A történet nem húsz éve a New York-i merényletekkel és azok megtorlásával, nem az afganisztáni szovjet invázió dicstelen végével, de nem is a brit expedíciós hadsereg 1842-ben történt megsemmisítésével kezdődött. Mondhatnánk, hogy az európai gyarmatosítással, "a fehér ember terhével". A 17. században kezdődő gyarmatosítás, Ázsia és Afrika nagy részének földrajzi feltárása, majd brit, francia, holland, olasz, belga és portugál irányítás alá helyezése tele volt sok piszkos eseménnyel, embertelenséggel és rablással, de sok pozitív hozadéka is volt. "A fehér ember terhe" nem volt egyenlő a Marx és Lenin által leírt és joggal elítélt kizsákmányolással. Felszámolta a kannibalizmust, a rabszolga-kereskedelmet, az éhínségeket és járványokat, a helyi törzsi háborúkat. Utakat és vasutakat épített, bányákat nyitott, fogyasztásra és exportra alkalmas terményeket és termékeket állított elő. A gyarmatosító hatóságok sokfelé még valamiféle alárendelt, paternalisztikus politikai szerepet is osztottak a bennszülött lakosság, elsősorban annak hagyományos vezetői számára.
Kelet-Európa a világgazdaságban Alkalmazkodás és gazdasági mechanizmus Ez a könyv az afganisztáni szovjet invázió /1979/, a lengyel szükségállapot /1981/, a Reagan által megindított Csillagok Háborúja fegyverkezési program és a keleti országok sorozatos fizetésképtelensége /Lengyelország, Románia, Bulgária/ vagy közel fizetésképtelensége /Magyarország, Szovjetunió, NDK/ árnyékában azt a kérdést vizsgálja, hogy a szocialista országok gazdasági rendszere és gazdasági közössége mennyire válságálló. Két összefüggő kédésre keresi a választ. Védelmet jelenthet-e a világgazdaság változásaival, az olajárrobbanással, a pénzügyi liberalizációval és az IT forradalommal szemben a regionális önerőre támaszkodás? Az egyes országokban végbemenő reformok kellő teret biztosítanak-e a piaci szabályozásnak, vagy pedig maguk is akadályozzák a térség országainak világgazdasági alkalmazkodását? A könyv első három fejezete az azóta megszűnt keleti gazdasági blokk, a KGST pénzügyi rendszerének sajátosságait elemzi.
Az afganisztáni szovjet invázió miatt 65 ország maradt távol a moszkvai olimpiától, messze nem teljesült az amerikaiak célja. A két szuperhatalom közötti viszony 1980 első hónapjaiban igencsak feszült volt a Szovjetunió 1979 karácsonyán megindított afganisztáni inváziója miatt. Miután Jimmy Carter elnöknek a csapatkivonásra január 20-án adott egy hónapos ultimátumát figyelmen kívül hagyták, az amerikai vezetés elszánta magát, hogy egy látványos akcióval mérjen csapást a Szovjetunió nemzetközi tekintélyére. Az elnök előbb arra tett javaslatot, hogy a szovjet részről az ország történetének egyik legnagyobb eseményeként kezelt moszkvai olimpiát máshol rendezzék meg, de a NOB ezt lehetetlennek ítélte. Ezután született döntés a bojkottról, amelyet Carter épp 40 éve, 1980. március 21-én jelentett be 150 amerikai sportoló és edző előtt. Nem volt komoly foganatja Tanácsadói megosztottak voltak a kérdésben, egyesek abban reménykedtek, hogy ha sikerül "tönkretenni" az olimpiát, az akár a szovjet lakosság tömegeiben is elégedetlenségi hullámot válthat ki, mások viszont attól féltek, hogy a nemzetközi közvélemény az Egyesült Államokat tartja majd felelősnek a történtekért.
2021. március 11. Afganisztán a 19. század második felétől egészen a 20. század elejéig az orosz–angol geostratégiai versenyfutás egyik fő területe volt. A Szovjetunió 1979-es afganisztáni katonai beavatkozása a Brezsnyev-doktrína elvei szerint a szuperhatalom nagyhatalmi aspirációinak újjáéledését jelentette a térségben. Az 1989. február 15-én befejeződő véres konfliktus főbb eredőit, történetét tekinti át az alábbi írás. 1979 szeptemberében államcsíny bontakozott ki Afganisztánban. A Moszkvához húzó Muhammad Taraki államelnököt a Forradalmi Tanács ülésén Hafizulláh Amin ügyvezető miniszterelnök megölette. Amin, bár kezdetben szovjetbarátnak mutatta magát, nem volt hajlandó Moszkvába utazni, közvetlenül elismerve a szovjet bábkormány státuszát. Amin testőre lelőtte azt a szovjet tábornokot, akit a Kreml a kényes helyzet tisztázására küldött. A szovjet kormány számára így csak két reális alternatíva maradt, vagy végleg elengedi a térséget, vagy saját befolyási övezetén belül erőszakkal megtartva az országot, elindítja a katonai intervenciót.
A könyv harmadik része a kelet-európai országok és a nagyvilág viszonyát vizsgálta. A 7. fejezet üzenete: egyedül nem megy, vagyis a szovjet piacra és a szovjet technológiára építő elzárkózásnak nincs esélye. A záró, 8. fejezet pedig a KGST gyakorlati megreformálhatatlanságát mutatta be, ami az egyes tagállamokon belüli tervgazdasági rendszerből és az ehhez illeszkedő importhelyettesítő, elzárkózó politikából szükségképpen levezethető volt. A kötetet statisztikai melléklet és bő – főleg korabeli keleti forrásokat földolgozó, de azokat a nyugati elemzésekkel egybevető – irodalomjegyzék zárja. A kötet tartós eredménye az elzárkózó, befelé forduló gazdaságpolitika lehetetlenségének és a tervgazdaság megreformálhatatlanságának bemutatása, amiből a világgazdasági térvesztés elkerülhetetlensége adódott. Kiadó: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Megjelenés éve: 1984 Oldalak száma: 315 ISBN: 963 221 464 1 Recenziók Osteuropa Wirtschaft, 32. évfolyam, 3. szám, pp. 274-276, 1987 Részletek Vörös Imre: A Magyar Tudományos Akadémia tagja, volt alkotmánybíró G. Hare Soviet Studies, 38. évfolyam, 1.
USA Védelmi Minisztériuma Az afgán háború gyorsan patthelyzetbe torkollott, és több mint 100 000 szovjet katona irányította a városokat, nagyobb városokat, nagyobb helyőrségeket és a mudzsahidokat, viszonylagos szabadsággal mozogva az egész vidéken. A szovjet csapatok különféle taktikákkal próbálták leverni a felkelést, de a gerillák általában kitértek a támadásaiktól. A szovjetek ezután megkísérelték megszüntetni a mudzsaidok polgári támogatását a vidéki területek bombázásával és elnéptelenítésével. Ez a taktika hatalmas menekülést váltott ki a vidékről; 1982-ig mintegy 2, 8 millió afgán kért menedéket Pakisztánból, és további 1, 5 millióan menekültek Iránba. A mudzsahidák végül képesek voltak semlegesíteni a szovjet légi erőt a Szovjetunió által szállított vállrövid légvédelmi rakéták felhasználásával. Hidegháború ellenfél, az Egyesült Államok. Szovjet invázió Afganisztánba Szovjet helikopter- és harckocsi-műveletek az afgán háborúban, Afganisztán, 1984-ben. USA Védelmi Minisztériuma mit jelent a hcl a kémiában A mudzsahidok politikailag maroknyi független csoportra tagolódtak, és katonai erőfeszítéseik a háború alatt koordinálatlanok maradtak.
A mai napig tartja magát az elképzelés, hogy a földön olyan helyek is léteznek, melyeken természetfeletti hatalmak működnek, de legalábbis olyanok, amelyeket egyelőre nem vagyunk képesek felfogni, megérteni. Ilyen rejtélyes hely a Bermuda-háromszög is, melyről legendák és cáfolatok egész sora született. Tények Területileg a háromszöget Miami, Puerto Rico, és Bermuda szigete adja ki. Nem kicsi triangulumról van szó, közel 1 millió négyzetkilométer, ráadásul az időjárása is elég szélsőséges, annak ellenére, hogy a legendák folyamatos szélcsendes időről beszélnek. A Bermuda-háromszög területén halad keresztül a golfáramlat, melynek meleg vize nagy szerepet játszik abban, hogy hirtelen óriási viharok képesek itt kialakulni. A bermuda háromszög rejtélye 2 rész. Az sem éppen biztató adat, hogy a közelében fekszik az Atlanti óceán hurrikánbölcsője, vagyis az a hely, ahol ezek a pusztító erejű szél és esőorkánok születnek. Tehát a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető csendes területnek a legendás háromszög. Legendák Rengeteg eltűnés és fura történés kapcsolódik a Bermuda-háromszöghöz, több, mint amit itt lehetőségünk lenne felsorolni.
Az eset kapcsán született egy jelentés, amit sokan a Bermuda-háromszöggel kapcsolatos legendák és összeesküvés-elméletek alapjának tituláltak. A vizsgálatot végző szakemberek ugyanis úgy fogalmaztak: "valamely külső hatás gyűrhette le az embert és a gépet egyaránt". Elméletek és ellenelméletek A Wikipédia magyar verziója bámulatos részletességgel foglalkozik a rejtélyes eltűnésekkel. A bejegyzés felsorolja a rejtélyt építő bestsellerek nézeteit ugyanúgy, mint a szkeptikusok álláspontját. Itt olvasható, hogy a szerencsétlenségekre az amerikai sajtó a második világháborút követően figyelt fel. Az esetek kutatói ezt követően visszamenőleg is több rejtély nyomára bukkantak, megteremtve ezzel a 20. század egyik legismertebb legendáját. A bermuda háromszög rejtélye film. Az eltűnések rejtélyeire rávilágító beszámolók szerint a Bermuda-háromszögbeli események főbb jellemzői: – számos hajó süllyedt el úgy, hogy túlélő nem maradt, – a katasztrófák helyén árulkodó tárgyat, nyomot (hajóroncs, olajfolt, stb. ) nem találtak, – néhány esetben a hajó sértetlen állapotban, de személyzet nélkül bukkant fel, – előfordult, hogy a hajó fedélzetén tartózkodókat halva találták.
1, 384 kb/s] Please login or register to see this code. Saját feltöltés, jelszó nincs.
A legracionálisabb magyarázatokat a Spektrumon futó Rejtélyes világunk című sorozat 3. epizódja mutatja be január 17-én. Illusztráció: Wikipedia
A kiszálló matrózok, azonban azt tapasztalták, hogy a Mary Celeste teljesen üres, egyetlen élő vagy halott személy sem volt ott. A harmadik eset, amikor a 19. repülőraj kötelékben repülő Avanger típusú gépek közül 5 darab is eltűnt, valamint a keresésükre indított hidroplánnak is nyoma veszett. Az egyik repülő roncsait később a Szaharában lelték meg. Irodalmi ferdítés? Tény, hogy a figyelem középpontjába akkor került a terület, amikor Charles Berlitz könyve megjelent a témával kapcsolatban. A Bermuda-háromszög rejtélye - Információs adatbázis. Az írás óriási sikert aratott, a misztikumra kiéhezett embereknek köszönhetően bestseller lett. Természetesen sokan voltam olyanok is, akik nem érettek egyet a leírtakkal. Ilyen volt Lawrence David Kusche, aki meg is jelentetett egy könyvet, melyben pellengére állítja a Berlitz által leírtakat. Ám ekkora már beivódott a köztudatba a rejtély léte, és az nem lehetett cáfolni még akkor sem, ha Lawrence sok esetben tökéletesen rávilágított annak lehetetlenségére. Nem azt vitatja, hogy történtek-e eltűnések a területen, csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy az esetek nem egyediek, mindenhol előfordulnak, így a hírhedt háromszög rejtélye nem is létezik.
A haditengerészeti jelentésében azt írták a 19. repülőrajról, hogy "úgy tűnt, mintha a Marsra repültek volna". Woodrow Wilson elnök pedig azt nyilatkozta a USS Cyclops-ról, hogy "csak Jóisten és a tenger tudja, mi történt a hajóval". Zavar a navigációban A kutatók ezidáig számos magyarázatot adtak a háromszögön belül tapasztalható furcsa anomáliákra. A '60-as években a biológus Ivan T. Sanderson azzal az elmélettel állt elő, hogy a mágneses-gravitációs erők megzavarják a navigációs műszereket, amelynek következtében egyes hajók és repülők letérnek a tervezett útiránytól. A bermuda háromszög rejtélye. Sanderson a hideg-meleg tengeráramlatokat okolta a technológiai problémák miatt. A partiőrség emberei, akik 30 éven át tanulmányozták a terület egyedi jellegzetességeit, szintén előálltak egy saját elmélettel. Szerintük az eltűnések legnagyobb része ahhoz a tényhez köthető, hogy az Ördög-háromszöge egyike a bolygónk azon két területének, ahol a mágneses iránytű a mágneses észak helyett a valódi észak felé mutat. Az iránytű eltérése a valódi észak és a mágneses észak között akár 20 fok is lehet, és ha ezt az eltérést nem korrigálják, a navigátorok messze eltérhetnek az útvonaluktól.