Római katolikus templom, Nyíregyháza - YouTube
Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház műemlék Vallás római katolikus egyház Egyházmegye Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye (1993–) Védőszent Magyarok Nagyasszonya Építési adatok Stílus román építészet Felszentelés 1904. augusztus 20. [1] Felszentelő Samassa József [1] Alapadatok Magasság 43, 6 m Torony 2 Település Nyíregyháza Elhelyezkedése Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház Pozíció Nyíregyháza térképén é. sz. 47° 57′ 19″, k. h. 21° 42′ 58″ Koordináták: é. 21° 42′ 58″ A Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház témájú médiaállományokat. Római Katolikus Társszékesegyház, Nyíregyháza. A Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház római katolikus templom Nyíregyházán, 1993 óta a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye társszékesegyháza, előtte Egri főegyházmegyés templom volt. A város főterén álló kéttornyú, román stílusú templom Samassa József egri érsek fogadalmi temploma, aki 1902 -es aranymiséje alkalmából ajándékozta Szabolcs vármegye székvárosának. Ő maga szentelte fel 1904. augusztus 20 -án.
Ma is bankként működik, illetve lakások, üzletek vannak az épületben. Városalapítók szobra Városalapítók szobra: A városalapító gróf Károlyi Ferencet és Petrikovics Jánost bronzban megörökítő alkotás Nagy Benedek szobrászművész remeke. Készült: 2001-ben. Városalapítók szobra: A városalapító gróf Károlyi Ferencet és Petrikovics Jánost bronzban megörökítő alkotás Nagy Benedek szobrászművész remeke. Készült: 2001-ben. Városháza Városháza: A földszinti rész még 1841-ben készült, de a mai alakjában eklektikus, reneszánsz hangulatú, árkádos bejáratú városháza építése 1871-ben kezdődött. A terveket Benkó Károly készítette. Az új városháza déli szárnyát 1872-ben átadták a független vármegyei törvényszéknek. Római katolikus templom nyíregyháza időjárás. (1873 után egy ideig ebben az épületben működtek a megyei intézmények is, amíg a vármegyeháza meg nem épült). 1891-ben készült el az északi, Rákóczi utcai szárny, míg az udvari egyemeletes épületet 1912-ben emelték. A térre néző erkély fölött, a homlokzat két szélén egy-egy Justitia-szobor látható.
Ennek néhány berendezési tárgya ma is fellelhető a templomban, melyek közül kiemelkedő jelentőségű a majki Kamalduli Rendházból származó szószék és a fából kifaragott feszület, a hozzá tartozó faszobrokkal együtt. A szószéken a kamalduli remeték életéből láthatunk jeleneteket. A bejárati csarnokban két Maricelli festmény látható a XVIII. századból, ezek a Búcsú és Krisztus keresztelése. Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház , Nyíregyháza. Az oltárkép Assissi Szent ferencet ábrázolja. A templom és a plébániaház is műemléki védettséget élvez.
A balesetveszély ellenére azonban a kerékpáros-forgalom igen jelentős. A projekt átfogó célja a régió fejlődésének elősegítése, az érintett lakosság életkörülményeinek javítása, hosszú távú célja a települések közötti gépjármű-forgalom csökkentésével a környezet védelme. Az Által-ér völgyi kerékpárút kialakítása növeli a közlekedés biztonságát és lehetőséget teremt a hivatásforgalmi kerékpározás elterjedéséhez Tata – Vértesszőlős – Tatabánya települések között. A projekt összköltsége 479 486 050 Ft, melyből a támogatási konstrukció keretében 444 520 057 Ft a támogatás. Az el nem számolható költségek 34 965 993 Ft, amely Tata Város Önkormányzatát terheli. Ezen keretek között kerül kiépítésre a tatai belterületi kerékpárút szakasz, amely a pályázat keretei között nem támogatott beruházás. Az Által-ér völgyi lett az Év kerékpárútja – Mutatjuk, miért!. A projekt keretében 6, 8 km hosszú, 2, 7 m széles kétirányú kerékpárút épül, mely az előzetes felmérések alapján naponta körülbelül 2200 fő kerékpáros forgalmat bonyolít a települések között. A kerékpárúthoz pihenőhely, illetve kerékpártároló is készül.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
Az Által-ér völgyi kerékpárút Tatabánya és Tata között vezető szakasza nyerte el az év kerékpárútja címet a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedésbiztonsági Tagozata, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a Magyar Kerékpárosklub által idén először meghirdetett közönségszavazáson. Az Által-ér völgyi út teljes hossza 21 kilométer, mely Tatabányától a Dunáig, Dunaalmás községig vezet csodálatos környezetben: a patak töltése, a háttérben húzódó Gerecse lankáinak látványa mind-mind hozzájárul a kellemes időtöltéshez. Látnivalók az Által-ér völgyi kerékpárút mentén Az Által-ér völgyében egymást érik a látnivalók, így a kerékpártúra több helyen megszakítható, vagy akár részletekre bontható. Pihenés közben bejárhattok akár egy pallós tanösvényt, kristálytiszta források vize frissíthet fel az út közben, de megismerkedhettek a magyar Neander-völgynek is nevezett környék őskori leletanyagaival is. Tökéletes program ez a nyárra. 5 éves az Által-ér völgyi kerékpárút | Tata Város Hivatalos Honlapja. (Borító- és ajánlóképek: Getty Images Hungary. )
A projekt keretében 6, 8 km hosszú, 2, 7 m széles (gyakorlatilag szintemelkedés nélküli) kétirányú kerékpárút épül, mely az előzetes felmérések alapján naponta körülbelül 2200 fő kerékpáros forgalmat bonyolít le a települések között. Tatabányán a Rákóczi út - Lapatári út kereszteződésében indul, a vége pedig Tatán a Fáklya útnál van. A vértesszőlősi vasútállomáshoz mintegy 400 méter hosszú bekötő ág épült. A kerékpárút javarészt az Által-ér bal és jobb partján halad. Az útvonalon található híd 2 db ragasztott tartón nyugvó, teljes egészében fa szerkezet. A keresztezési szög 90 fok, szabad nyílástávolsága mintegy 16 m, belső szélessége 3, 15 m. Forrás: A megtalálás örömét teljessé téve, szívből ajánlom mindenkinek a teljes útvonal bejárását! :) Kellemes időtöltést és kikapcsolódást! Állapot: kereshető K R W értékelés (249 db): környezet: 4. 40 rejtés: 4. 35 web: 4. 56 átlag: 4.