Az észak-magyarországi Sárospatakot történelmi emlékei miatt a "Bodrog-parti Athén" -nek is szokták nevezni. A város már az őskorban is lakott volt, de igazi hírnevét a középkorban vívta ki, amikor Zsigmond király uralkodása alatt szabad királyi városi rangot kapott. Vásártartási joggal pedig Mátyás király ajándékozta meg a települést 1460-ban. A Rákócziak híres várán kívül műemlékekben is gazdag a város, Református Kollégium és több középkori templom is található itt. Sárospatak közelében fekszik még hazánk egyik legszebb természeti csodája, a Megyer-hegyi tengerszem is. Rákóczi-vár, Sárospatak Sárospatak, ahol a reneszánsz megelevenedik Magyarország egyik leghíresebb Rákóczi-vára a sárospataki vár, amely hazánk legjelentősebb késő reneszánsz műemléke. Az erődítményt Perényi Péter főispán kezdte építtetni a mohácsi csata után az 1530-as években. Sárospatak megyer hegyi tengerszem sarospatak. Először a Vörös-torony készült el, majd szépen körbeépítették a lakópalota szárnyaival. 1616-ban I. Rákóczi György lett a birtok új földesura, miután feleségül vette Lorántffy Zsuzsannát, az uradalom ekkortól élte fénykorát.
Épületei közül a legrége... Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, val... Vártemplom (Szeplőtelen fogantatás) - Sárospatak Észak-Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemploma, 1537-ben épült. Az átalakításkor elhelyezett barokk főoltár... Hegyalja - Malomkő Tanösvény - Sárospatak A Sárospatakról induló és oda visszakötő tanösvény a Megyer-hegy és Király-hegy (megyer-hegyi kör), továbbá Makkoshot... Ferences kolostor - Sárospatak Sárospatak a ferencesek egyik legrégebbi magyarországi kolostoralapításai közé tartozik. Mind a ferences, mind a közvetlen... Gótikus plébániatemplom – reformátusok nagytemploma - Sárospatak A település történelmi városközpontjában az északi várfal mentén található a város ősi temploma. A több... Művelődés Háza - Sárospatak A látványos épület Makovecz Imre tervei szerint épült. Szervesen hozzákapcsolódik a főbejárat előtt álló oszlopokon a... Sárospatak és a Megyer-hegyi tengerszem - Csodahelyek. I. világháborús hősi emlékmű - Sárospatak Az I. világháború hőseinek emlékét idéző, gránátot dobó honvéd bronzszobra sárgás színű, úgynevezett szerencsi k... Görög katolikus templom - Sárospatak A copfstílusú templom 1800 körül épült.
Csodálatos természeti látnivaló tárul elénk a Zempléni-hegységben Sárospatak határában. A Megyer-hegyen lévő Tengerszem néven ismert képződményt ugyan emberkéz formálta, de mára a természet és az egykori malomkőbánya harmonikus egységet alkot. Az egyedülálló látványossághoz a Malomkő tanösvény piros túraút-jelzéssel vezet Sárospatak belvárosától. Most ezt a túrát minden fáradtság nélkül megteheti ebben a nyugalmas környezetben. Alaposan körbejárhatja, fotókat, videókat készíthet, majd egy izgalmas visszaút is vár Önre, ahol igény szerint – kijelölt helyszíneken -kipróbálhatja a vezetés élményét is! Sárospatak megyer hegyi tengerszem kepek. A túra kb. 1, 5 óra, amely elegendő lehetőséget nyújt barangolásra. A Mandulás hegyet megkerülve, izgalmas terepviszonyok mellett egy hangulatos túra során jutunk el a világörökség részét képező Gombos-hegyi pincesorig Hercegkút határában. Rövid gyalogtúrával elérjük a 14 stációból álló Kálváriát, a hegytetőn a Golgotára emlékeztető három keresztet és a Feltámadás Kápolnát. Igény szerint (előzetes egyeztetést követően) a pincesoron szorgos szőlősgazdák munkájának eredményét, a Tokaj-hegyaljai borvidék kiváló borait is lehet kóstolni, vásárolni.
2 / 26 Itt már madárzajos erdőben járunk Fotó: Joó Annamária A "kényelmesebb" turisták Sárospatak központjából egy kb. 2-3 kilométeres autóúton is eljuthatnak a hegy lábához, ahol a Nagy-Bot-kő (gejzírkúp) parkolójánál hagyhatják a gépkocsit. A parkolótól már egy viszonylag rövid, néhol emelkedőkkel tűzdelt, 45 perces kellemes sétával elérhető a tengerszem. 3 / 26 Malomkőmaradványok az egykori bányaudvaron Fotó: Joó Annamária Ami valójában nem is tengerszem (keletkezésének semmi köze a gleccserekhez), hanem emberkéz alkotta "képződmény", pontosabban a malomkőbányászat eredménye. A legszebb bányató a Zempléni-hegységben - Megyer-hegyi tengerszem. Az itt bányászott, főként gabonaőrlésre és érczúzásra használt "pataki malomkövek" állítólag külföldön is igen keresettek voltak. Már a 15. századtól folyt a Megyer-hegyen kőfejtés egészen a 20. század elejéig, amikor is 1907-ben végleg bezárt bánya. Az azóta eltelt évtizedek alatt a fejtési gödörben csapadékvíz gyűlt össze, és helyenként 6, 5 méter mély tó alakult ki, melyet később a népnyelv tengerszemnek nevezett el.
Hazánk legszebb természeti csodája A Sárospatak közelében, a Megyer-hegyen fekvő Tengerszem hivatalosan is Magyarország legszebb természeti csodája. A tengerszemet emberkéz formálta a középkor óta, de mára a hajdani malomkőbánya és a természet lenyűgözően harmonikus egységet alkot. A Tengerszem kialakulása A 303 m magas Megyer-hegy vulkáni eredetű, kemény kőzete kiválóan alkalmas malomkőgyártásra, már a XV. században is működő kőbánya volt a területen. A malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel végezték. Figyelem – A Tengerszem megközelítése (2020. augusztusban) | sarospatak.hu. A XIX. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott. A bányában felgyülemlett víz eltávolítására a vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori bánya szegletében. A felhagyott malomkőbánya fejtési gödrében alakult ki az a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek. Az itt bányászott malomköveket gabonaőrlésre, érczúzásra, de még paprikamalomban is használták.
– Budapest, 1990. december 10. ) magyar színművész, érdemes művész. Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Kovács Károly (színművész) · Többet látni » Krencsey Marianne Krencsey Marianne (Rákoscsaba, 1931. július 9. – New York, 2016. március 30. ) magyar színésznő, diplomája szerint színházi rendező, bár a főiskolai oklevelét csak 40 évvel később, 1996-ban vehette át. Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Krencsey Marianne · Többet látni » Latinovits Zoltán Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán emléktáblája egykori lakhelyükönBudapest, II. kerület, Endrődi Sándor utca 67. Emléktáblája:a Szent Lukács GyógyfürdőbenKrajcsovics Károly alkotása Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. ) Jászai Mari-, Balázs Béla-díjas és posztumusz Kossuth-díjas magyar színész. Új!! Az aranyember (1962) - Kritikus Tömeg. : Az aranyember (film, 1962) és Latinovits Zoltán · Többet látni » Magyar filmek listája (1945–1989) Ez a lista az 1945 és 1989 között, az államosított filmgyártás időszakában, a Magyar Filmgyártó Vállalat (MAFILM) égisze alatt készült mozifilmeket tartalmazza.
Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Sarlai Imre · Többet látni » Sándor Böske Sándor Böske, Sándor Erzsébet (Nagyvárad, 1901. – Budapest, 1992. április 21. ) magyar színésznő. Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Sándor Böske · Többet látni » Siménfalvy Sándor Felsőrákosi és homoródalmási Siménfalvy Sándor (Szenice, 1892. ) magyar színész. Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Siménfalvy Sándor · Többet látni » Somogyi Nusi Somogyi Nusi, teljes nevén: hollósi Somogyi Anna Irén (Budapest, 1896. március 3. – Budapest, 1963. október 8. ) színésznő. Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Somogyi Nusi · Többet látni » Surányi Imre Surányi Imre (Budapest, 1927. augusztus 10. – Budapest, 2014. július 30. Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Surányi Imre · Többet látni » Szabó Ernő (színművész) Szabó Ernő (jobb oldalon ül) 1960-ban, A Szabó család című rádiós szappanopera szereplőivel Szabó Ernő (Kassa, 1900. Az aranyember film 192.168. június 30. – Budapest, 1966. ) színművész, Szabó Ottó színész apja, Neményi Lili színésznő féltestvére.
színes, magyar kalandfilm, 107 perc, 1962 rendező: Gertler Viktor író: Jókai Mór forgatókönyvíró: Gertler Viktor zeneszerző: Vincze Ottó operatőr: Forgács Ottó vágó: Vigh Edit szereplő(k): Csorba András (Tímár Mihály) Béres Ilona (Tímea) Krencsey Marianne (Athalie) Pécsi Ildikó (Noémi) Bárány Frigyes (Kacsuka Imre) Greguss Zoltán (Brazovics) Szabó Ernő (Ali Csorbadzsi) A 19. század elején játszódó romantikus történet hőse Tímár Mihály, a gazdag kereskedő, Brazovics hajóskapitánya. Az aranyember film 1962. Egyik útján üldözői elől a hajóján keres menedéket Ali Csorbadzsi, a szultán volt kincstárnoka, aki halála előtt leányát, Tímeát - Tímár révén - Brazovics oltalmára bízza. De Ali Csorbadzsi kincsei Tímár birtokába kerülnek.
A nagyenyedi két fűzfa 1979 A névtelen vár 1982 (74) Szaffi 1985 (639) 1989? Erdély aranykora 2006? A láthatatlan seb 2014? Bemutatók 1962. december 13. újrabemutató: 1974. június 27. Ki akarja megnézni?