majd az altemplom kialakításának szerkezeti megerősítése történt meg két ütemben.
Valószínű, Szent Erzsébet eljegyzését is itt tartották. A gótikus építészet is megújította a templomot, legalább kétszer, elsőként Lajos, vagy Zsigmond korában, majd Mátyás idején is. Ekkor alakították ki a kápolnafüzért és a körüljárható szentélyt. A román korban a nyugati homlokzathoz még csatlakozott torony, a templom északi falánál. Ez azonban megsérült, a barokk korban visszabontották, ám félbevágott pillére a mai napig látható. A török hódoltság idején dzsámiként használták az épületet, amiről a mai szentélyben látható mihráb-fülke is tanúskodik. Belvárosi plébániatemplom. Az épület jelenlegi formáját a barokk, majd klasszicista átalakítások határozták meg. Jelenlegi formáját, a 19. század végén Steindl Imrétől kapta, aki igyekezett a templomtestet "visszaközépkoriasítani". Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI A Mezős Tamás építész tervei szerint most befejezett felújítással egy új járószintet is létrehoztak, azaz kiterjesztették azt a szintet, amit már Lux Kálmánnak, a II. világháború előtti műemlékvédelem meghatározó építészének vezetésével alakítottak ki az 1930-as években végzett kutatások során.
Széchenyi György prímás, "Buda és Pest második alapítója" (Némethy Lajos) hatalmas összeggel támogatja a templom újjáépítését. A megmaradt csúcsíves részt már 1686-ban befedik és használhatóvá teszik. A templomhajó zöme és a homlokzat barokk stílusban való helyreállítása 1725–39 között történik Paur György tervei szerint. Pest ôsi Nagyboldogasszony egyháza (ecclesia baptizmalis) királyi alapítású lévén, a királyi ház főpapjának, az esztergomi érseknek joghatósága alá tartozott, bár a váci egyházmegyének határa messze lenyúlt a Duna bal partján és Pesten főesperessége is volt. Az 1397. évi esztergomi káptalani statútum a fenti értelemben exemptnek jelzi Pest plébániáját. Az egyre jelentősebbé váló Pesttel kapcsolatban fel-felvetôdött az esztergomi érsek és a váci püspök között a joghatóság kérdése. Amíg a törökök kiûzése után Althann M. Frigyes váci püspök (1718–34) igényével szemben III. Károly király és XIII. Benedek pápa végleg az esztergomi érsek javára döntötte el a vitát. A város szabad plébánosválasztási joggal rendelkezett.
Zoom link: A "Földrajz éjszakáján" kövessék mind a négy előadásunkat!