Arad megye municípium rangú város, ma Arad megye székhelye. A 20. században Kisszentmiklós, Mikelaka, Újarad és Zsigmondháza településeket csatolták hozzá. Arad neve a magyar településnevek túlnyomó többségéhez hasonlóan puszta személynévből keletkezett. Valószínűleg Arad, Urod, Orod lehetett az itteni várba I. István által az Ajtony vezér fölötti győzelme után kinevezett első ispán neve. A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Aradot és környékét már a legősibb idők óta lakják, városa igen gazdag történelmi és kulturális múlttal rendelkezik, így az idelátogatók számára a város egy szabadtéri múzeum élményét nyújtja a számtalan XVIII., XIX., XX. századi épületeivel. Az építészet szerelmeseit lenyűgözi a város rengeteg barokk és reneszánsz épület szépsége. Gazdasági és kulturális szempontokból, a számos tanulmányi intézmény és turisztikai látványosságnak köszönhetően, a város igen fontos szerepet tölt be. Az erre látogató zarándokok több templomot látogathatnak meg Aradon, éspedig az Arad Mosóczy-telep plébániatemplomot, titulusa: Szent József, Arad-Séga plébániatemplomát, titulusa: Lisieux-i Szent Teréz, Mikelaka templomát melynek titulusa: Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony), Aradgája-i plébániatemplom, titulusa: Boldog Gizella valamint Arad –Belváros ahol a plébániatemplom titulusa: Páduai Szent Antal.
Az aradi fő utca nyugati térfalában, az egykori Templom utca (ma Lucian Blaga u. ) sarkán álló, Páduai Szent Antalnak szentelt templomot az aradi minoriták korábbi, itt állt templomuk lebontása után építtették fel itt. A Tabakovits Emil tervei szerint, 1902-1903-ban, épült, eklektikus stílusú együttesben klasszicista, barokk és reneszánsz elemeket egyaránt találunk. A templom keleti, a fő utca zárt sorú beépítéséhez illeszkedő homlokzatát jobbról és balról is a minoriták bérpalotái fogják közre. Ezekben lakásokat és üzleteket alakítottak ki. A templom homlokzatának legdominánsabb elemei a félköríves fülkéből nyíló főbejárat két oldalán emelkedő, hatalmas oszlop-párok. A bejárat fölött egy Pieta-jelenet, a főpárkány fölötti szoborfülkékben Jézus és két női szent kőszobra látható. A templom előcsarnoka fölé kerek, barokkos torony emelkedik, tetején kupolával. A gazdag belső kialakítású, utcai homlokzatával hegyes szöget bezáró tengelyű templom szentélye egyenes záródású. Főoltára egy neoreneszánsz oltárépítmény fölött lévő festmény id.
A sekrestyében van még egy kicsi ablak, amelyet maga a művész ajánlott fel a templom részére; ezen vannak igazán az adatok, illetve egy támpontul szolgáló évszám. Mára elég sérültek az ablakok, kisebb-nagyobb lyukak vannak rajta. Csak reménykedni lehet benne, hogy azért valamikor tudják pótolni a hiányokat. A kis templomot Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. A főoltáron az ő nagyméretű szoboralakja áll, oltárkép helyett. A településről szóló wikipédiás oldalon, ahol ott vannak a település értékei sorban, mintha kifelejtették volna a műlapon látható gyöngyszemet, a műemléki római katolikus templomot. Egyébként az Anno Derecske oldalról is... Források: Szőllősi Imréné-Rákasi Attila: Derecske története képekben - Fénnyel írt történelem (57-70. p. )
Vastagh György alkotása, melyen Páduai Szent Antal látható puttók és angyal között. A hajó két oldalán lévő mellékoltárokba több, a korábbi templomból származó táblaképet is belefoglaltak. A templomot Lohr Ferenc és Bogdánffy Pauli Erik Jézus életét ábrázoló freskói díszítik. Az udvari templomhomlokzatok teljesen eldugott helyzetben vannak, ezért szinte dísztelenek. Az udvarban találjuk még a minorita rend által fenntartott, 1926-ban felépült kultúrház elegáns épületét is.
2022. 03. 07. 2022. március 19-én iskolánkban megtartottuk a - már két alkalmommal elmaradt - Iskolanyitogatót. Szeretettel vártuk és fogadtuk a szép számban megjelent, kíváncsi és játszani vágyó nagycsoportos óvodásokat, akik jövő szeptembertől már az iskolapadban ülnek, és legalább annyira kíváncsi szüleiket. Varázslatos és változatos volt a programunk: kiálltuk a mesebeli próbákat a tornacsarnokban, akadálypályán mentünk végig, bordásfalon másztunk, kötél segítségével lendültünk magasba, szűk alagutakban kúsztunk, szakadékok fölött egyensúlyoztunk, szlalomoztunk és sárkányölő labdákkal célba dobtunk, hogy e gyakorlatok után kellő erővel indulhassunk tovább a leendő elsős tanítónénikhez, akiknél lehetett süteményt díszíteni, madárkát ragasztani és ügyességi feladatokat megoldani. A programunkat néptáncos tanítónk vezetésével egy nagy, örömteli körtánccal zártuk. Nagyon jó volt együtt mókázni és megmutatni a gyerekeknek, mitől lehet egy iskola jó, játékos, vidám. A mi alsó tagozatunk ilyen.
Ebben a szentmisében a liturgiát akarjuk jobban megérteni és tudatosabban ünnepleni, meghívva hogy az oltárszolgálatot közösen végezzük a kisebb rendek szolgálatai szerint, gyertyával, kereszttel, adományok hozatalával, felolvasással… Vasárnap 9 óra: szentmise közösségekért – orgonás szentmise a templomban 11 óra: családos szentmise – szentmise az udvarban, kisgyermekes családoknak és fertőzésmegelőzés végetti nagyobb távolságtartással szabad téren 19 óra: ifjúsági szentmise – ifjúsági énekekkel és találkozási lehetőséggel diákokkal, lelkészségi barátainkkal
A héten többször is voltam Derecskén. Először, és másodjára is egy-egy kiállítás miatt. A Derecskei Grafikai Művésztelep kiállításait szerettem volna látni. A csütörtökön nyílót meg is tudtam nézni, de kedden már leszedték az első anyagot, mire kimentünk. Így aztán helyette nézelődés, nagy séta a városkában. Igyekeztünk mindent alaposan megismerni. Derecskén meglehetősen furcsán helyezkedik el a település két temploma, az 1742-ben épült római katolikus, és a méreteiben hatalmas református templom. A római katolikus templom tornyát akkor emelték, amikor a református templomot építették, az 1860-as években. Ellenkező irányban fekszik a két épület... Derecskén természetesen a reformátusok vannak többségben, illetve 90–10 az arányszám. Ez régebben is így volt, manapság is. Csak ma kevesebb a hívő, templomba járó ember. Főként idősek. A templomon körbe sétálva csak most vettem észre 2021-ben, hogy színes ólomüveg ablakok határolják a hajót, pedig voltam már sokszor Derecskén, de persze soha nem tudtam bemenni a templomokba.
KERÜLJ HÁT BELJEBB! :) Annyiféle kincs létezik a világon! A mesék is azok! A MeseKincstár azért jött létre, hogy összegyűjtse és megmutassa kedves látogatói számára a legjobb online nézhető meséket. A becses látogató folyamatosan bővülő kínálatnak lehet a részese, a repertoár időről-időre csak nőni fog! Ugyanúgy lesznek régebbi időkből való mesefilmek, mint újabb 3D animált gyerekfilmek. Mesefilmek | Uránia Nemzeti Filmszínház. Mind a kettő változatnak megvannak a maga bájai. Ha tetszenek a mesék kérünk, hogy oszd meg az oldalt ismerőseidnek! 🙂 Köszönjük!
Ez a tehet, nyomja…
Rendezők: Nagy Lajos, Szilágyi Varga Zoltán, Richly Zsolt, Gyulai Líviusz, Horváth Mária, Macskássy Gyula, Cakó Ferenc Nagy Lajos, Szilágyi Varga Zoltán: Világlátott egérke - Az egérszerető macskák társaságában c. epizód magyar animációs mesefilm, 2012 Bár a sorozat címszereplője is úgy emlékszik, hogy a városi macskák csak szobadíszek, kiderül, hogy a zeneszerető, kulturáltságával kérkedő, előkelően raccsoló szobacica – több megtévesztő gesztus után – ugyanúgy csapdát állít, mint fajtársai. Magyar mese filmer les. Pusztán úri passzióból, mert nincs szüksége élelemre. Ám a kisegér ezt is megússza ép bőrrel, mert életrevaló, és… mert a következő epizódban is várjáka további kalandok. Richly Zsolt: Egy fazék méz magyar animációs mesefilm, 2013 A film egy medvéről szól, aki nem szívesen osztja meg tulajdonát. Ám a nagy féltés és buzgalom meglehetősen hiábavaló. Feltehető, hogy a fazékból már rég elfogyott a méz, és a maci nem is olyan irigy, mint gondoltuk... Gyulai Líviusz: Egy komisz kölyök naplója magyar animációs mesefilm, 2013 Bandika a születésnapjára naplót kap, ebben örökíti meg családja "mozgalmas" életét.
A bűbájos lakat Cerceruska Prücsök A kőleves A papucsszaggató királykisasszonyok Magyar népmesék felejthetetlen népmesei történeteket dolgoz fel ötletesen és a mesék eredeti humorát egy kis képi humorral szövi át. A Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének egyik legnagyobb siker e, mely a hazai rajzfilmgyártás aranykorából való. A sorozat létrejöttéhez hozzájárult az idő szelleme, mert akkoriban felkapottá váltak a néprajzi témák. Magyar mesefilmek. A csillagszemű juhász Kacor király A királykisasszony cipője Az elátkozott kastély Az elátkozott királylány A készítők avatott kézzel nyúltak a magyar népmesekincs ismert és kevésbé ismert történeteihez. A sorozat stílusában a népművészet motívumait használja fel, egyéni, mind a gyerekek, mind a felnőttek számára élvezetet nyújtó képi világot teremtve.
Kockásfülű nyúl László tábor Frédi és Béni Fülesmackó Geronimo Stilton Gumimacik Hupikék törpikék Dini, a kis dinoszaurusz Egész estés mesék Fifi virágoskertje [pro_ad_display_adzone id="31"] Vipo a repülő kutya Dóra a felfedező Pumukli Mormogiék Barbie Sebaj Tóbiás Simsala Grimm meséi Szirénázó szupercsapat Szuperdod Thomas a gőzmozdony Micimackó Barney és barátai Boci és Pipi Csip Csup csodák Garfield és barátai
A bajokból pedig most kijut Gergőnek, hiszen a gonosz uraság szemet vet az ökreire. Cakó Ferenc: A róka és a holló magyar animációs mesefilm, 2003
Bandika egy átlagos amerikai család egyáltalán nem átlagos tagja - környezete istencsapásként éli meg a tevékenységét. Horváth Mária: Négyszögletű kerekerdő magyar animációs mesefilm, 2011 A Négyszögletű Kerek Erdő lakói, a kedves, egymást elfogadó, torzsalkodó, szeretetteljes baráti társaság: Mikkamakka, Vacskamati, Ló Szerafin, Szörnyeteg Lajos, Aromó, Nagy Zoárd, Bruckner Sigfrid, Egér Elek és Dömdödöm elindulnak fát vágni, hogy hajót vagy repülőt, vagy repülő hajót készítsenek... Macskássy Gyula: A kiskakas gyémánt félkrajcárja magyar animációs mesefilm, 1951 Mese a szegény asszony kis kakasáról, aki a szemétdombon kapirgálva talál egy gyémánt félkrajcárt. Mátyás király és a szalontai kovács (mesefilm, animáció, népmese gyerekeknek) | MESE TV - YouTube. Arra jár a király és erővel elveszi tőle a krajcárt. A bátor kakaska nem nyugszik, amíg vissza nem szerzi jogos tulajdonosának a talált kincset. Felszáll a vár falára és visszaköveteli gyémánt félkrajcárját... A kiskakas gyémánt félkrajcárja az első színes magyar rajzfilm. Macskássy Gyula: A két borsökröcske magyar animációs mesefilm, 1954 A székely népmese immár klasszikussá vált feldolgozása a jószívű Gergőről, aki egy ősz öregembertől egy falat kenyérért cserébe két kicsi ökröcskét kap, akik semmilyen bajban nem hagyják el.