Mert a film legvégén megnyugodhatsz, hogy a castingolt csótánynak nem lett bántódása (bár a rózsának valószínűleg igen), mert a légiós és western-jeleneteket végül mindenki megússza ép bőrrel, és mert természetesen a szerelem győz mindenekfelett, és az is kiderül, hogy még egy hazudozós őstehetséget (Schmied Zoltán) is lehet tisztán és valószínűtlenül önzetlenül szeretni (Radnay Csilla jóvoltából). [cikk=36572] És a titok Legkésőbb a történet végén megtudod, melyik szereplő is volt ebben a filmben Rejtő Jenő. De már az elején majdnem találkozhatsz Kosztolányival. És az egyetlen szomorú pillanat az lesz, amikor Rejtő Jenő valódi arcával is szembenézhetsz, és megtudhatod, miért is szenvedett fagyhalált. És akkor talán eszedbe jut Szerb Antal is. Meg Radnóti. Most pedig nézd meg az előzetest! A Fekete Múmia Átka trailer from Madarász Isti on Vimeo. A fekete múmia átka Mikor vetítik: 2015. szeptember 19-én, 19. 30-kor vetítik a Duna Televízión Rendező: Madarász István Forgatókönyvíró: Hegedűs Bálint Színészek: Hajduk Károly, Józsa Imre, Szervét Tibor, Haumann Péter, Radnay Csilla, Tamási Zoltán, Hegedűs D. Géza, Schmied Zoltán, Vásári József, Kovács Lajos
A Fekete Múmia átka - filmzene válogatás 2. rész - YouTube
Az írás, és nyomában ez a tévéjáték is, a harmincas évek kávéházi mindennapjaiba, illetve a ponyvaregényírás rejtelmeibe avatja be a nézőt/olvasót, így inkább valami irodalomtörténeti kirándulásként, mintsem igazi Rejtő-adaptációként értelmezhető (még ha konkrétan az is). Főleg, hogy maga Rejtő a történetben csak mellékfigura, aki csak váratlanul, a végén lép elő egy kézfogás erejéig… Ennek ellenére a film több okból is dicsérhető. Nekem elsősorban a látvány és a vágás tetszett. Nagy András operatőr a mindvégig egy térben mozgó történetet kifejezetten filmszerűen fotografálta. A korhűséget ízléses sárgásbarnákkal, dohányfüstös, kávégőzös félhomállyal érzékeltette, az illusztrációképpen bevágott, fiktív filmbetétek pedig komoly formaérzékről adtak tanúbizonyságot. Politzer Péter néhány bravúros vágással pedig a már említett Korcsmáros zsenijét is képes volt megidézni.
Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. Ez volt gyerekkorom legelső Rejtő Jenő-élménye: általános iskolában az énekkönyvbe rejtve kezdtem el olvasni A három testőr Afrikábant a leghátsó padban, amíg a többiek Prokofjevtől a Péter és a farkast hallgatták. Aztán a Grand Hotel leírásánál ( Kitűnő széklábak! Belépés díjtalan! Kilépés bizonytalan! ) már olyan hangosan röhögtem, hogy kizavartak az óráról. Innentől nem volt menekvés: rákattantam mindenre, amiben alvilági előéletű, vicces légiósok mentették meg a törékeny nőt és persze Franciaország becsületét. Faltam a könyveket, filmeket és a képregényeket, aztán az ezredforduló környékére rájöttem, hogy Rejtő írott humorát egyáltalán nem könnyű más médiumokba átkonvertálni. A mókásan túlburjánzó P. Howard-mondatok és a vicces karakterek csak Korcsmáros Pál képregényeiben működnek, mozgóképen egyáltalán nem! Utóbbira szörnyű példa Bujtor 1996-os A három testőr Afrikábanja Koncz Gáborral a főszerepben, vagy a Bon Bon 2001-es légiós videoklipje, amiben Stohl volt Potrien őrmester.
Marshall részletezi azokat a földrajzi tényezőket, amik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a könyvben tárgyalt tíz régió a jelenlegi társadalmi, technológiai és gazdasági szintjét érje el. Emellett rengeteg világpolitikai eseményre kitér, kontextusba helyezi azokat, és lehetséges megoldásokat vázol fel – mindezt a földrajzi adottságokból kiindulva. Olyan kérdésekre kap – elsősorban a földrajzra visszavezetett – választ az olvasó, mint például: Miért játszott szerepet Japán földrajza az atomtámadásban? Mitől fél Putyin éjszakánként? Miért az Egyesült Államok lett a világ egyik szuperhatalma? Kié lesznek az Északi Sarkvidék alatt rejtőző olaj és gázmezők, ha a globális felmelegedés hatására a jég visszahúzódik és ezek a területek megközelíthetővé válnak? Kína és India két népes és hatalmas ország, 2600 kilóméter hosszú közös határuk van, mind politikai mind kulturális szempontból mélységesen különböznek. Vásárlás: A földrajz fogságában (2021). Kíváncsi lennék, hányan találnák el, hogy idáig hány fegyveres konfliktus volt köztük?
A felsorolt hiányosságok összességében véve mégsem annyira zavaróak, számomra egyértelműen eltörpültek a könyv erősségei mellett, az inspiráló témaválasztás, a közérthető, mégis szakszerű nyelvezet, az elfogultságtól mentes (bár kétségtelenül egy nyugati szemléletet tükröző) megközelítésmód, a jól strukturált tartalom mindenért kárpótolt. A földrajz fogságában egy tartalmas, információgazdag és szórakoztató mű egyben, igazi csemege a földrajz és politika, illetve a kettő közötti kapcsolat iránt érdeklődőknek. A szerző: Tim Marshall Tim Marshall (1959) brit újságíró, tudósító és külügyi szakértő. Korábban a Sky News szerkesztője, a BBC munkatársa. Több mint 30 országból küldte tudósításait, részletesen beszámolt a horvátországi, boszniai, macedóniai, koszovói, afganisztáni, iraki, libanoni, szíriai és izraeli konfliktusokról. Tim Marshall: A földrajz fogságában - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Foreign Matters című blogját 2010-ben Orwell-díjra javasolták. Az általa 2015-ben alapított hírelemző portál, a főszerkesztője. Hét könyv szerzője, amelyek közül az eredetileg 2015-ben megjelent A földrajz fogságában The New York Times és Sunday Times bestseller lett.
Bővebb ismertető Új fejezettel bővült a kötet: A földrajz könyörtelen hatalma című fejezet néhány olyan régiót említ, mely hatással lehet világunk jövőjére. Iráni atomalku, párizsi klímaegyezmény, Iszlám Állam, ukrajnai háború - kifejezések, melyekkel gyakran találkozhatunk a hírekben, tudósításokban. De vajon tudjuk-e, értjük-e, mit jelentenek? A földrajz fogságában - A legújabb könyvek 28-30% kedvezménn. Tim Marshall brit újságíró segít eligazodni a naponta ránk zúduló információáradatban, s közben ráirányítja a figyelmünket a földrajzi fekvés fontosságára. A politikusok mozgásterét mindig is korlátozták országuk földrajzi viszonyai: a hegyek, a folyók, az éghajlat, a tengerek, a sivatagok. A szerző tíz fejezetben (többek közt Oroszország, Kína, Egyesült Államok, Latin-Amerika, Közel-Kelet, Európa) térképek segítségével vázolja fel e régiók múltját és jelenét, s közben rámutat a fontosabb tényezőkre, melyek történelmüket befolyásolták.,, Tim Marshall rendkívüli tudással vázolja fel az aktuális geopolitikai tájképet, és módszeresen kiegészíti azt a várható (és már elég jól látható) ökológiai, illetve fegyverkezési következményekkel.
Ugyanakkor e rácsok közül a politikusok gyakran megpróbálnak kitörni. Ilyen kitörésnek tekinthető Kína esetében, amikor tengeri hatalmi ambícióit úgy jelentette be a világnak, hogy váratlanul felbukkant a Kelet-kínai-tengeren gyanútlanul haladó Egyesült Államok hadiflottájának repülőgéphordozó csoportja mellett. Marshall szerint ez annyira megalázó lehetett az amerikaiaknak, mintha a Pepsi menedzserei hirtelen felbukkannának a Coca Cola igazgatótanácsi ülésén, miután fél órán át hallgatóztak az asztal alatt. Marshall kitér Afrika és a közel-keleti régió helyzetére is, és a sok egyedi adotság mellett rámutat, hogy az önkényesen vonalzóval megrajzolt országhatárok logikája csődöt mondott, sőt, azok magukban hordozzák az etnikai konfliktusok kockázatát. "A földrajzi adottságok miatt az itteniek többsége a peremvidéken élt és a gyarmatosítók megérkezése előtt álmukban sem jutott eszükbe, hogy nemzetállamokat alkossanak és szerződésekben rögzített határokat rajzoljanak. Teljesen értelmetlen volt számukra a gondolat, hogy egy bizonyos helyen élő ember csak akkor kelhet útra a régióban és látogathatja meg ugyanazon törzshöz tartozó rokonát, ha egy távoli városban lakó vadidegen kiállít számára valamiféle dokumentumot".
Van-e olyan könyv, amit kifejezetten a borítója miatt olvastál el? Nem igazán. De olyan volt, hogy egy könyvet nem vettem meg a borítója miatt, inkább vártam, hogy ráakadjak egy másik kiadásra. Hány könyvet olvasol el egy évben? Attól tartok még nem eleget. Mi volt az a könyv, ami eddig a legnagyobb hatással volt rád? Talán Orwell 1984 című kötete. Félelmetes az az atmoszféra, amit alkotott. A világpolitikai folyamatok az élet egyik olyan szegmense, amelyet hajlamosak vagyunk banálisan félreértelmezni, hiszen mindenki a lokális tapasztalatából indul ki, amit többé-kevésbé ismerünk. Az ember néz híradót, olvas újságot, hírportálokat, hall dolgokat innen-onnan, amiket jó esetben tud értelmezni és feldolgozni, rosszabbik esetben meg bekerül a fekete lyukba. A kötet ezeknek a fekete lyukaknak egy részét hivatott betömni. Olvasmányos, lezser stílusú ismeretterjesztő könyv, amely állásfoglalás nélkül tudósít. A földrajz és térképek segítségével magyaráz, történelmi adalékokkal spékeli meg a jelenkorra vonatkozó folyamatokat, egyszersmind kapaszkodót nyújt a "globális politikai jelenségek" nevű mélyvízben.
Mindezt szellemes, eredeti stílusban teszi, amit még tovább csavar Makovecz Benjamin bravúros fordítása. Ritkán kényezteti az olvasót egy népszerű-tudományos kiadvány ilyen gazdag, nyelvi leleményekben fürdőző szöveggel. " (Magyar Narancs – Götz Eszter)
15. oldal Oroszország egy rejtvénybe csomagolt találós kérdés egy titok belsejébe rejtve, (... ) de talán van hozzá kulcs is. A kulcs az orosz nemzeti érdek. Winston Churchill (átvett idézet) 21. oldal Egyetlen ember is fordíthat a történelem menetén. 25. oldal Ha egy nagyhatalom olyasmivel szembesül, amit a létét fenyegető veszélynek ítél, erőt fog alkalmazni. 35. oldal Kína egy civilizáció, amelyik nemzetnek tetteti magát. Lucian Pye (átvett idézet) 51. oldal Az ember nem vásárolhat magának csak úgy az áruházban ütőképes hadsereget. 72. oldal Békeidőben minden nagy nemzet felkészül az esetleges háborúra. 74. oldal