Az eredeti palócleves receptje Magyaros ízvilágú leveseink közül az egyik legnagyobb klasszikus a palócleves, amit a monda szerint először Gundel János készített el egy ünnepségre, ahol Mikszáth Kálmán is jelen volt. A több mint 10éves receptúra története szerint Mikszáthnak annyira ízlett a palócleves, hogy rögtön két tányérral is szedett belőle (innen ered a "kéttányéros palóc Az eredeti palócleves receptje Magyaros ízvilágú leveseink közül az egyik legnagyobb klasszikus a palócleves, amit a monda szerint először Gundel János készített el egy ünnepségre, ahol Mikszáth Kálmán is jelen volt. A több mint 10éves receptúra története szerint Mikszáthnak annyira ízlett a palócleves, hogy rögtön két tányérral is szedett belőle (innen ered a "kéttányéros palóc
[3] [4] Elkészítése [ szerkesztés] A palócleves leggyakrabban marha-, sertés- vagy bárányhúsból készül (az eredeti recept szerint ürücombból vagy ürülapockából), ritkábban pulykából. A palócleves készítéséhez a legalkalmasabbak a pörkölthúsok: ilyen például a marhanyak vagy a marhalábszár, illetve a sertéscomb és a sertéslapocka. Korábbi receptek szerint a zöldségeket külön főzték meg. A leves általában tejfölös habarással készül, de szokták enélkül is tálalni; ilyenkor külön tesznek mellé tejfölt. Újabb receptek ecettel vagy citrommal savanyítják és kaprot is tesznek a levesbe. [1] Az apróra vágott hagymát megdinsztelik, majd megszórják pirospaprikával, és vízzel összeforralják. Kis kockákra vágott húst tesznek hozzá, és fűszernek babérlevelet, őrölt köményt, borsot, zúzott fokhagymát, sót. Félpuhára párolják. Hozzáadnak kockára vágott burgonyát, darabolt zöldbabot. Amikor minden megpuhult, lisztes tejföllel behabarják.
Ha megfelelően készíted elő a pörkölt alapot, akkor tökéletesen elegendő lesz a hagyma sűrítése. És végül is egy levest főzünk, és nem főzeléket, nem?! Szintén sok recept ír a tejfölön kívül még plusz savanyító hozzávalót, ecetet vagy citromlét. Erre sincs szükség (hacsak nem kifejezetten savanyúan szereted), ha megfelelő arányban alkalmazod a hozzávalókat. Ha megfelelően sűrű ugyanis a leves, nincs fölöslegesen hígítva, akkor ez a tejföl mennyiség éppen tökéletes ízű ételt varázsol belőle. Még két tipp a hozzávalókról: a zöldbab lehet sárga- és zöldhüvelyű is, a képeken sárgából készült, a zöld talán mutatósabb. Sokan apróra vágott kaprot is tesznek bele a végén, ez is jól áll neki! A palócleves eredete A palócleves eredetét az interneten kutatva három dolog közös: Mindenhol Gundel János nevéhez kötik a recept megalkotását valamikor a XIX. század végén. Mikszáth Kálmán is helyet kap a történetben, akinek állítólag ez a leves készült. A magyar internetes újságírás "hagyományait" nagyon szépen követve sajnos sehol sem találtam egyetlen forrásmegjelölést sem, ahonnan a fenti adatok származhatnak.
Rózsaszínű rántást készítünk, a megpuhult húst, a burgonyát és a zöldbabot összeöntjük. Annyi vizet teszünk hozzá, amennyi levesre szükségünk lesz. A rántással berántjuk és jól felforraljuk. Tálalás előtt megízesítjük, majd a tejfölt elkeverjük benne. Újra felforraljuk és forrón, nagyobb levesestálban tálaljuk. Tálalás előtt az apróra vágott zöldpetrezselyemmel megszórjuk. Próbáld ki, nagyon finom. (Ha nem szeretitek a birkát, akkor marhahússal készitsd)
Forrald be egyszer, és a palócleves kész!
Forrald fel, majd alacsony lángon főzd, amíg a hús félig meg nem puhul, ez kb. 50 perc. 7. Amíg fő a hús, készítsd elő a többi alapanyagot. Pucold meg a krumplit és kockázd fel, a sárgarépát karikázd fel. Ha friss zöldbabot használsz tisztítsd meg, és vágd kb. 3 cm hosszú hasábokra. 8. Ha félig megpuhult a hús, add hozzá a krumplit, sárgarépát, és zöldbabot és öntsd fel annyi meleg vízzel, hogy leves állagú legyen (kb. 1 liter). Ha fagyasztott zöldbabot használsz nagyon fontos, hogy meleg, de inkább forró vízzel öntsd fel, mert nagyon lehűtené a levest. Ha esetleg konzerv zöldbabot használsz, annak a levét öntsd le, és csak a legvégén add a leveshez ha a krumpli és répa megpuhultak, mert a konzerv babnak nem nagyon kell főnie. 9. Amint hozzáadtad a zöldségeket a leveshez vedd fel nagyra a lángot, és ha felforrt a leves, akkor vedd vissza, és főzd kb. 15-20 percig, míg a zöldségek meg nem puhulnak. Adj még egy kis sót hozzá ízlés szerint, kb. egy teáskanállal. Keverj simára 2 dl tejfölt, adj hozzá egy merőkanállal a leves levéből és keverd simára.
). 1928-ban feleségül vette Klein Rózsit (Rogie André), 1931-től azonban Sali Erzsébettel – korábbi jegyesével – élt együtt annak haláláig (1977). 1936-ban a Keystone View Co. meghívására New Yorkba utazott, s itt telepedett le. 1944-től amerikai állampolgár. 1963-ban Párizsban előkerültek a háború előtti negatívjai. 1948-ban és 1963-ban Magyarországra látogatott. 1971-ben kiállítása nyílt a Magyar Nemzeti Galériában, majd vidéki városokban. 1984-ben negatívjainak gyűjteményét a francia államnak adományozta. 1984-ben a Budapesti Tavasz díszvendége, s magas állami kitüntetést kapott. Mint más hazai látogatásai alkalmával, most is fényképezett (Esztergomban, Szigetbecsén stb. 1987-ben megnyílt a Szigetbecsei André Kertész Fotómúzeum. Meudon andre kertesz e. 1962: a XXXI. Velencei Biennálé aranyérme; 1965: American Society of Magazine Photographers; 1973: Prix Nadar (Párizs); 1975: Rencontres internationales de la photographie, Arles; 1976: New York város kitüntetése; a francia állam Commandeur des Arts et Belles-Lettres kitüntetése; 1982: Grand Prix national de la Photographie; 1983: Becsületrend; 1984: a Magyar Népköztársaság Zászlórendje.
A figyelem a férfira irányult volna, aki csak a kép alsó részét foglalja el, miközben a kép többi része, az épületek, a viadukt, a gőzmozdony jelentőségüket vesztették volna. Ezt pedig Kertész nem szerette volna, hogy a felvételre csupán portréként tekintsünk. A felvétel első alkalommal csak másfél évtizeddel később, 1945-ben a Day of Paris kötetben jelent meg.
A figyelem a férfira irányult volna, aki csak a kép alsó részét foglalja el, miközben a kép többi része, az épületek, a viadukt, a gőzmozdony jelentőségüket vesztették volna. Ezt pedig Kertész nem szerette volna, hogy a felvételre csupán portréként tekintsünk. A felvétel első alkalommal csak másfél évtizeddel később, 1945 -ben a Day of Paris kötetben jelent meg. Források -s-: Meudon. Fotó-történet blog, 2013. január 19. (Hozzáférés: 2015. január 3. ) Hans-Michael Koetzle. André Kertész – Meudon, Fotóikonok: Képek és történetük 2. Meudon andre kertesz video. 1928–1991, ford. Gálvölgyi Judit (magyar nyelven), Köln/Budapest: Taschen Verlag/Vince Kiadó, 10-17. o. (2003). ISBN 3-8228-2579-4 This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
André Kertész (Kohn Andor) ( 1894 – 1985) magyar származású fotóművész, 127 éve született. 14 éves korában kap ta első fényképezőgép é t apjától. Szerelmi bánatában önkéntesként bevonult, és a Monarchia hadseregében részt vett az első világháborúban. Állvány nélkül is használható második gépével már frontkatonaként készített képeket. 1915-ben megsebesült, és több, mint két évig Esztergomban ápolták, s az esztergomi uszodában készítette például híres "víz alatti úszó" fotóját. Meudon (fénykép) – Wikipédia. 1918 októberében Brassóban fényképezte a hazainduló katonavonatokat, a felbomló hadsereget. Később egyre intenzívebben fotózott, s ok képén szerepelt saját maga, öccse Jenő vagy szerelme Erzsébet. Sokat kísérletezett, játszott a fényekkel, sziluetteket, és más, az absztrakt határát súroló témát fotózott, e mellett, sokat fotózta a hagyományos vidéki magyar hétköznapokat. 31 éves korában teljesült álma, budapesti hivatalnokéletét a párizsi művészvilágra cserélte. Itt élte legboldogabb napjait, a Montmartre művészei között szabadon, kötöttségektől mentesen fotózhatott.
Kertész hagyatékában nem egy, hanem három felvétel maradt fenn erről az utcaszakaszról. A képek kompozíciója hasonló. Az egyik felvételen nincsenek se emberek, se vonat. A negatívon dátummegjelölés, vagy számozás nem található. Fotó-történet: Meudon. A másik két felvételről biztosan tudható, hogy egymás után készültek. Fotótörténészek úgy vélik, hogy nagy valószínűséggel az a kép készült előbb, melyen sem emberek, sem a gőzmozdony nem látható. Kertész aligha fotózott volna még egyet azután, hogy a publikált, drámai képe megszületett. Kertész legalább kétszer járt Meudonban, erre utalnak a felvételek részletei is: a viadukt lábánál a farakások és az állványzat méretének változása azt mutatja, hogy viszonylag hosszabb idő telt el Kertész két látogatás között. Hogy miért utazott Kertészt Meudonba, nem tudni pontosan. Hiszen Párizs többi része bőségesen szolgál témával egy egyszerű külvárosi utcánál. Aligha maga a viadukt, vagy annak építése miatt ment vissza még egyszer, hiszen akkor már az első kép is megfelelő lett volna.
Névváltozat: Kertész Andor Elhalálozott: New York, 1985. szeptember 29. Szerző: Beke László Édesapja könyvkereskedő, vállalkozó, akinek halála után édesanyja bátyja, Hoffmann Lipót lett a gyámja. Gyermekkorát Szigetbecsén töltötte. 1912-ben felsőkereskedelmi iskolában érettségizett, majd a budapesti tőzsdén kezdett dolgozni. 1914-ben gazdálkodni, méhészkedni próbált, majd önkéntesként bevonult, 1918-ban szerelt le, az I. világháború végéig készített harctéri felvételeket (Lengyelország, Ausztria, Oroszország, Albánia, Románia; a felvételek többsége elveszett). Meudon (fénykép) - Wikiwand. 1915-ben megsebesült, Esztergomban lábadozott, ill. töltötte szabadságát, több mint egy éven át. 1916-ban részt vett a Borsszem Jankó, 1917-ben az Érdekes Újság háborús pályázatán. A háború után tisztviselő lett. 1925-től 1934-ig Párizsban élt, itt először 1927-ben állított ki. 1926-ban megismerkedett Brassaïval (aki Kertész hatására lett fényképész) és a többi magyarral (Bölöni György, Károlyi Mihály, Tihanyi Lajos, Csáky József, Beöthy István, Robert Capa stb.