Pannon Egyetem, Rendszer- és Számítástudományi Tanszék, Dr. Kósa István Ph. SZTE ÁOK, Preventív Medicina Tanszék MH Honvédkórház Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézete Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Orvos-biológiai Szakosztály, alelnök, Dr. Kozmann György Ph. Pannon Egyetem, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Nagy István Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Orvos-biológiai Szakosztály, alelnök, Dr. Nyári Tibor Ph. SZTE ÁOK, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet, Rárosi Ferenc SZTE ÁOK, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet, Dr. Tolnai József Ph. SZTE ÁOK, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet, Dr. Vassányi István Ph. Pannon Egyetem, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék. - Tudományos Bizottság
A kiállítás az NJSZT szellemi és anyagi ráfordításával valósult meg, illetve működik, és fejlődik a jövőben is. Az ITK világszínvonalon mutatja be a jövő múltját. A megnyitás alkalmából rendezett konferencián Neumann János USA-ban élő lánya, Marina von Neumann Whitman személyesen is részt vett. 2014 szeptemberében újabb nagy, nemzetközi konferenciának adott otthont a Kiállítás. Az NJSZT kezdeményezésére valódi értékkel bővült a Hungarikumok köre az "Ipari és műszaki megoldások" között: Neumann János életműve az informatika és a számítógépek világában. Cégtörténet A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) a tudás alapú információs társadalom iránt elkötelezett, annak formálásában aktívan közreműködő, közhasznú, civil szervezet. A Társaság – intézményektől független – szakmai fórumként működve meghatározó társadalmi szerepet vállal a digitális esélyegyenlőség megteremtése, az informatikai írástudás hazai elterjesztése, az informatikai kultúra és a legújabb szakmai-tudományos ismeretek terjesztése, a szakmai-kulturális örökség, a szakma értékeinek megőrzése és megismertetése, valamint a tehetséggondozás terén.
Neumann János 1921-ben beiratkozott a budapesti tudományegyetem matematika szakára, de csak vizsgázni járt be. Az egyetemi évei alatt a legtöbb időt Berlinben töltötte, ahol Fritz Haber kémia, Albert Einstein statiszikus mechanikai és a matematikus Erhard Schmidt előadásait hallgatta. Ott is találkozott több más magyar tudóssal: Gábor Dénessel, Szilárd Leóval és Wigner Jenővel. 1923-ban beiratkozott a zürichi Eidgenössische Technische Hochschuléba vegyészmérnökséget tanulni. Ebben az időben már főképp matematikai kutatással foglalkozott. Mivel úgy érezte, hogy Magyarországon már nem fejlődhet úgy matematikai tudása, ezért Németországban maradt. Rockeffeller-ösztöndíjasként 1925-1927-ben Göttingenben tartózkodott. 1927-ben a berlini egyetem legfiatalabb magántanárának nevezték ki. 1929-1930-as tanévben a hamburgi egyetemre került. Neumann Jánost Oswald Veblen amerikai matematikus hívta az Egyesült Államokba. 1930-ban érkezett Princtonba. Három éven keresztül, az egyik félévben Princetonban, a másik félévben pedig a berlini egyetemen tanított.
Hozzátette: 2023-ban lesz Neumann János születésének 120. évfordulója is. Solymár Károly Balázs elmondta: a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ötletpályázatot írt ki, hogy az ötleteket a végleges logó elkészítésekor felhasználják. A pályázatra 74 pályamunka érkezett, a zsűri 26-os szűkített listából választotta ki az első három helyezettet, a három nyertes pályamű elkészítőit csütörtökön díjazták, a díjakat Solymár Károly Balázs és Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője adta át. Harmadik helyezett lett Péceli Tímea Mónika, aki magyar motívumokat használt fel a logóhoz, második helyezett lett Wolcsánszky Krisztián, aki az IOI karikákba álmodta bele a magyar színeket és első helyezést ért el Hartauer Gábor, aki a szegedi dóm sziluettját használta fel a logóhoz.
Irinyi János találta fel a gyufát? Asboth Oszkár alkotta meg az első helikoptert? Neumann János a számítógép atyja? És Puskás Tivadar fejéből pattant ki a telefonközpont ötlete? Eddig úgy tudtuk, hogy igen. Az elmúlt években jó néhány találmányról derült ki, hogy nem sok, vagy éppen semmi köze nincs azokhoz a magyarokhoz, akiknek a nevéhez kötjük őket, legalább is itt Magyarországon. A Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában 16 ezer tárgyat őrizenk a XVIII. századtól szinte napjainkig. Domonkos Szabolcs muzeológus mutatta meg azokat a világhírűvé vált tárgyakat, amelyekről úgy tudjuk, hogy magyarok találták fel őket. Például a modern gyufát. Mindenki úgy tudja, az iskolában is azt tanították, hogy a könnyen működtethető biztonsági gyufát Irinyi János találta fel. Pedig nem. John Walker már 1826-ban bemutatta gyufáját. Nála egy dobozban 50 gyufaszál, valamint egy csiszolópapír volt, ezen kellett keresztülhúzni a gyufát, hogy meggyulladjon. Irinyi gyufája sokkal praktikusabb volt, mint a korábbiak, de ő csak egy volt azon feltalálók közül, akik folyamatosan fejlesztették ezt az eszközt.
Mindezek érdekében képviseleti, szervezési és koordinációs feladatokat lát el, szolgáltatásokat nyújt, illetve egyéb közhasznú tevékenységeknek ad keretet. Díjak, elismerések A Társaság – több évtizedes hagyományainak megfelelően – évente elismerésben részesíti az informatikai szakmában jelentős eredményt elért szakembereket, az IVSZ-szel és az Infotér Alapítvánnyal közösen pedig kiosztja az év informatikai újságírójának ítélt Kovács Attila-díjat.
Az író képzőművész és a halálcsillag tervei Rieder Gábor kurátor a {SCRIPT:ABSTRACT} Frey úr ír című időszaki tárlatot mutatja be kedvcsináló jelleggel. A tárlatra a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Kiállításából adtunk kölcsön egy PDP-11/45 számítógépet. Hogy kerül a rack szekrény a műalkotások közé? A magyar Frey Krisztián (1929-1997) 1970-től Zürichben élt és dolgozott - és ott, a Zürichi Műszaki Egyetemen kapott gépidőt arra, hogy a computer art akkor nagyon újszerű témájával kísérletezzen. Frey a non-figuratív festészet igen eredeti képviselője a korszakban – számos műve kapcsolódik az íráshoz, irodalomhoz. Tehát míg Tandori Dezső vagy a párizsi Magyar Műhely költői a szöveg felől közelítettek a képhez, ő fordítva tette meg ezt az utat. A számítógép mellett kiállított leporellókon láthatóak azok a képei / programjai, melyek karakterekből állnak, akár egy ismeretlen nyelven írt verseknek is tekinthetőek. PDP 11/45 számítógépünk a Ludwigban. Fotó: Megyery Károly, NJSZT A számítógépes kísérleteihez használt PDP 11/45 a korszak egy sikeres, professzionális konstrukciója volt, ilyen típust használtak a Star Wars – Egy új remény (1977) számítógépes grafikáihoz, a térbeli Halálcsillag zöld-foszfor animációjához is.
Összefoglaló A vers mindig tükör is: lehet sík vagy görbe, de a beletekintő magát keresi benne, s abban a másikban, aki szembenéz vele, azt kutatja, vajon azonos-e önmagával, s ha nem, fellelhet-e közös, netán eltérő vonásokat. Olyanokat, melyeket tovább építgetve megtalálja énjét. Mert az a legbensőbb vágyunk, legfeljebb nem jutunk el a kifejezésig, csak annak vágya él lelkünkben. Óvodai élet 2014. | Page 140 | CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma. Bódi Irén versei is efféle tükrök: ott van bennük az az arc, melynek viselője vívódó, önmagát és környezetét aprólékosan kutató ember. Nem a hétköznapok rohanó, már-már elgépiesült embere, hanem az a ritka lény, aki képes kiszűrni a megannyi rossz, megalázó hangulatot, érzést gonoszul csorbító negatív élményzuhatagból azt, ami hittel, lélekerővel elkerülhető, s képes helyére odacsempészni egy ritka vendéget: a szépséget, az emberi jóságot.
Hát te ki fia-borja vagy, és mit keresel ott, a kerítés tetején? dörgött rá a kis pöttöm fiúcskára. A kis legénynek helyén volt az esze, meg a nyelve is, bátran megfelelt a haragos királynak: - Én vagyok a királyi konyha legkisebb kuktája - felelte, és tisztelettudóan megemelte fehér süvegét. - Látni akartam felséged királyi személyét, azért másztam fel a kerítésre. Nevesincs királynak tetszett a bátor felelet, intett testőreinek, nyissanak utat a kis kuktának, és így szólt hozzá: - No látom, nem vagy akármilyen nyámnyila legény, nem sajnálnám tőled a jutalmat, ha sikerülne megtalálnod a tegnapi napot, ami az éjszaka szőrin-szálán eltűnt a szobámból, amint azt a rádióban a reggeli rémhírek között te magad is hallhattad. Óvodai élet 2o12 | Page 71 | CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma. - Sajnos, nem hallottam, mert a főszakács úr nem engedi a konyhában a rádiózást, de azért szívesen segítek felségednek megkeresni. Meg is mutathatom, hol, merre keresse. -Jól van, fiam, ha tudod, hát mondd meg! Nem marad el ajutalom. Itt a kezem, nem disznóláb. Hanem, látod, még a nevedet sem tudom.
(3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot.
A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.