Szívesebben látna az asztalán saját termelésű zöldséget, amiről tudja is, mi hogyan készült, mennyi vegyszer van bennede városban lakik, és nincs a környéken kiskertje? Szivesen barátkozna másokkal palántázás, dugványozás, paradicsom-, vagy répaszüret közepette? Pont erre találták ki a városi közösségi kerteket, amelyeket akár villamossal is el lehet érni, kicsik, nem igényelnek sok időt, pénzt és munkát, de sok új ismerőst szerezhet a kapirgálás közben, és saját paradicsomot vagy fűszernövényt lehet aratni. Közösségi kert parcelle à construir. Közösségi élmény, tiszta zöldségek, fenntarthatóság, s mindez nagyjából a város közepén viszonylag fillérekért – ezt kínálja a városi közösségi kertészkedés, ami bár újdonság, azért ismeretlennek már egyáltalán nem nevezhető Magyarországon sem. A budai Millenárison nyílt az első ilyen agráregység több mint két és fél éve, az ottani pétankpályán golyókat hajigáló csapat furcsán is nézett mellettük lévő füves területre ásóval rászabaduló és azt pillanatok alatt szántóvá alakító városi földművesekre.
"Mi lesz itt? " Zöldségeskert – hangzott az akkor bizarrnak tartott válasz. A kert azonban megmaradt, ma is üzemel, bár "most egy kicsit elhanyagoltuk" – mondja Judit, aki nyert a sorsoláson és az első között indította be harmadmagával 4-5 négyzetméteres miniparcelláját. Mostanra az országban 11 közösségi kert működik a Közösségi Kertek szakportál szerint, közülük 5 Budapesten, a többi Egerben Héten, Kadarkúton, Kecskeméten, Szegeden és Kozmadombján. Nagyvállalati telekből közösségi kert? Ez az új trend! - Blikk Rúzs. A vezérlő elv szinte mindegyiknél közös: az öngondoskodás és a fenntarthatóság hangsúlyozása. Nem mellesleg pedig baráti kapcsolatok is szövődhetnek az amatőr gazdák között. A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak. A kertek közösségteremtő erejük és nevelőfunkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó városlakókat.
A csoport elérhető a Facebook-on/Belső Kertek Csoport. A május 28-i Belső Kertek Fesztiválja fotói itt találhatók:
Ezek a "sütik" nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott. Célzott vagy reklám "sütik": Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól. 5. Tartalmaznak a "sütik" személyes adatokat? A legtöbb "süti" nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk. Közösségi kert parcelle grande. 6. Miért fontosak a "sütik" az interneten? A "sütik" szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A "sütik" letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz.
Aratási szokások és hiedelmek Július az aratás hónapja. Vallásos szertartásokkal is összekapcsolódó hiedelmekkel és szokásokkal igyekeztek biztosítani a kenyérgabona betakarításának sikerességét. Az aratást kalapemeléssel, imádsággal, fohászkodással kezdték. A munkánál használatos eszközeiket a templomkertben gyűjtötték össze, ahol a pap megszentelte. Az aratók a búzatábla szélén letérdeltek, keresztet vetettek. Szent Jakab hava – Julius Caesar születésnapja. Az első learatott búzaszálnak, az első kévének nagy jelentőséget tulajdonítottak. Amelyik baromfi ebből evett egészséges és termékeny lett, ha az arató derekára kötötte, elűzte a fájdalmat, vélték a hiedelmek szerint. A vidám hangulatú aratókat elsőként meglátogató gazdát a learatott gabona szalmájával megkötözték, aki borral, pénzzel váltotta ki magát. Ha rosszra fordult az idő, különféle szórakoztató játékokkal múlatták az időt. A legtöbb hagyomány az aratás végéhez kapcsolódott. Egy talpalatnyi gabonát aratatlanul hagytak, hogy jövőre is jó termés legyen, és jusson az ég madarainak is.
– Talán rosszul érzi magát? A halász a taglejtések nyelvéről végül áttér a normális beszédre. – Nagyszerűen érzem magam – mondja. – Soha életemben nem éreztem magam ilyen jól. Feláll és kinyújtózik, mintha atlétaszerű testalkatáról szeretne bizonyságot tenni. – Egyszerűen fantasztikusan jól érzem magam! A turista arca egyre szomorúbb lesz, és már nem tudja elfojtani kérdését, amely úgyszólván a szívéből fakad: – De akkor miért nem megy ki a tengerre? – Mert ma reggel már kint jártam. – És jó fogás volt? Szent jakab havard. – Olyan jó, hogy most már nincs miért még egyszer kimennem. Négy homárt, két tucat makrélát fogtam… – A halász végre teljesen felébred, beszédesebb lesz és megnyugtatólag veregeti a turista vállát, akinek gondterhelt arckifejezését az alaptalan, de megható bánat jelének tartja. – Még holnapra és holnaputánra is futja – jelenti ki, hogy végképp levegye a terhet az idegen válláról. – Nem akar rágyújtani az én cigarettámra? – Köszönöm. A cigaretta a szájban, megint katt! A turista fejét csóválva letelepszik a csónak szélére, fényképezőgépét maga mellé teszi – most szüksége van arra, hogy mindkét keze szabad legyen, mert kellő nyomatékot akar adni beszédének.
Az első és az utolsó levágott kévének, learatott gabonaszálaknak nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az első kévéből egészség- és termékenységvarázsló céllal adtak a baromfiknak, de az aratómunkások is kötöttek a derekukra belőle, hogy ne fájduljon meg a nehéz munka során. Amikor a gazda először látogatott ki az aratókhoz megnézni a munkát, az asszonyok és lányok szalmakötéllel körbefonták a lábát, s csak akkor engedték szabadon, ha borral, ennivalóval vagy pénzzel kiváltotta magát. Az utolsó gabonaszálakhoz is sokféle hiedelem kapcsolódik. Sokfelé egy kis darabon nem vágták le a gabonát, hogy a következő évben is jó legyen a termés, máshol ezt a szegényeknek és a madaraknak hagyták. Július - Szent Jakab hava - áldás hava | Dányi krónika. Az utolsó kévéből mindenki vitt haza pár szálat, volt, ahol a tyúkoknak adták, volt, ahol az őszi vetőmag közé keverték és ez került a karácsonyi asztal alá is. Az aratást tartották a legnehezebb fizikai munkának, ezért az aratómunkások jó ellátása alapvető fontosságú volt, ez pedig a házigazdát, vagy a részes aratókkal dolgoztató módos nagygazdát terhelte.