A közreműködő zenészek között volt a kortárs magyar dzsessz egyik nagy alakja, a 77 éves Fogarasi János, aki Hammond orgonán játszott. Gerendás Péter "Nagyon régóta szerettem volna vele dolgozni, hiszen fantasztikus zongorista, akinek a sors kifürkészhetetlen akaratából csak 2011-ben jelent meg első szólólemeze - idézte fel Gerendás Péter, akit még Kovax (harmonika), Vasvári Róbert (fretless basszusgitár) és Fehér Adrienn (vokál) segített a felvételek során. "Mindig az adott lemez hangulatától függ, kit hívok, a mostani közreműködőket is a rockos, bluesos dalok miatt választottam. " - tette hozzá. Gerendás Péter fia, a dzsesszt tanuló 14 éves Dani tíz éve állandó közreműködő édesapja lemezein, koncertjein. Mint a dalszerző fogalmazott, elválaszthatatlanok egymástól. A zenéket és a szövegeket Gerendás Péter írta egy-egy kivétellel: a Válladon alszom el zeneszerzője Wolf Péter, a Fehér karácsony szövegírója pedig Fekete György - mindketten többször dolgoztak már vele. Az albumot Gerendás Péter márciusban tervezi koncerten bemutatni a közönségnek, valószínűleg a Syma csarnokban.
Talán azért vagyunk azok, mert csak nekünk volt egykor világútlevelünk. Mit tehetünk, hogy megvédjük tisztességes magyar önbecsülésünket ezektől a félbolondoktól? Hogyan védhetjük meg és bírhatjuk maradásra Gerendás Pétert és többi üldözött honfitársunkat? A megvetés, a sajnálat, a szánalom eszközeivel. A megvetés annyit tesz, hogy nem veszünk tudomást létezésükről. Nem olvasunk róluk szóló híreket, nem nézünk és nem hallgatunk róluk szóló tudósításokat, ha már tudósítanak róluk. Nem hisszük el, hogy a közszolgálatiság azt jelenti, hogy minden fekáliát a nyakunkba lehet önteni. Nem vállalunk semmiféle csoportban közösséget képviselőikkel. Parlamenti és önkormányzati képviselőinktől ugyanezt várjuk el. Nem írjuk le és nem ejtjük ki sem formációik, sem képviselőik nevét. Ezzel a magatartásunkkal éles határt húzunk a normális világ és a félbolondok világa közé. Ezzel a magatartásunkkal itthon maradásra bírhatjuk Gerendás Pétert. Ezzel a magatartásunkkal rábírhatjuk a politikai elitünket, hogy ne ostobaságokról, hanem valóban fontos dolgokról vitatkozzanak.
↑ Gerendás Dánielt köszöntjük a TAMA csapatában!. Roland Meinl Musikinstrumente GmbH und Co. |, 2016. január 20. ) ↑ Daniel Gerendas The Biebers. ) ↑ Gerendás Péter családi zenekara. ) ↑ Dobosok farsangja 20. ) ↑ DobMánia Tábor Workshop | RitmusZóna (magyar nyelven).. ) ↑ A Modern Dobolás Művészete - Tradícióktól a mai hangzásig (Gerendás Dani dobkurzusa). IH Rendezvényközpont Szeged. ) ↑ Gerendás Dani dobkurzus. (Hozzáférés: 2021. március 12. ) ↑ Nyertesek. ) ↑ Guru Snare Competition 2015- Daniel Gerendas. ) Források [ szerkesztés] Rám mosolygott az élet. ) Csodagyerekből csodás felnőtt lett. ) Gerendás Dani interjú. ) Interjú Gerendás Danival., 2018. ) További információk [ szerkesztés] Dobvirtuóz lett az óvodás Dani., 2009. január 21. ) YouTube-videó. a YouTube -on 2017. március 20-i adás
Nagyvárosi legendák címmel békés, nosztalgikus hangulatot árasztó albumot készített Gerendás Péter; a gitáros, énekes, dalszerző 14. lemezét márciusban készül bemutatni a közönségnek. "Az album egyik legkedvesebb dala számomra a Sárga lámpafény című szám. A már elkészült, még szöveg nélküli zene késő esti, éjszakai nagyvárosi hangulatba ringatott, és valahogy ez határozta meg az egész lemez mondanivalóját. Ezek apró kis történetek, amelyek mind kapcsolódnak a nagyvárosi életformához" - fejtette ki Gerendás Péter az MTI-nek. A zenész a CD legfőbb erényének annak eklektikusságát tartja, azt, hogy olyan műfajok is megjelennek rajta, amelyek korábban nem jellemezték pályafutását. "Picit rockosabb, bluesosabb, dinamikusabb zenéket szerettem volna tenni a lemezre, az eddig zömében lírai megközelítés helyett így lett pergőbb az anyag" - mondta. A Nagyvárosi legendákon (a kiadvány borítóján egy prágai fotó látható) Gerendás Péter nemcsak gitározik és énekel, hanem zongorázik, basszusgitározik, bőgőzik, fia, a 14 éves Gerendás Dani pedig dobol.
Kaszás Péter, Kabelács Rita, Koloss Kriszta, Koloncsák Zsolt, II. Lengyelffy Miklós, Lukács Dániel, ifj. Machos Ferenc, Magyar Hajnal, Micheller Myrtill, Monori Gabi, Mogyoró Kornél, Nagy Zoltán, Óvári Éva, Papesch Péter, Pengő Csaba, Révész Richard Ricardo, Sárik Péter, Sárközi Fanni, Schreck Ferenc, Studniczky László, Szöllősy Kati (Katy Zee), Szentmihályi Gábor, Urbán Orsolya, Vasvári Róbert, Vincze Tamás, Wolf Kati, Zsemlye Sándor, Zsoldos Gábor. Kilenc gyermek édesapja, akik közül többel fellépései során együtt zenél. Színházi darabokhoz írt zenéi 1997: A tenger szerelmesei (Soproni Színház) 2000: Legyetek jók, ha tudtok (Egri Színház) 2002., 2004. : Kövek a zsebben (Thália Színház, Jászai Mari Színház) 2009: 11 perc (Thália Színház) 2010. Kislány a pokolban (Kazán István Kamaraszínház) 2013. Faludy est: Turek Miklós-Gerendás Péter (Nemzeti Színház) 2014: Aranyborjú (Madách Színház) 2014-2015: Agyigó (Gózon Gyula Színház, Spirit Színház) 2015. Költőnk és Kora: Galkó Balázs és Gerendás Péter József Attila estje (Menház Színpad) Színházi szerepei 1994.
Nehéz a zenészélet, ezt még röviden megbeszéljük, aztán már rá is zendít. Nincs nagy porhintés, semmi, lealszanak a lámpák, egy szál gitár, és az énekes. Nagyon-nagyon érdekel személyesen is, egyetlen ember hogy képes betöltetni az "üres teret", itt még díszlet sincsen, hátul egy pianínó éktelenkedik, néhány szék, egy asztal… semmi. Gurulnak szépen a dalok egymás után, balladák, latinos dalok, s miután nincsen szólóhangszer az énekes mindent maga játszik el: énekel, dobol a gitáron, trombitát utánoz a szájával… a balladákban is felzeng a halk részek után, igazán él – a nem igazi színpadon… Felcsattan a taps, nem is csak obligát módon, hanem ez a daloknak – és a művésznek is szól. Miért is művész valaki, mitől válik azzá? Ez nem csak istenáldotta tehetség, szorgalom és gyakorlás… nem… valami plusz van abban aki igazán kiáll a színpadra, és ott "meghal" - ez nemcsak egyfajta exhibicionizmus, hanem sokkal inkább "égi antenna" ahogy Latinovits mondta – igaz ő a költőkről. Megszólalnak az ismert dalok is, nekem legszebb köztük a "Szép Júlia", és igen… talán azért is, mert ez, és sok más felidézi a saját ifjúkorunkat, a hatvanas-hetvenes évek számunkra varázslatos világát… igen, el lehet ezen andalodni, de csak az tudja átadni, aki hiteles.
Az FMK-ban nincs még nagy élet, valakik próbálnak a földszinti nagyteremben, a Házból éppen velem szemben áramlanak ki a nyugdíjas korúak, valami klubjuk lehetett – épp most ért véget. Zenész barátaim már fent ácsorognak, gyakorolnak, várakoznak, és itt van a vendég is, mára sikerült egy nagy nevet megnyerniük… Magam is kíváncsi voltam rá, így élőben – és főleg egyedül még nem hallottam muzsikálni. Ő nem verszenész, saját dalokat játszott mindig is, tán egy lemezét kivéve, ami Faludy-versekre készült. Nem ismerjük egymást, Vili mutat be, egyelőre magázódunk, pedig egy korosztály vagyunk… de hát az illem – nálam így működik. A zenész kedves ember, arcán a mosoly nem csinált, valóban azt mondja, amit gondol. Annyit tudok róla – de ő is említi: sokgyerekes… nem is akármennyi, kilenc gyereke van. Jót nevetünk, amikor elárulom, hogy mi is nagycsalád vagyunk, mindjárt másképpen beszélünk… Ő kezd, mert utána még megy a Ráday utcába egy pub-ba, de csak helyettesként… nevetek is ezen, hát ha ő a helyettes, ki lehet az a nagy húzónév, aki "helyett" játszik.
F–4D Phantom II típusú gépek 1987-ben: a légi nemzeti gárda sokáig azzal repült, amit kapott. 1994 óta hivatalosan is a szervezet feladata az ország légvédelme, így a légierőt elsősorban a hadműveleti, illetve a tengerentúli területeken vethetik be. 2001. szeptember 11-én is a légi nemzeti gárda repülőgépei szálltak fel a New York és a Pentagon elleni terrortámadást követően, s azóta is aktív résztvevői a terrorizmus ellen folytatott globális küzdelemnek. Akad persze békésebb küldetés is, amely szintén a légi nemzeti gárdistákra vár manapság. A New York-i légi nemzeti gárda 109. szállítóezrede például a Déli-sarkon hajt végre feladatokat különleges, sítalpakkal is ellátott LC–130H Hercules repülőgépeivel, s ugyancsak részt vesznek a legközelebbi ország, Új-Zéland és az amerikai kutatóállomás közötti légihíd fenntartásában. A sítalpas Hercules. Fotó: internet Magyar Honvéd 2017. január/Trautmann Balázs Forrás:
A nemzeti gárdák történelme egészen a telepesek Amerikába érkezésének időszakáig, az Új Világ európai meghódításáig vezethető vissza. Az első, már valóban szervezett milícia 1636-ban állt fel Massachusetts államban – ott olvadtak először össze a kisebb helyi csapatok egy nagyobb, jobban irányított, egységes parancsnokság alatt álló alakulattá. A gyökereiket illetően egyébként sok más állam nemzeti gárdája is ekkortól datálja az eredetét. A különböző kolóniák milíciái azonban csak 1776-ban, az Amerikai Egyesült Államok függetlenné válásával alakultak át állami katonai egységekké. Nemzeti Gárda elnevezéssel – francia mintára – először 1824-ben New York állam gárdáját illették. 1903-tól azonban már mindenhol ezt a titulust használták a milíciákra. 1933-tól a máig érvényes jogszabályok alapján ez az elnevezés kettős, állami (azaz helyi) és szövetségi irányítású tartalékos erőt jelent. A gárda az egyes államok területén a kormányzó, míg a fővárosban, valamint az Egyesült Államok határain kívül bevetve az amerikai elnök vagy megbízottja irányítása alatt áll.
Természeti katasztrófáknál is bevethetők. Semmi könnyítés! Fontos megjegyezni, hogy a nemzeti gárdák tagjainak ugyanolyan fizikai és szellemi követelményrendszernek kell megfelelniük, mint a tényleges katonáknak, pilótáknak. A rendfokozatok, a rendfokozati jelzések is megegyeznek a hadseregben viseltekkel, és a gárdisták éppúgy jogosultak minden olyan kitüntetésre, amelyekre a haderő aktív vagy tartalékos tagjai. Emellett azonban az egyes államok saját katonai kitüntetéseket is alapíthatnak és adományozhatnak gárdistáiknak. A gárda alakulatait mind az állam kormányzója, mind pedig a szövetségi kormány aktivizálhatja. Háború vagy nemzeti vészhelyzet esetén az Egyesült Államok elnöke, Kongresszusa vagy védelmi minisztere rendelheti el az államok gárdáinak mobilizálását és alkalmazását, az aktív haderő kiegészítőjeként. Az egyes államok kormányzói pedig rendkívüli állapot kihirdetését, illetve bevezetését követően alkalmazhatják saját nemzeti gárdájukat államuk határain belül. Erre leginkább a különböző természeti katasztrófák esetén kerül sor, amikor a vészhelyzet elhárításában, következményeinek kezelésében, az áldozatok és a lakosság kimentésében, ellátásában van szükség a gárda katonáira, járműveire, erőforrásaira.
Az ISAF logója. A کمک و همکاری [Komak va Hamkari] pastu felirat jelentése "Segítség és együttműködés". A Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő ( angolul International Security Assistance Force, ISAF) egy NATO vezetésű nemzetközi stabilizációs haderő Afganisztánban. Az ISAF felállítására és működésére 2001. december 20-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa adott felhatalmazást a NATO számára. Kezdetben csak a főváros, Kabul környékének biztosítása volt a feladata, de később az egész ország területére kiterjesztette a tevékenységét. A NATO 2003. augusztus 11-én vette át az ISAF felett a parancsnokságot. Az ISAF kötelékében kezdetben körülbelül 32 000 katona és civil szolgált, köztük egy magyar katonai század. 2011-ben volt a legnagyobb a létszáma, 50 országból kb. 130 ezer külföldi katona állomásozott Afganisztánban. 2011 közepén kezdődött meg a feladatok átadása a 350 ezer fős afgán biztonsági erőknek. A misszió 2015 január 1-jén ért véget. [1] Az ISAF összesen 3485 katonát veszített. Az első magyar csapatok 2004 augusztusában érkeztek Afganisztánba.