Ezen a napon született I. Mátyás, születési nevén Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6. ), elterjedt nevén Mátyás király, Magyarország és Horvátország királya 1458-tól, cseh király 1469-től, Ausztria uralkodó főhercege 1486-tól haláláig. Közkeletűen Corvin Mátyás vagy Igazságos Mátyás néven is ismert. I mátyás magyar király szálló. Hivatalos latin nyelvű uralkodói nevén Mathias Rex; neve németül, latinul, angolul: Matthias Corvinus, olaszul: Mattia Corvino, románul: Matia Corvin, csehül: Matyáš Korvín, horvátul: Matija Korvin. borítókép: Mátyás király legyőzi Holubart Apja Hunyadi János erdélyi vajda, majd magyar kormányzó, anyja magyar köznemesi család lánya, Szilágyi Erzsébet. Bár 1458-tól uralkodott, királlyá koronázására hivatalosan Székesfehérvárott 1464-ben került sor. Cseh királlyá 1469-ben, Ausztria főhercegévé 1486-ban választották. A magyarok, de számos más környező nép hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda őrzi. Mátyás nevének népszerű díszítő jelzője (epitheton ornansa) az Igazságos.
Ebben az időben érkezett az udvarhoz Taddeo Ugoletti, Galeotto Marzio, Bartolomeo Fonte, akik tudásukkal sokat segítettek a könyvtár bővülésében, minőségi tartalom fordításával. A könyvtár nem egyik hónapról a másikra duzzadt ekkorára ( kb 2500 kódexet is tartalmazott), hiszen minden könyvet (kódexet) kézzel készítettek a nyomtatott változatokat ugyanis értéktelenebbnek tekintették. A munkára Mátyás a könyvtár élén álló prefektus keze alá mintegy harminc miniátort, másolót és könyvkötőt rendelt Budán működő fordító műhelyébe, ezenkívül külföldön is főleg Firenzében másoltatott kódexeket. Egy kódex elkészítéséhez néha több, mint egy hónap is kellett a témájától függően. Mátyás Corvinái olyan színvonalasan, aprólékosan és jellegzetesen lettek kidolgozva, hogy a Hunyadi címer nélkül is fel lehet őket ismerni, bár pont ezen címer miatt nevezték el Mátyás Kódexeit Corvináknak. Természet: I. Mátyás magyar király. Mátyás címerében szereplő holló ugyanis latinul corvus vagyis hollót jelent. A kódexeket kívülről színes selyem vagy bársony borítás fedte amit ötvös munkával díszítettek, zománcozott ezüst csíkkal zárták.
Kihasználta a középkori uralkodói hatáskör szinte minden lehetőségét. Nagy ügyességgel maga mellé állította adott pillanatban az uralkodáshoz szükséges társadalmi erőket, illetve azok változatos koalícióit hozta létre. Mesterien kezelte a korabeli társadalmi kommunikációt, igyekezett külföldön és belföldön egyaránt jó hírét kelteni saját személyének, hogy akár ennek révén is támogatást szerezzen politikai céljai eléréséhez. Legfontosabb célját, fia örökösödésének biztosítását, Corvin János trónra lépését azonban nem sikerült elérnie. Magyar népmesék / Mátyás király aranyszőrű báránya. Politikája mellett személyiségének megítélése sem egységes: hatalmas adókat rótt ki az alattvalókra, a beszedett pénzt nem mindig a deklarált célra költötte, uralkodása vége felé koncepciós eljárásoktól sem riadt vissza azért, hogy az utódlását biztosítsa. Személyisége nem tartozott a leginkább szerethetőek közé, viszont egyértelműen a 15. század kiemelkedő magyar politikusa volt.
Értékelés: 222 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: A burkus király megirigyelte Mátyás király aranyszőrű bárányát és elhatározta, hogy mindenáron megszerzi. Fogadást kötnek, hogy a bárányt őrző juhász, aki igazmondásáról híres _ hazudik-e vagy sem. A burkus király lánya ravaszságával, no meg egy kis áldozattal megszerzi az aranyszőrű bárány bőrét. A juhász búsul, szenved, a hazugság útvesztőjében egyre mélyebbre süllyed _ mígnem mégiscsak az egyenes utat választja _ elmondja az igazat, mi is történt az aranyszőrű báránnyal. A műsor ismertetése: Jankovics Marcell avatott kézzel nyúlt a magyar népmesekincs ismert és kevésbé ismert történeteihez. A sorozat stílusában a népművészet motívumait használja fel, egyéni, mind a gyerekek, mind a felnőttek számára élvezetet nyújtó képi világot teremtve. A meséket Szabó Gyula mondja el. I.Mátyás király születésnapja – ITT HONRÓL HAZA. Évadok: Stáblista: április 7. - csütörtök április 14. - csütörtök TV2 06:55 07:05 07:20 07:30 07:40 07:35 07:50 07:55 08:05 08:20 08:25 09:40 09:50 09:55 10:10 10:20 10:25 10:35 07:00 07:10 07:25 07:30
következő hír Intézeti hírek - 2013. június 4, kedd Szomorú szívvel tudatjuk, hogy 2013. június 1-jén életének 61. évében elhunyt Dr. Ember István egyetemi tanár, az Általános Orvostudományi Kar Orvosi Népegészségtani Intézetének igazgatója. Ember Professzor Úr 1952-ben, Debrecenben született. Tudósok a Tudásközpontban. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte, 1977-ben általános orvos szakon szerzett summa cum laude diplomát. 1989-ben lett az orvostudományok kandidátusa, majd 1994-ben habilitált, 2003-tól pedig az MTA doktora. 1977 és 1992 között a DOTE Közegészségtani és Járványtani Intézetének munkatársa (központi gyakornok, tanársegéd, adjunktus). Ezután egyetemi tanárként a Pécsi Orvostudományi Egyetemre került, ahol 1992-től a Közegészségtani Intézet vezetője, 1995 és 1997 között oktatási rektorhelyettes, 2004-től a PTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Népegészségtani Intézetének vezetője, és emellett 2008-tól az Egészségtudományi Kar Népegészségügyi mesterszakának vezetője. Általános Orvosi Laboratóriumi Vizsgálatok (1981), Közegészségügyi és Járványügyi Laboratóriumi Vizsgálatok (1989), Megelőző Orvostan és Népegészségtan (2003), illetve Foglalkozás-orvostan (2008) szakvizsgákkal rendelkezett.
Fotó: Építészfórum Kiterjedt nemzetközi tudományos munkássága során német nyelven vendégprofesszori, előadói és szeminárium vezetői meghívásnak tett eleget több alkalommal a weimari, a würzburgi, a dortmundi, az aacheni és a grazi egyetemeken. Több jelentős hazai és nemzetközi konferencia szervezője és előadójaként szolgálta a tudományos életet. Számos szakmai szervezetben vállal szerepet; tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, a Magyar Urbanisztikai Társaságnak, a Magyar Építészkamara Oktatási Bizottságának és a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottságának is. Ember István: Környezetünk és a rák (Gene-rációk a rákkutatásért Alapítvány, 1993) - antikvarium.hu. Tudományos, oktatói és alkotói munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. Többször kapott miniszteri kitüntetést, a pécsi belvárosi rehabilitáció tervezéséért átvehette a Janus Pannonius Művészeti Díjat, valamint a A Magyar Műemlékvédelemért miniszteri plakett és az Ybl Miklós-díjat. A FEMA Bevásárlóközpont épületét Pro Architektura díjjal ismerte el a szakma. Oktatási tevékenységéért Pollack Mihály Nívódíjat, A Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet, Pro Universitate emlékérmet vehetett át.
Az orvosi, gyógyítói munkával kapcsolatos tapasztalatok a családi ebédeknél, közös vacsoráknál is gyakran előkerültek. Ebből aztán szinte már magától adódott, hogy később magam is az orvosi pályát választottam" – mondja az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum onkológiai konzultációját vezető Láng professzor, aki a középiskola elvégzését követően 1970-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát, summa cum laude minősítéssel. Ezt követően – 1975-ben – belgyógyász szakorvosi, 1985-ben pedig klinikai immunológusi és allergológus szakorvosi képesítést is szerzett. Prof dr ember istván király. "Azt, hogy az orvosi, gyógyítói pályán belül épp a rákgyógyítás területe az, amiben jobban el szeretnék mélyedni, akkor határoztam el, amikor a Semmelweis Egyetemen – tudományos ösztöndíjasként – az immunológia területe lett a fő kutatási témám. Az immunológián belül aztán elég gyorsan a daganat-immunológia felé kanyarodtam, ami akkor még – az 1960-as évek vége felé – gyerekcipőben járt" – meséli a professzor.