Sokan azonban nem tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy a "telek" valójában egy építési telek része. Ha az adásvételt koordináló iroda komplex szolgáltatásként nemcsak az értékesítésben, hanem az építési tervek elkészítésében, és a kivitelezésben is közreműködik, előfordul, hogy a tulajdonos csak később döbben rá, valójában társtulajdonos. Élettársak, házastársak Az élettársak vagyoni helyzetére vonatkozó szabályok tekintetében a Polgári Törvénykönyv szűkszavú. Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít. A házastársak vagyoni helyzetére vonatkozó szabályokat az 1952. évi IV. törvényben ( a házasságról, a családról és a gyámságról) találjuk. Az alapelv, hogy a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.
Közös tulajdon létrejöhet a tulajdonosok megállapodása alapján, vagy anélkül, esetleg akaratuk ellenére. Cikksorozatunk második részében néhány jellemző esetet tekintünk át, példálózó jelleggel, a teljesség igénye nélkül. Közös vétel Előfordul, hogy többen úgy döntenek, közösen vásárolnak ingatlant. Ebben az esetben az adás-vételt igazoló okiratban döntenek a tulajdoni hányadokról. De nincs mindenki tisztában a közös vétel valódi természetével. Így történhet meg, hogy valaki "véletlenül" lesz társtulajdonosa egy ingatlannak. Ilyen eset például, amikor kiparcelláznak egy területet, azon építési telkeket alakítanak ki, és az eladó úgy próbálja az ingatlanok árát csökkenteni, hogy a lehető legkisebb területű telkeket alakítja ki. Van, hogy párszáz négyzetméteres területeket hirdetnek 2, 5−3 millió forintért. Az érdeklődő figyelmét természetesen az olcsó vételár ragadja meg, és figyelmen kívül hagyja az osztatlan közös tulajdon kifejezést. Ha a vevők vennék a fáradságot, és érdeklődnének az építési szabályok felől, rájönnének, hogy ilyen kis területen önálló építési telek nem alakítható ki, és ezzel sok későbbi meglepetéstől kímélnék meg magukat.
Könnyű belátni, hogy a közös tulajdonban maradó ingatlanrészek tekintetében ilyen felhatalmazást a beruházó kizárólag a többi tulajdonostárs hozzájárulásával tehetne. Egymaga nem dönthet például a kocsibeállók kiosztásáról a tulajdonostársak feje felett. Kizárólagos használati jog az adásvételi szerződésben Amennyiben a fentiek szerint nem megfelelően szabályozott egyéb dokumentációban a kizárólagos használati jog, még nem kell elvetni a vásárlást. Reálisan gondolkozva kicsi az esélye, hogy beleszaladunk azon kevés társasház egyikébe, ahol a kizárólagos használati joggal kapcsolatos viszonyok kielégítően vannak szabályozva. A kockázat azonban elviselhető szintre mérsékelhető, ha a társasházi lakás vásárlása során a vevő tartja magát az alábbiakhoz: Az ingatlan adásvételi szerződésben a felek kifejezetten rögzítsék annak a tényét, hogy a felek megállapodása szerint az adásvétel tárgyát képező lakáshoz milyen egyéb helyiség kizárólagos használati joga tartozik. Egyben a felek tegyenek arról említést, hogy a társasházi okiratok ezt a használati jogot nem tartalmazzák.
a. ) Alapcéljai megvalósítása érdekében önálló jogi személyiségű intézményt tart fenn és ennek érdekében részére az adott ingatlant (ingatlanhányadot) tartósan annak használatába adja. b. ) Saját tagszervezetei részére biztosított szolgáltatásai keretében bocsátja azt az ő rendelkezésükre vagy egészben, időszakosan, vagy tartósan, akár úgy is, hogy az ingatlanba a tagszervezet székhelyet, vagy telephelyet is létesít. c. ) Nem saját tagja, de az alapszabálya szerinti cél szerinti juttatásban részesíthető szervezetek részére, cél szerinti juttatásként adja át az ingatlan használati jogát. 2016. 07. 11. Két kft. közös ingatlantulajdona III. Kedves Hunyadné Szűts Veronika! A korábban feltett kérdésemmel kapcsolatban szeretném még a segítségét kérni. A két kft. megvásárolta a kiszemelt ingatlant, amelyet, mint írtam, bérbeadással szeretnének hasznosítani. Elképzelésük szerint az egyik kft számlázná ki a teljes bérleti díjat, az ő nevére érkeznének a rezsi számlák, ezen cég képviselője intézné az ingatlannal kapcsolatos ügyeket.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő abban az esetben, ha valamelyik tulajdonos el szeretné adni az ingatlant, de a másik tulajdonos viszont nem. Alap esetben nincsen jogi akadálya annak, hogy bármelyik tulajdonos értékesítse saját tulajdon részét, de a többi tulajdonos az eladásra kínált tulajdonrészre elővásárlási jogot élvez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az egyik tulajdonos tulajdoni hányadára olyan ajánlatot kap, amit szívesen elfogadna, akkor azt köteles az elfogadás előtt tulajdonostársainak is felajánlani. Ha bármelyik tulajdonos úgy dönt, hogy a bemutatott feltételekkel megvásárolja a tulajdonrészt, akkor őt illeti a vásárlás joga. Az ingatlanhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket és adó terheket, az esetleges károk terheit a tulajdonosoknak szintén közösen kell viselniük, tulajdoni hányaduknak megfelelő mértékben, kivéve abban az esetben, ha erről előzetesen, hivatalosan másképpen nem állapodtak meg az érintett felek. Ha a többség akarata az okszerű gazdálkodást sérti vagy a kisebbség jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a többség döntéseit a bíróságon támadhatja meg.
A társasházi lakás vásárlása tárgyában írt cikkünk folytatásaként az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 10. rész ében elengedhetetlen, hogy szót ejtsünk a kizárólagos használati jog, mint elvont jogi kategória húsbavágóan gyakorlati oldaláról. Társasházi külön tulajdon és közös tulajdon Ahhoz, hogy a kizárólagos használati jogról érdemben beszélgetni tudjunk tisztázandó a társasház, mint jogi konstrukció létjogosultságának alapját képező külön tulajdon és közös tulajdon distinkciójának alapelve. Külön tulajdon a társasháznak minden olyan része, ami a tulajdonostársak nevén, külön tulajdoni lapon van nyilvántartva. Ilyenek elsősorban a lakások, irodák, üzlethelyiségek, de külön tulajdonban lehetnek garázsok, tárolók is. A társasház minden része, ami nincs külön tulajdonban a tulajdonostársak közös tulajdonában marad. Ilyen lehet például a kert, a lépcsőház, a tető vagy a padlástér. Ezeket az ingatlanrészeket a tulajdonostársak közösen jogosultak használni, illetve közösen kötelesek fenntartani.
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Megyei III. 2021. 10. 01. 17:00 Labdarúgás: megyei III. osztály, 5. forduló. Szuhogy – Martonyi 10–0, Bükkszentkereszt – Hangony 0–2, Dédestapolcsány – Felsőtelekes 3–2, Trizs – Nagybarca 7–0, Zubogy – Alsószuha 2–1, Jákfalva – Kurityán 2–0, Boldva – Alsóvadász 7–0. A csoport állása: 1. Boldva 15 pont/5 meccs, 2. Szuhogy 13/5, 3. Heves megye - MLSZ adatbank. Trizs 13/5. Tiszapalkonya – Tard 3–2, Cserépfalu – Szentistván 3–2, Monok – Sajóörös 7–3, Hejőszalonta – Tiszabábolna 0–3. A Szomolya – Taktaszada mérkőzés elmaradt, a hazai csapat lemondta a találkozót, a győzelemért járó 3 pontot 3–0-val a Taktaszada kapta meg. A Hejőpapi – Mezőnyárád mérkőzés elmaradt, a vendégcsapat lemondta a találkozót, a győzelemért járó 3 pontot 3–0-val a Hejőpapi kapta meg. Szabadnapos: Ináncs. A csoport állása: 1. Hejőpapi 13 pont/5 meccs, 2. Cserépfalu 10/4, 3. Taktaszada 9/4. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!