Az udvaron voltam, amikor rájöttem erre. Ki akartam onnan menni a piacra, a standhoz, Rózához és Sándorhoz, de vissza kellett fordulnom még a kapu előtt. Akkor meg azt kellett látnom, hogy sehol egy felnőtt, csakis macskák az udvaron mindenfelé. Feltűnően sok volt a macska, és mind tudta, hogy én rendkívüli állapotban vagyok, néztek rám és odébb mentek, vagy rám sem néztek, felálltak fektükből, úgy oldalogtak el mind hátra a közelemből, úgy voltak részvétlenek. És teljes valómban mintha én sem vettem volna részt abban a köhögésben meg fuldoklásban, mert közben sokfelé kellett figyelnem. Bereményi géza magyar copperfield 2017. Lépkedtem a nyitott ajtónk felé, mialatt belső képeket is láttam, de elsősorban hangokat hallottam, zakatolást, füttyhöz hasonlót, meg a levegő rémes visszavételét egyszerre vagy egymást követőleg, azt nem lehetett tudni, mert nem volt sorrendben semmi, kivéve a néhányszori köhögéseket, majd aztán a vontatott zajt, amivel a levegő belém nagy nehezen visszajött. Aztán kész, sehol semmi. " Bereményi Géza: Magyar Copperfield, Magvető Kiadó, 2020
"A Bereményi-univerzumban – akár a korai novellákról, akár a későbbi dalszövegekről, filmekről vagy drámákról beszélünk – nincsenek lekerekített történetek, amelyekben megmutatkozhatna egy-egy önmagával azonos személyiség, vagy egy történelmi korszak tételesen kifejezhető lényege. Bereményi Géza: Magyar Copperfield (Magvető Kiadó, 2020) - antikvarium.hu. A Magyar Copperfield elbeszélője ki is jelenti: ami "valódi", ami igaz, az "sosem olyan vékony, mint egy légből kapott igazság", mivel "egy egész korszak világa vastagítja meg, kényszerek összevisszasága a benne szereplők következetlenségeit". A megértés lehetősége ebben a világban a külső és belső kényszerek felismerésére korlátozódik: notórius kívülállóként ironikus pillantással felmérni, hogy a figurák hogyan értik félre saját magukat és a "helyzetüket", milyen örökölt szerepekbe bújnak bele, milyen üres (mert nem bel ő lük következő) gondolati konstrukciókkal magyarázzák a saját szándékaikat és tetteiket. " VERS A versrovatban Boda Edit, Molnár Illés és Turi Timea versei olvashatók. Mutatványként Boda Edit egyik háromsorosát közöljük: Kolozsvári nyár Mindenhol, még a Szamosban is tombol a fű, a nád, a virág.
– A szeretteim öleléséből, a családommal eltöltött időből töltődöm. Elismerés és hajtóerő is számomra, hogy érzem: van igény arra, amit szakmailag képviselek. Csisztu Zsuzsa és családja Fotó: Emmer László – Hogyan találod meg a riportalanyodban azt, ami izgalmas? – A világra való rácsodálkozási képességemet máig őrzöm. Inspirál, hogy fantasztikus embereket mutathatok meg a nézőknek. – Hogy érzed most magad, boldog vagy? – Néha bosszús vagyok, amikor össze kell szednem a koszos ruhákat a fiaim után. Aztán elgondolkodom, hogy másnak nincs ki után elpakolni, egyedül van vagy fel sem tud állni a székből. Hálás vagyok az életem minden pillanatáért és ezt nem is felejtem el naponta megköszönni az égieknek. Fotó: Lékó Tamás/ Csisztu Sport Cast – Mi az a magánéleti cél, amelyet szeretnél megvalósítani? – A családdal közös élményeket átélni. Ez az egyik legerősebb vágy. Jó lenne a közeljövőben eljutni a Mátrába, de egyszer szeretnénk valahol delfinekkel is úszni. Csisztu zsuzsa született jézus. Igyekszem mértéktartó lenni, de az élményekben való gazdagodás végtelen.
Csisztu Mihály ( Timár, 1933. március 16. – Budapest, 2008. március 26. ) festő, grafikus, Csisztu Zsuzsa sportoló, televíziós műsorvezető édesapja. Életpályája és munkássága [ szerkesztés] Eredetileg festőnek készült, de grafikai érdeklődése egyéb ambícióit elnyomta. Fiatalon, hátrányos helyzetű közegből kizárólag tehetségének és művészi érzékenységének köszönhetően került fel Budapestre, ahol a Lövőház utcai képzőművészeti szabadiskolát látogatta, melyet Kmetty János vezetett. Leginkább a rézkarc és a hidegtű foglalkoztatta. Hatással vannak rá Ék Sándor, Fónyi Géza és Hincz Gyula mesterek, és Koffán Károly is, akit szintén mestereként tartott számon. A gyermekkor világa, a szülőföld (Timár és környéke) és a paraszti élet vissza-visszatér alkotásaiban. A szűkebb szülőföld legfontosabb műemlékeit szintén részletezően pontos rézkarcokon örökítette meg. A Dunakanyar csak jóval később vált kedvelt működési területévé. Budapest számos részlete szintén megihlette. Csisztu zsuzsa született álmodozó. A főváros egyesítésének centenáriumára elkészítette Budapest körpanorámája című vedutáját.
Manapság, két fiúgyerekes családanyaként olyan távolinak tűnnek az egykori aggodalmai, és nyilván ma már nem az a kérdés, hogy vagyok-e, hanem, hogy milyen anya vagyok, milyenné válok, formálódom az Ő értékrendjét követve. Nekem Ő (volt) a zsinórmérték, és annyi bizonyos, hogy nagyon hiányzik a legközelebbi tanácsadó, az ember Édesanyja, ha magára marad a bizonytalan kérdéseivel. Mert azok olyanok, hogy jönnek: már onnan kezdve, hogy miképp fogjam meg, jól tartom-e a fejét, hányszor mossam még ki az üveget, mikor vegyem el a cumit, adjak-e egyáltalán? Avagy én is beüljek a hűtőfürdőbe? "Te beültél, Anyu"? Na, meg a "most mit főzzek neki – mondd má' meg -, amikor a negyedik félét sem eszi"? És a "tényleg minden autómárka összes sorozatát ismernem kell ahhoz, hogy jó legyek a fiamnál" – című belső dillemák elalvás előtt, alatt, közben, mert hogy egy idő után az ember képes lenne minden testhelyzetben elaludni. Éppen első gyermeke születésekor vesztette el szüleit Csisztu Zsuzsa - Blikk. De különösen klaviatúrára dőlve, a kedvenc vetélkedője alatt a fotelben, félig kitört nyakkal, és főleg óracsörgésre a gyerekszoba kiságya mellett átfagyva, az esti mesélés újabb áldozataként.