A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 323 bájt Kertészet Cseresznye ráncos mozaik [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]] Vírus neve - () Gazdanövény Elterjedése A tünetek leírása - Szirmai J. : Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o. Husz B. – Klement Z. : A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o. Szirmai J. : Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 10. : Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. Kertészet/Vírusos betegségek/Cseresznye ráncos mozaik – Wikikönyvek. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o. Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I. : Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952. Szirmai J. : Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o. Németh M. : A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom.
Látod az autót - az autót az éjben? Hat detektiv ül benne... jönnek értem... Mikor ott guggoltam a kassza előtt, s jaj, hangtalan gyémánthegyü fúró fúrt - s a lámpa sárga sáva mint arany kard, a sötétben, a résben, kotort, kapart, keskenyen, élesen - Látod az autót? most kanyarul, suhanva, kéjesen az úthajlásnál - ránk vakít két tűzszeme az éjben - Látod az autót? Itt van amitől féltem: két fénycsápját löveli fehéren előre - nagyszerű ez! Fenét félek már! Tudod, barátom, lassankint minden csak mozi lesz Mikor ott guggoltam a kassza előtt s fúrt a masinám, akkor is így volt már... modern csudák, peregve, simán, tudod, a páncélszekrény, a rekeszes lámpa, a gép... és aztán a ház maga, ablakok az éjben, ujj, de szép! hat emelet, lifttel, beton fal, acélplafon - benn rémlő bőrfotelek, leakasztott telefon: mind, mind mozi csak - látod, itt van már - mit remegsz, fiam? Jobb mint a mozi 2016. Mondom neked, elmegy mellettünk, elsuhan, fénye fátylába vakulva - most! - úgy-e mondtam? - Láttad, amint feszülten ült benn a hat, s a revolverét tapogatta mind: ők félnek!
Raphael Azt szeretném, ha nem lenne bûn és azt szeretném, ha nem lennének háborúk. Tim Lehet, hogy Káin és Ábel nem ölte volna egymást annyira, ha külön szobájuk lett volna. Nálunk ez mûködik a bátyámmal. Larry Szeretném, ha pont olyan lennék, mint Apu, csak egy kicsit kevesebb szõrrel. Sam Várom a tavaszt, de még mindig nem jött. Ne felejtsd el! Mark Értem nem kell aggódnod mindig jól körülnézek. Dean Szerintem a fûzõgép a legnagyobb találmányod. Ruth Néha még akkor is gondolok rád, amikor nem imádkozom. Elliot Lefogadom, hogy nagyon nehéz neked mindenkit szeretni az egész világon. Mi csak négyen vagyunk a családban, és mégse megy. A bátyám elmondta, hogy hogyan születünk. Nem hangzik valami jól. Marsha Ha vasárnap figyelsz a templomban, megmutatom az új cipõmet. Mickey Azt tanultuk, hogy Edison csinálta a fényt. De a hittanórán azt mondták, hogy Te csináltad. Biztos vagyok benne, hogy ellopta az ötleted. Jobb mint a mozi lla. Donna Ha nem hagytad volna, hogy a dinoszaurusz kihaljon, nem lenne országunk. Jól csináltad.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]] Kajszi mozaik Vírus neve - () Gazdanövény Elterjedése A tünetek leírása - Szirmai J. : Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o. Husz B. – Klement Z. : A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o. Szirmai J. : Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 10. : Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o. Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I. : Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952. Szirmai J. : Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. Kertészet/Vírusos betegségek/Cseresznye gyűrűs mozaik – Wikikönyvek. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o. Németh M. : A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. : A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése.
Egy jó nagy mellű nőt keresett feleségnek, mert a mamáknak nagyon kell a mell, mert azon szoptatják a kisbabájukat. Zoltán 7 éves A szerelem olyan érzés, ami vagy jól, vagy rosszul végződik. Nóra 10 éves Szerintem a gyerek egy szerelemből születik. Egyik estén megtörténik a dolog. Ehhez nagy bátorság kell. Károly 9 éves A kisbaba egy burokban van az anya hasában, és szerintem ott jobb dolga van, mint nekünk az iskolában. Máté 7 éves. A kisbaba legtöbbször az anya tejét issza, ilyenkor a csecsemőt odafektetik az anya melléhez, és saját maga szívja ki a tejet. Amikor pedig elég volt neki a tej, üzen a mellnek, hogy köszöni a tejet. Jobb mint a mozi youtube. Marci 7 éves Szerintem az apuka az úr a családban, mert ő a leghangosabb, ő tud a legjobban kiabálni. Az anyuka a helyettese. Krisztán 7 éves Azt kívánom a mamának, hogy amikor megkapja a fizetését ezer forinttal többet kapjon. Pál 11 éves Én azért szeretnék gyereket, mert azután majd belőle is felnőtt lesz, megszeret valakit és neki is lesz utódja. És ez így egy állandó körforgás, és az élet így soha nem áll meg.
- kacagj hát! - Mit remegsz? Jobb volna talán a fronton? - Piszt! Most ott kanyarodnak a part falán - Most - Zsupsz! - Ezt jól csináltuk, ugy-e? No fiam, kacagj! Hm, urak, jól esik a fürdő? Minden mozi csak! Veszély? Mi az?! Elmegy, elsuhan. - Jobb volna talán a fronton? Ölik egymást, millió bolond! Mi gondod, és mi gondom?
Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Niké · Többet látni » Olümpia Olümpia (görögül: Ολυμπία, Olympí'a, régebbi átírásai Olimpia, Olimbia) romváros Görögország déli részén. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Olümpia · Többet látni » Pheidiasz "Athéna Parthenosz" (Szűz Athéna) aranyból és elefántcsontból készült szobra Pheidiasz (i. 500 – i. 430 körül) szobrász és építész, az ókori görög klasszikus szobrászat legnagyobb alakja. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Pheidiasz · Többet látni » Ritoók Zsigmond (filológus) Ritoók Zsigmond (Budapest, 1929. szeptember 28. ) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Ritoók Zsigmond (filológus) · Többet látni » Sarkady János Sarkady János (Biharkeresztes, 1927. december 31. – Budapest, 2006. szeptember 5. ) klasszika-filológus, történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája 2020. augusztus 24. 17:54 Múlt-kor Az olümpiai Zeusz-szobor Olümpia ókori városa, a szakrális jelentőséggel is bíró ókori olimpiai játékok helyszíne is tartogatott egy csodát a látogatóknak: a neves szobrász, Pheidiasz monumentális alkotását, amely a hellének főistenét, Zeuszt ábrázolta. A Kr. e. 435 körül felállított szobor trónon ülve ábrázolta az istent, a műalkotás fából készült vázon arany-, illetve elefántcsont berakásokból adta ki Zeusz alakját (az ilyen alkotásokat szaknyelven krizelefantin névvel illetik). A nyugat-görögországi klíma miatt a szobrot az olümpiai templom papjainak folyamatosan olajjal kellett ápolniuk, hogy ne induljon korhadásnak. A 12 méter magas szobor a feljegyzések szerint éppen csak befért a szentélybe, ahol elhelyezték. Zeusz szobra kinyújtott jobb kezében a győzelem istennője, Niké alakját tartotta, baljában egy sas alakjával díszített jogart. Habár nem a legtartósabb anyagokból készült, Zeusz szobra mintegy nyolc évszázadon át vonzotta a látogatókat, akik közül sokan csak ezért tették meg az utat Olümpiába.
Az ókori világ hét csodája alatt az ókor hét legismertebb építményét értjük. A hét csodát először a szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők, a Gízai piramisok, Szemiramisz függőkertje, Epheszoszi Artemisz- templom, Pheidiasz Olümpiai Zeusz -szobra, a Halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és az alexandriai világítótorony. A felsoroltakból mára már csak a Gízai nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő vasfoga. Halikarnasszoszi Mauzóleum A Halikarnasszoszi Mauzóleum i. 353-350 körül épült Mauszólosz perzsa király számára. Miután meghalt, felesége és egyben nővére, Artemiszia (szokás volt a pénzt és a hatalmat a családban tartani) úgy döntött, épít számára egy fényűző sírt, egy olyan híres szerkezetet, hogy napjainkban is Mauszólosz nevét viseli az összes nagy sír mauzóleum néven. Az építmény annyira lenyűgöző és egyedülálló lett, hogy Szidóni Antipáter felvette a világ csodái közé.
Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Bizánci Birodalom · Többet látni » Caligula római császár Caligula sestertiusa. Az előlapon a császár, a hátoldalon nővérei láthatóak Caius Iulius Caesar Augustus Germanicus, röviden Caius Caesar, általánosan elterjedt közismert ragadványnevén Caligula császár (Antium, 12. augusztus 31. – Róma, 41. január 24. ) római császár, Germanicus és Agrippina fia. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Caligula római császár · Többet látni » Drágakő Csillaghatás megmunkált zafír kristályon Tojás alakú tigrisszem Hordozható törésmutató-mérő A drágakövek olyan természetes keletkezésű ásványok, melyek szépségük, ritkaságuk és megfelelő keménységük (időtállóságuk) alapján megnyerték az emberiség tetszését és megkülönböztető értékítéletét. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Drágakő · Többet látni » Elefántcsont Az elefántcsont-faragvány VII. (Bíborbanszületett) Konstantin császár megkeresztelését ábrázolja Az elefántcsont (vagy ivor) az indiai vagy afrikai elefánt agyaraiból, azaz specializált, fogzománcot nem, csak dentint tartalmazó metszőfogaiból nyert sárgásfehér színű, csekély átlátszóságú anyag.
A rövidülés a klasszikus görög képzőművészet "találmánya, és ellentétes a "legnagyobb felület" láttatásának egyiptomi elvével. A szobor nem maradt fenn, és csak római másolatokból ismerjük. Az athéni Akropoliszon található Parthenón felépítése után a demokratikus periklészi politika ellenfelei sikkasztás miatt vádat emeltek Pheidiasz ellen; valójában rajta keresztül Periklészt támadták. Hosszú pereskedés után valószínűleg száműzték; ennek a száműzetésnek köszönheti megszületését az olümpiai Zeusz-szobor. A szobor a mester késel munkája lehetett. 1955-ben, az olümpiai ásatások folyamán előkerültek egy műterem maradványai. A leletek között megtalálták egy egyszerű csésze töredékeit, amelyeken a "Pheidiaszé vagyok" felirat áll. Pheidiasz műtermében öntőformákat és a kitámasztásukra szolgáló vasrudakat is találtak. Ebből következtethetünk a szobrok elkészítésének módjára is. Az életnagyságú modellt darabokra vághatták, ezekről készítették az öntőformákat, majd a kiöntés után összeillesztették a darabokat.
Ugyanazon az éjszakán született meg Nagy Sándor. A templomot újjáépítették, majd a gótok lerombolták, ezután újra felépítették. 401-ben a templom végleg megsemmisült, a konstantinápolyi érsek által vezetett csőcselék rombolta le. Szemirámisz Függőkertje A függőkertek Babilonban a hét csoda között a legrejtélyesebbek. Néhány történész még mindig vitatja, hogy a Függőkerteket előzetes tervek alapján vagy anélkül építették, hiszen a babiloni történelemben nem találtak ehhez kapcsolódó írásos forrásokat. Feltehetően a babiloni király, II. Nabukodonozor alatt építették, i. 600 körül. A feleségének építette, aki a hazájában, Perzsiában található fák és növények után vágyódott. Diodorus Siculus írásai szerint a többszintes kertek elérték a 22 m-es magasságot és öntözőrendszerrel voltak ellátva. A kerteket földrengések rombolták le az i. században. Rodoszi Kolosszus I. 292-280 között építették a Rodoszi Kolosszus t, az görög isten, Héliosz hatalmas szobrát, mely Rodosz városa fölé emelkedik. A Kolosszus bronzból és vasból készült, több mint 30 m magas, ezzel az ókori világ egyik legmagasabb szobra volt.
Azt szerették volna, hogy az épület a legnagyobb és egyben a legszebb szentély legyen, amelyet valaha is létrehoztak Zeusz tiszteletére. A terv véghezviteléhez rengeteg pénzre volt szükségük, de a hívők adományaiból Kr. 457-ben végre elkészült az impozáns templom, mely egy 1 méter magas emelvényen állt. A téglalap alakú építményt mészkőoszlopok keretezték, tetejét pedig márványlapok díszítették. Zeusz szobrát, mely a végül túlságosan eviláginak titulált templom szentségét igyekezett erősíteni, a kor leghíresebb szobrásza, Pheidiász építette. A mű váza vasból, gipszből és fából készült, arca, keze, és lába elefántcsontból, ruhája, haja és szandálja pedig aranyból. A monumentális szobrot valószínűleg darabonként vitték be a szentélybe. Az ülő Zeusz egyes dokumentumok szerint 12, más források alapján 13 méter volt. Fején olivaágakból font koszorú hevert, egyik kezében győzelmi figurát, másikban jogart tartott, melynek a tetején sas ült. Trónját drágakövek díszítették. Az alkotás egyedülálló volt, nemcsak nagysága és szépsége, de szellemisége miatt is.