A kormányváltás létkérdés. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének 10 pontja a választásokat követően szükséges legfontosabb lépésekről a magyar önkormányzatiság helyreállítása, és a minőségi közszolgáltatások biztosítása érdekében 1. Az új országgyűlésnek az önkormányzatokkal egyeztetett határozatban kell megerősítenie a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának rendelkezéseit, elismerni a helyi önkormányzatokat, mint a demokrácia egyik alapintézményét, a helyi közügyekben való elsődleges kompetenciájukat. Újra alapjogként kell elismerni települések önkormányzáshoz való jogát. Biztosítani kell az önkormányzatok pénzügyi önállóságát és feladataikhoz mérten kell megteremteni települések önfenntartó képességének alapjait. ORIGO CÍMKÉK - Magyar Önkormányzatok Szövetsége. 2. Az új kormány az önkormányzatokat, az önkormányzatok szakmai és érdekvédelmi szövetségeit fontos partnernek tekinti, intézményesíti és jogszabályba foglalja a rendszeres és tényleges egyeztetési kötelezettségét. 3. Garantálni kell az önkormányzatok szervezetalakítási és társulási szabadságát.
Országosan 168 járás, Budapesten pedig hét úgynevezett körzet létrehozását tervezik. 2012. 04. 12:09 MÖSZ: ne vessenek ki ebadót az önkormányzatok A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete azt javasolja az önkormányzatoknak, hogy ne vessék ki az ebadót, mert szerintük a törvény ebben a formájában a felelős állattartókat bünteti. 2011. december. 07. 21:22 InfoRádió Csak a WC-takarítás jut az önkormányzatoknak? Több szakmai szervezet szerint szükségtelen az iskolák államosítása. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Jegyzők Országos Szövetsége, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete és a Magyar Faluszövetség közös állásfoglalásban tiltakozott. 2011. Magyar Önkormányzatok Szövetsége | hvg.hu. 21. 18:24 Pongyola Orbánék javaslata az önkormányzatok szerint Bírálta az önkormányzati törvény múlt héten nyilvánosságra került tervezetét a Magyar Önkormányzatok Szövetsége. A szervezet elnöke egy pénteki rendezvényen azt kifogásolta, hogy a települések hitelfelvételét a tervezet szerint a kormányhivatalok ellenőrizhetnék, ám Gémes György szerint ezek a hivatalok nem függetlenek a politikától.
1. péntek Vasárnap 15 órától élő választási műsor az ATV-n! Az ATV Start vendége Sváby András, az ATV műsorvezetője és Bednárik Imre, az ATV hírigazgatója.
Az elmúlt hónapok országjárása segített abban, hogy még konkrétabb képem legyen hazánk állapotáról, a legkülönbözőbb településeinken élő emberek mindennapos gondjairól. Pártállami időket idéző gyakorlat uralkodott el azzal, hogy a kormánypárti választókerületi elnökök élet és halál uraiként viselkednek, amikor egy térségen belül pályázatokról, településfejlesztési döntésekről van szó. Sőt a kormánypárt politikusai arra is igényt tartanak, hogy megmondják, egy-egy beruházásnak ki legyen a kivitelezője, ha az adott település hozzá akar jutni a többnyire uniós forrásból érkező pályázati támogatáshoz. Márki-Zay a fideszes önkormányzatoknak is ad majd pénzt, ha ő lesz a miniszterelnök | Magyar Hang | A túlélő magazin. Hazánknak és persze minden magyar önkormányzatnak az az érdeke, hogy véget vessünk ennek az újfajta kijáró-lenyúló rendszernek, amely már több polgármestert nemcsak bedarált, de börtönbe is juttatott, vagy juttat az éppen zajló igazságszolgáltatási eljárások végén. Számomra az önkormányzatiság és a vidék, azon belül kistelepüléseink, falvaink, városaink fejlesztése, a vidékfejlesztés ügye kéz a kézben jár.
Négy feladat jön először. Az igazságszolgáltatás elérhetőségének biztosítása az egységek közötti közigazgatási és közkapcsolatok területén. Az egyének és jogi személyek vitatott vagy már megsértett jogos érdekeinek és szabadságainak védelmének végrehajtása. Az eljárások kellő időben történő felülvizsgálata, közvetlenül a jogszabályoknak megfelelően. A jogsértések megelőzése a közkapcsolatok területén és a jogállamiság erősítése. A polgárok és jogi személyek jogainak és szabadságainak védelmével kapcsolatos közigazgatási eljárások feladatainak végrehajtásának legfontosabb módja egy közvetlenül indokolt és kiegyensúlyozott döntés a vizsgált ügyről. A folyamat fő szakaszai A közigazgatási eljárások problémáinak megoldására egy jól szervezett folyamat révén kerül sor, amely több szakaszból áll (az eljárási cselekvések független részei). Közigazgatási eljárási törvény. Az ügy közigazgatási bűncselekmény jelenlétében történő megindításának bizonyos sajátosságai vannak. A kezdeményezés származhat egy felhatalmazott testülettől vagy egy rendes polgártól.
Alapelvek A közigazgatási eljárások fő célkitűzéseinek és alapelveinek célja a polgárok megóvása a magasabb hatóságok és közigazgatási struktúrák jogellenes fellépéseitől. Az alapvető ötletek a következők. A folyamatnak a jogszerűség keretein belül kell zajlania. Ezt nem lehet megtenni a jogi normák egyértelmű meghatározása nélkül. Az eset mérlegelésekor nem szabad állampolgárságon és preferenciákon alapulni állampolgárság, vallás vagy egyéb kritériumok alapján. A törvény előtt mindenki egyenlő. A döntést minden körülmény figyelembevételével kell meghozni. A Közigazgatási Eljárási Törvény kommentárja - Dr. Kilényi Géza. A versenytársak jelenléte fontos tényező. A felek mindegyikének szabadon részt kell vennie a folyamat minden szakaszában. A közigazgatási eljárásokat nyilvánosságra kell hozni. Az állampolgároknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy teljes információt kapjanak, ha ez nem érinti az állami titkokat. Azokat a résztvevőket, akik nem beszélnek a nyelven, fordítókkal kell ellátni. A közigazgatási ügyeket a lehető leghamarabb meg kell fontolni, amelyeket a törvény határoz meg.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban is történt némi kedvező változás, a jogszabály kedvezményben kívánja részesíteni az örökléssel összefüggésben tulajdonjog szerző személyek és a haszonélvezők jogának bejegyzését, ezért ilyenkor az ingatlan-nyilvántartási eljárások tárgyi illetékmentesek. A diákigazolvány és a pedagógusigazolvány kiállításáért sem kell fizetni, mivel az új jogszabály a nemzeti köznevelésről szóló törvényt is kedvezően módosította. Az illetékeket és az igazgatási díjakat érintő változás csak egy részét képezik a reform intézkedéseknek, a közigazgatási bürokráciacsökkentés kapcsán ugyanis számos – mintegy 110 – jogszabály módosítására került sor. A közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket. ) teljes felülvizsgálatára ugyan nem került sor, tekintve, hogy azt a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény fogja megtenni, azonban több kisebb rendelkezés mégis módosult a Ket. A közigazgatási eljárás fogalma, alapelvei, céljai és céljai. -ben a közigazgatási reformcsomag részeként. A legfőbb változások az eljárás felfüggesztését, a belföldi jogsegélyt és a határidőket érintő rendelkezésekben történt.
Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege – ha törvény másként nem rendelkezik – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint. LMBTQ emberek, kire szavazzak? : hungary. A tanú meghallgatásának akadályai Az abszolút tanúmeghallgatási akadály felmerülése esetén – melyet a hatóság hivatalból köteles észlelni és figyelembe venni – az érintett még akkor sem hallgatható meg tanúként, ha vallomást kíván tenni. Tanúként nem hallgatható meg az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, pl. alacsony vagy magas életkor, érzékszervi vagy értelmi fogyatékosság, betegség miatt (különös problémát vet fel gyermekvédelmi eljárásokban a kiskorú gyermek meghallgatása! ) védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól. Relatív tanúmeghallgatási akadály esetén a tanú döntésétől függ, hogy tesz-e tanúvallomást, vagy a vallomástételt megtagadja.
): Az általános közigazgatási rendtartás szabályai. Budapest. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2019., 29. o. – ide kattintva elérhető). A fentiek mellett – több uniós jogforrásban is megjelenő – alapelv a jogszabályi határidők betartása, illetve az eljárás ésszerű időn belüli lezárásának követelménye. Ez alapján a hatóságok eljárási cselekményeknél kötelesek a jogszabály által megszabott határidőket betartani, ugyanakkor lehetőség szerint ésszerű időn belül kell eljárniuk, azaz amennyiben lehetőség van egy eljárási cselekmény határidőt megelőző foganatosítására, akkor a hatékonyság érdekében ezen alapelv alapján köteles határidőt megelőzően is eljárni a hatóság. b) A hivatalbóliság elve A hatóság a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja. Hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, valamint e törvény keretei között felülvizsgálhatja a saját és a felügyelete alá tartozó hatóság döntését és eljárását [ 2016.
A módosítással arra sincsen lehetőség, hogy a másodfokú hatóság a tényállás tisztázatlansága miatt új eljárás lefolytatására utasítsa az első fokon eljárt hatóságot. A másodfok ugyanis saját maga folytatja le a bizonyítást, s ennek alapján a jogerős, érdemi döntést is ő hozza meg. A módosítás kitért továbbá azokra a jogszabályokra is, melyek különös eljárási rendelkezéseket tartalmaznak az általánoshoz képest, és a Ket. -nél hosszabb ügyintézési határidőt írnak elő. Ezeket a határidőket szintén lecsökkentették az új szabályok. A bürokráciacsökkentéssel bizonyos engedélyezési eljárások megszüntetésére is sor kerül, azaz a korábban engedélyköteles tevékenységek bejelentési eljárássá változnak, és a hatósági kontroll ellenőrzéssel történik. A bejelentéshez kötött ügyekben kiszámítható módon, adott időpontban megkezdhető a tevékenység végzése, ha a hatóság nem dönt két hónapon belül, akkor a kérelmező megkezdheti a kért tevékenység folytatását. A kérelemre indult eljárásokban egyebekben – főszabály szerint – a hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül függő hatályú döntést hoz.
Milyen hatással van a fellebbezés a határozat végrehajtására? Ha a hatóság a döntést nem nyilvánította azonnal végrehajthatónak, a fellebbezésnek – az alábbi kivétellel – a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. Az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, valamint az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A fellebbezési eljárás Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja. Ha a hatóság a megtámadott döntést nem vonja vissza, illetve a fellebbezésnek megfelelően azt nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést a hatóság az ügy összes iratával, a fellebbezési határidő leteltét követően felterjeszti a – jogszabályban kijelölt – másodfokú hatósághoz. A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást is megvizsgálja. A másodfokú hatóság eljárása során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.