Bőrgyógyászok Szeged Dr. Krizsa Judit Cím: 6721 Szeged, Szent István tér 14 (térkép lent) A járvány ötödik hullámának visszahúzódásával március 7. hétfőtől megszűnt a maszkviselési kötelezettség a zárt helyeken, így a bőrgyógyászok belső tereiben sem kötelező már a maszkviselés. A maszkot továbbra is lehet viselni, ha valaki így érzi magát nagyobb biztonságban. A Bőrgyógyászati és Kozmetológiai magán rendelő Szeged belvárosában a Szent István téren található, tömegközlekedési eszközökkel és gépkocsival egyaránt könnyen megközelíthető helyen. Dr krizsa judit. A betegek a recepción vagy telefonon történő bejelentkezés után, időpont egyeztetés alapján kerülnek ellátásra. Sürgős esetben, illetve vidéki betegeknek azonnali ellátására is van lehetőség. Kapcsolat, további információk: Térkép
Személyes adatlap Profil MEZŐNÉ DR. KRIZSA JUDIT Adatok: Név: MEZŐNÉ DR. KRIZSA JUDIT Szakterület: bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás > bőrgyógyászat Elérhetőségek: 6722 Szeged Tímár 8/B Vissza: Főoldal címkék:
Szeged, Körtöltés utca 8 1. 016 km Szemambulancia Dr. Tóth-Molnár Edit Szeged, József Attila sugárút 78 1. 098 km Szegedi Pszichológiai Központ Szeged, Béke utca 9
Dr. Krizsa Judit Adatok Cím 6721, Szeged, Szent István tér 12-13 Telephely 6721 Szeged, Szent István tér 2-13 Telefonszám 62 425 054 GPS N46. 258206, E20. 149462 Kereszőszavak bőrgyógyász, Szeged, kozmetológus, Lézercentrum, lézerkezelések, szőrtelenítés, fibrómák, szemölcsök, anyajegyek eltávolítása
Emellett a létrejövő csapadék a mérsékelt égövben a talajt hűti, a hideg égövben pedig a csapadék, mivel hóként és jégként jelenik meg, az albedót növeli. [1] Ezen okból az emberi, főleg ipari tevékenység, mivel a felhőképződést gyorsítja, a talaj felmelegedését segíti, így a globális felmelegedéshez járul hozzá. [6] Fiziológiai jelentősége [ szerkesztés] Az emberi szervezet számára a 40-60%-os relatív páratartalom az optimális, az ettől való eltérés diszkomfortérzetet okoz. A magas páratartalom esetén az ember verejtéke nem vagy csak lassan párolog, így a levegőt fülledtnek érezzük. Alacsony páratartalom esetén a nyálkahártyák kiszáradnak, ez kellemetlen, kaparó, köhögésre ingerlő érzetet okoz az embernek. Ez 20 °C-on nagyjából 7-10 g/m 3 abszolút páratartalmat jelent. [7] A fülledt levegő ráadásul pozitív visszacsatolást is okoz, a verejték hűtő hatását ugyanis a lassú párolgás mérsékli, erre a szervezet fokozott verejtékezéssel reagál, ami kiszáradáshoz vezethet. Egyéb alkalmazások [ szerkesztés] Alfa-részecskék nyoma ködkamrában A túltelített levegőben szinte bármi lehet kondenzációs góc, akár ionizált részecske is.
Vagyis fizikai kifejezéssel élve eléri a 100% relatív páratartalmat. Ezt nevezzük páralecsapódásnak, vagy hidegebb időben, zúzmarásodásnak, deresedésnek, jegesedésnek. Érdekes tény, de extrém alacsony relatív páratartalom mellett a harmatpont lehet a víz fagyáspontja alatti hőmérséklet is. Harmatpont a mindennapokban A páralecsapódás jelenségével szinte mindenki találkozott már. Elég csak rálehelni egy hideg ablaküvegre és a tüdőnkből távozó kb. 36, 5 celsius fok körüli lélegzet magas páratartalma azonnal megjelenik az ablaküvegen, vagy a fürdőszobatükrön. Sőt, ha hidegben párafelhőt látunk kilégzéskor a levegőben, az is ez a jelenség. Téli reggeleken az autók szélvédőjén képződő pára és jégréteg is ide tartozik, hiszen a fém és üveg gyorsabban lehűl éjjel, így a pára elsősorban itt csapódik le. Páralecsapódás, zúzmaraképződés hirtelen nyomásvesztés hatására fellépő hőmérséklet változás során is bekövetkezhet. Régen az otthoni szódásüvegből a patron becsavarásakor eltávozott a gáz, és a kis fémtartály falán azonnal megjelent a dér, sőt, aki nem vigyázott, a tenyere is ráfagyhatott még a meleg szobában is.
A megfelelő páratartalom és az ebből következő, higiéniailag kifogástalan levegő elengedhetetlen az emberek, állatok, növények és anyagok, a kutatás, fejlesztés, gyártás, tárolás és megőrzés számára. Komfortérzet Mivel a száraz levegő több nedvesség felvételére törekszik, azt a környezetéből vonja el, beleértve az abban tartózkodó személyeket is. Ez azzal jár, hogy viszket a bőrünk, ég a szemünk, megfájdul a fejünk és fáradtságérzet lesz úrrá rajtunk. A komfortérzetet eredményező levegőállapot-értékek optimális tartománya 21 °C és 22 °C között, míg a relatív páratartalom 40% és 60% között van. Példa: Tételezzük fel, hogy van egy poharunk, amelyben 20 °C-os levegőhőmérséklet uralkodik. A pohárban 10 gramm víz van bezárva minden kilogramm levegőbe, és a relatív páratartalom 70%. Azt ugye tudjuk, hogy a levegő nagyon párás, és már csak 30% további nedvességet tudna felvenni. Ezenkívül látható, hogy ha az abszolút páratartalom 5 gramm vízzel nőne egy kilogramm levegőben, elérnénk a harmatpont vonalát.