Március elején rövid dokumentumfilmet forgatott a kormány budavári építkezési projektjeiről a német Deutsche Welle közszolgálati televízió, mely nagy felháborodást keltett sokakban azzal, hogy azt a látszatot keltette, mintha a Budai Vár helyreállításával a náci Németország általi megszállás korát és az akkori viszonyokat akarnák restaurálni Magyarországon. A riportban többek között elhangzik, hogy a kormány önkényes, diktatórikus, a társadalom érdekeivel szembemenő döntéssel kisajátítja a város tulajdonában levő ingatlanokat, a Kossuth tér a riporter szerint majdnem úgy néz ki, mint 1944 márciusában, mikor a Hitlerrel szövetséges Horthy Miklós kormányozta hazánkat, egy helyi lakos pedig megjegyzi: "Ha a zsidók akkoriban tudták volna, miért kell felszállniuk a vonatokra, akkor nem szálltak volna fel", és nem akar még egyszer ilyen vonatra szállni, ezért elköltözik Magyarországról. A DW később bocsánatkérésre kényszerült, miután a Budavári Lakosok Szövetsége panaszlevélben fordult hozzájuk a valótlanságokat és torzításokat tartalmazó filmmel kapcsolatban, annak módosítását követelve.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2021. márc 16. 18:27 Lejárató propagandafilmet készített a DW a Budai Vár felújításáról / Fotó: YouTube Bocsánatot kért a Deutsche Welle televíziós csatorna, miután lejárató propagandafilmet készítettek a budai vár felújításával kapcsolatban. A Budavári Lakosok Szövetsége vette észre a kisfilmet, amelyet hazánkkal, pontosabban a Budai Vár felépítésével kapcsolatban forgattak, majd tettek fel az internetre is. Az I. kerületi lakosok érdekeit képviselő egyesület felszólítólevelet írt a tévécsatornának, amelyben a film korrigálását kérték. ( A legfrissebb hírek itt) A filmben megjelenik Váradiné Naszályi Márta, aki az I. HAON - Felszólították a Deutsche Wellét propagandafilmje korrigálására. kerület polgármestere, látható még Ungváry Krisztián történész és két kerületi lakos is. Az egyesület szerint a polgármesternő nyilatkozatából az vehető le, hogy "a budai vár és a Kossuth tér felújítása a szélsőséges nacionalizmus bizonyítéka, a zsidók pedig újra félnek Magyarországon".
Csak utalást szeretnénk itt tenni a háború alatt is működő, a várban elhelyezkedő Szikla kórházra és a Budai Vár közepén lévő polgárházban áldozatos munkát végző emberekre, akik az életük kockáztatásával zsidókat bujtattak. Az eltelt évtized alatt nagyszerű eredmények születtek, megújult a Várkert Bazár, újjáépült a Testőrségi Palota, a Lovarda, a Stöckl lépcső, a várhoz tartozó kertek, sétányok és folytatódik a Vár további rehabilitációja, befejezés előtt áll a Szent István terem rekonstrukciója. A Budai Várban élők nap mint nap sétálnak a királyi várban, szeretik és örülnek a megújuló épületeknek, az építkezések miatt semmi hátrányt és zavart nem szenvednek. Minden elismerésünk a Hauszmann programért, az ötletért, a tervekért, a kivitelezésért! Mi, akik itt élünk, boldogok vagyunk, hogy a lerombolt királyi palotát és a többi csodálatos középületet az alkotók eredeti tervei alapján megvalósulni látjuk. Nagyon örülünk és hálásak vagyunk, hogy megélhetjük ennek a csodálatos történelmi városnegyednek a megújulását.
A felújított Mátyás kútja Fotó: MTI/Kovács Tamás Az év folyamán továbbá a Csikós udvar rendbetétele is befejeződik, valamint a Hauszmann-féle rámpát is átadják, amely könnyedén elérhetővé teszi majd az újjáépített Főőrséget, a Lovardát, valamint a Stöckl lépcsőt is. 2021-ben több nagyszabású fejlesztés is kezdetét veszi: a Szent György téren elindul a József főhercegi palota visszaépítése, a Dísz tér sarkán elkezdődik a Vöröskereszt Székházának újjáépítése, valamint megvalósul a Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója is. Emellett idén olyan népszerű és sokat látogatott műemlékek felújítása is kezdetét veszi, mint a Halászó gyerekek kútja, a Habsburg kapu és a mellette álló Turul szobor is. A Nemzeti Hauszmann Program keretében most teljeskörűen restauráljuk a turulszobrot is Fotó: Facebook A szakemberek tovább dolgoznak a parkok, a történelmi kertek és a várfalak megújításán is, így ennek köszönhetően a világörökség egyik legszebb sétaútvonala, az Ellyps sétány megújítása is jó ütemben halad.
századi nyugat-európai zeneszerzők műveinek másolatai (Banchieri, Gagliano, Hassler, Praetorius, Schütz, Viadana). Ő abban a korban ismerte meg a székely írást, amikor a botra rovás szokása még nem veszett ki. Talán rovásbotról jegyezte le, vagy botokon lévő szövegek alapján állította össze azt az ábécéjét is 1673-ban, amely egy ismeretlen régi betűsorra megy vissza. Ez valamelyes rokonságot mutat a konstantinápolyi felirat ábécéjével is. Kéziratában a "ty" két változata és a "nap" ligatúra alá nem írt latin betűs jelnevet. Kájoni feljegyzett egy másik betűsort is, amely azonban megállapíthatóan Thelegdi János 1598-ban írt Rudimentájára (rovásírást ismertető, kéziratban maradt tankönyvére) megy vissza. Magyar rovásírás abc 4. Thelegdi János Rudimentájára visszamenő másik ábécéje, szótagjelek felsorolásával és három capita dictionummal: Thelegdi János Rudimentája Irodalom Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei, Budapest, 1915/123-131, 33, 34 és 36. kép. Csallány Dezső: A székely-magyar rovásírás emlékei, A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve III., 1963.
Előjegyzem
TEST? Alapértelmezett RTL jelzéssel TEST: 𐲦𐲉𐲤𐲦! TEST? Jobbról balra írás kezelése a rendszer által támogatott rovásírás betűtípusban TEST: 𐲦𐲉𐲤𐲦! TEST?
Ekkor katolizált (ortodox családban nőtt fel), majd Csíksomlyón a ferences iskolában tanult, ahol 1650-ben orgonistává és tanárrá léptették elő. A Pozsony melletti Nagyszombaton folytatta filozófiai és teológiai tanulmányait, s itt szentelték pappá 1655-ben. 1663-tól Mikházán, 1669-től Szárhegyen volt apát, 1675-től három évig az erdélyi ferences rendtartomány főnöke, 1676-tól általános püspöki helynök volt. 1687. április 25-én halt meg Szárhegyen Gyűjti az egyházi és világi énekeket, de minden mást is, ami az érdeklődését felkelti, köztük a székely írásra vonatkozó ismereteket. Kájoni volt az első erdélyi zenész, aki európai hírnévre tett szert. Maga is komponált monodikus stílusú dalokat. Fűr Zoltán: A magyar rovásírás ABC-s könyve (Püski, 1999) - antikvarium.hu. Cantionale Catholicum című himnuszszöveg-gyűjteményét 1805-ig folyamatosan újranyomták, s széles körben használták. Dallamait német orgona-tabulatúrákból rekonstruálták. Az ún. Kájoni-kódex egyrészt számos – részben egyházi, részben világi – erdélyi és román dalt, táncot tartalmaz, másrészt megtalálhatók benne a jelentősebb XVI-XVII.