Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van! " Ezután a gazda bélesadót vagy rétespénzt fizetett. Szent Márton lúdja kifejezés - főként a Dunántúlon - utal a nap jellegzetes ételére és az egykori földesúri járandóságra. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" - tartották. Ez a hagyomány részben az e napon tartott római ünnepi étkezési szokásra vezethető vissza. Másrészt - a legenda szerint - a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget vesznek magukba. Márton napjára általában megforr az újbor. "A bornak szent Márton a bírája" - tartja a mondás, azaz ilyenkor már iható az újbor. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.
2019 November 04. • Szerző: Papás Mamás Magazin A libák sok mondókában és gyerekversben szerepelnek, amiket szívesen mondogatnak a kicsik. Tanítsd meg ezeket Márton-napjára! A Márton-napi népszokások ahhoz a legendához kötődnek, amely szerint Szent Márton egy liba ólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal. Régen Márton-napra esett a gazdasági év zárása, a 14. századi krónikákban november 11-e határnapként szerepelt, ez volt a fizetés, a tisztújítás, a jobbágytartozás behajtásának a napja, ezért került a liba az asztalra. Márton volt az utolsó jelentős ünnepelt az egyházi évben, hiszen utána az adventtel már az újesztendő kezdődött. A libák sok mondókában és gyerekversben szerepelnek, amiket szívesen mondogatnak a kicsik. Mondókák libáról Süss fel nap, fényes nap, Kertek alatt a ludaim megfagynak. Szentendrei legények, Libát loptak szegények. Nem jól fogták a nyakát, A nyakát, sej-haj a nyakát, Elgágította magát. Novemberben, Márton napján Liba gágog, ég a kályhán, Aki libát nem eszik Egész évben éhezik.
Ha hó esett, akkor azt mondták, hogy Szent Márton püspök fehér lovon jött. Ha Márton napja fehér lovon köszöntött be, hosszú telet jósoltak, ha barna lovon jött, vagyis nem esett a hó, úgy tartották, karácsonyig nem is lesz. Ha kevés hó esett: Márton csak megrázta a szakállát. "Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton, borongós tél" - mondja a rigmus. Úgy tartották, hogy a Márton napra levágott lúd mellcsontja megmutatja, hogy milyen idő várható; ha barna volt: esős, ha fehér: havas telet vártak. A galgamácsaiak szerint a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. Göcseji hagyomány, hogy Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz. A népi megfigyelések szerint "ha Márton napján lúd a jégen áll, karácsonykor sárban botorkál". A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik. (forrá) Márton vessző Márton napja a paraszti életben a téli negyedév kezdőnapja volt. Ezen a napon történt a bérletek és bérek kifizetése.
A Közlekedési Múzeum a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeummal (MOGIM) együttműködésben megnyitotta Ikarus – A Busz című kiállítását Zalaegerszegen, szeptember 3-án, pénteken délután. A MOGIM-ban tekinthető meg a Közlekedési Múzeum Ikarus – A Busz című tárlata szeptember 4-től. Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum - Zalaegerszeg (Látnivaló: Múzeum). A tárlat a székesfehérvári Ikarus gyár és az Általános Mechanikai Gépgyár történetét mutatja be, számos egyedi és fontos műtárgy, makett és rajz is kiállításra került az Ikarus gyár történetéből. A kiállítás a Közlekedési Múzeum 2019 májusától júliusig, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban megnyílt tárlat anyagára építkezik, a gyűjteményt a MOGIM a Zala Volántól történetét feldolgozó tablókkal egészítette ki. A szeptember 3-i megnyitón felszólalt Péter Károly, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum igazgatója, Böjte Sándor Zsolt, Zalaegerszeg önkormányzati képviselője és Kameniczky Ákos, a Volánbusz Zrt. forgalmi és kereskedelmi igazgatója. A kiállítást Merczi Miklós, a Közlekedési Múzeum muzeológiai főosztályvezetője nyitotta meg.
Bár a geológiai lehetőségek korlátozottak, a Mol szerint még évtizedekig lesz Magyarországnak saját termelésű olaja és földgáza, ezért nem hagynak fel az új kőolaj- és földgázlelőhelyek keresésével: még idén Bucsa, majd a jövő év elején Bázakerettye és Mezőtúr, később pedig Jászárokszállás, Okány nyugati és Zala szintén nyugati területein indulnak a próbafúrások. (A hat koncessziós terület közel 4200 négyzetkilométer, így a Mol jogosultságában álló kutatási területek mérete megközelíti a 7500 négyzetkilométert. ) Az alábbi, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum archívumából származó képekkel kicsit visszatekinthetünk a hazai olaj- és gáztermelés kezdeteire, technológiai, műszaki, mérnöki kihívásaira. Dr. Pávai Vajna Ferenc a karcagi fúrásnál 1927 januárjában. Zalaegerszeg Turizmusa - » Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum kiállításai. Papp Simonnal a hazai kőolaj- és földgázkutatás úttörői voltak. Pávai-Vajna Ferencnek köszönhetjük több jelentős gyógy- és hévizünk feltárását. (Fotó: Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum) A Karcag-II. sz fúrás dolgozói a fúróberendezés előterében, 1930-ban.
Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum kiállítás – infók itt A Magyar Olajipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, melyet 1969-ben alapítottak azzal a céllal, hogy gyűjtse, feldolgozza, kiállításain és kiadványaiban bemutassa a magyarországi szénhidrogénipar több mint száz éves történetét. Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum - Wikiwand. 1993-ban átvette a Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, azóta nem csak a szénhidrogénipar, hanem a vízbányászat történeti emlékeit is gyűjti, őrzi. A múzeum a gyűjteményeibe került anyagot rendszerezi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és kiállításaiban, kiadványaiban bemutatja. Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum kiállítás Hirdetés
30-20. 30 óra Középkori hadakozó Árpád-kori életmód bemutató és játszóház a szombathelyi Árpád-kori Haditorna és Kulturális Hagyományőrző Egyesület részvételével 20. 00 óra Szobrásztitkok Farkas Ferenc szobrászművész előadása és bemutatója 21. 00óra Dallal, tánccal vidám táncos együttlét zalai dallamokkal 22. 00-23. 00 óra Nyáresti melódiák Pál Kriszti és Berkes Dániel nyáresti koncertje 23. 15 óra Horváth Tibor gitárestje ÁVH Áldozatainak Emlékhelye (Zalaegerszeg, Mártírok útja 5. ) A kommunizmus áldozatainak örökös emlékhelyét mintegy nyolcvan négyzetméteren alakították ki enteriőrökkel és szakmai anyagokkal gazdagítva. Csoportos látogatás: 18. 00, 20. 00 és 21. 00 órakor Göcseji Falumúzeum (Zalaegerszeg, Falumúzeum utca) Vacsoraszínház Jó ebédhez szól a farkas! 17. 30 óra Piroskák és Farkasokk Előadó: Ripacsok irodalmi színjátszó kör 19. 30-21. 00 óra Piroskák és Farkasokk Laki János: Piroskák és Farkasokk - kortárs feldolgozás gyerekeknek és felnőtteknek Zalaegerszegi Törvényszék 18.
(Fotó: Iszapvizsgálat az Inke-1 fúrásnál 1936-ban. Az 1930-as évek elején egy, kezdetben angol–amerikai tőkeérdekeltségű vállalat, a European Gas and Electric Company (azaz: Európai Gáz és Villamossági Társaság, rövidített nevén: Eurogasco) Ausztria után Magyarországon, a Dunántúl területén is koncessziót kapott a szénhidrogén-kutatásra. (Fotó: Az inkei fúrásnál. Az Eurogasco 1933 és1935 között végzett geofizikai vizsgálatai különösen három területet érintettek: a Kisalföldet, Lenti–Budafapuszta környékét, valamint Nagyatád térségét. Az Eötvös–Rybár-féle automatikus műszerekkel végzett gravitációs mérések alapján Lenti és Budafapuszta közti területen, pontosabban Budafapusztánál (ma Bázakerettye), illetve Lendvaújfalu és Kútfej között mutattak ki szénhidrogén lelőhelyeket. Az első három, korszerű módszerekkel és eszközökkel végzett fúrás (Mihályi, Görgeteg, Inke) azonban még nem hozta meg a kívánt eredményt. (Fotó: A Budafapuszta-1 számú fúrásnál kiömlő olajos földgáz 1937-ben. A Papp Simon által kijelölt fúróponton 1936 második felében fúrt kútnál 1937. február 9-én indult meg a termelés.