2020. 03. 02., 15:47 541 0 Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság három főből áll, a férj mint a családi gazdaság vezetője (családi gazdálkodó), a feleség és a gyerekük a tagjai a gazdaságnak. A férjnek 15% részesedése van egy korlátolt felelősségű társaságban (kizárólag ipari tevékenységet végez, nem végez mezőgazdasági tevékenységet), a feleségnek ugyanebben a kft. -ben 55% tulajdoni hányada van. A feleségnek van egy egyéni vállalkozása is (nem mezőgazdasági tevékenységű, bevétele kevesebb, mint a családi gazdaságból rá eső bevétel), ahol az általános szabályok szerint számolja el az áfát, áfafizetésre kötelezett. Kizárólag a férj mint a családi gazdaság vezetője végez a saját nevében termékértékesítést nyilatkozata alapján a családi gazdaságban. Kérdéseink: – mivel az értékesítés kizárólag a férj nevére történik, a feleség a családi gazdaság tagjaként nem értékesít (mint egyéni vállalkozó van adószáma), így a feleség is alkalmazhatja-e a családi gazdálkodókra vonatkozó kedvező adózási módot a személyi jövedelemadóban, azaz a családi gazdaság tagjaként a bevételek és költségek szétosztásánál őt is figyelembe lehet venni a létszámnál?
Az iparűzési adót azon a településen kell megfizetni, ahol a családi gazdaság központja van. A kiskorú tag lakóhelyén csak akkor merül fel iparűzésiadó- kötelezettség, ha a lakóhely szerinti önkormányzat területén ténylegesen folytat iparűzési tevékenységet a családi gazdaság. A közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok – a családi gazdaság tagjai – külön-külön tesznek eleget iparűzésiadó-kötelezettségüknek, ők valamennyien önállóan alanyai az iparűzési adónak. Ebből következően mindannyian egyenként kötelesek adókötelezettségüket (bejelentkezést, bevallásbenyújtást, adófizetést) az önkormányzati adóhatósághoz teljesíteni. Ez azt is jelenti, hogy ha a családi gazdaság valamely tagja kilép a családi gazdaságból, és őstermelői tevékenységét önállóan sem folytatja tovább, akkor a kilépés (az elszámolás) napját követő 30 napon belül soron kívül iparűzésiadó-bevallást kell tennie a gazdaság központja szerint illetékes (illetve az esetleges telephelyek szerinti) önkormányzathoz. Az őstermelői tevékenység – és ez érvényes a családi gazdaság tagjára is – akkor hoz létre biztosítási jogviszonyt, ha az alábbi feltételek teljesülnek: 1. )
Kizárólag a tételes költségelszámolás szabályai szerint állapíthatják meg adójukat. amennyiben az őstermelő magánszemély olyan bevételt szerez, mely őstermelői tevékenység jogszabályi előírásainak nem felel meg (pl. lábon álló fa értékesítése), ezen jövedelmüket az összevont adóalap részeként tudják feltüntetni. A következő részekben részetesen bemutatjuk a kistermelők, őstermelők, közös őstermelők, családi gazdálkodók adózási lehetőségeit… (Előfizetéssel olvasható tartalom! ) Kapcsolódó tartalom: Őstermelők járulékfizetése 2020. július 1-től Őstermelők adózása az Szja alapján – 1. rész Őstermelők adózása az Szja alapján – 2. rész Őstermelő biztosítása és járulékfizetése Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj (május 31. ) Őstermelő szociális hozzájárulási adója Mezőgazdasági őstermelő, kistermelő, közös őstermelő, családi gazdaság Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj (május 31. )
chevron_right Lángosbüfé – italárusítás, képesítés 2019. 06. 13., 13:36 0 Tisztelt Szakértő! Szakmai állásfoglalást kérek az alábbi ügyben. Feleségemmel szeretnénk átvenni egy kft. -t, amely egy lángosbüfét üzemeltet, ahol lángost sütnek, üdítőket, teát, kávét, limonádét árusítanak. A feleségem lenne a cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselő (ügyvezető), én tag lennék. A feleségemnek teljesen más szakképesítése van (8 általános plusz 3 ipari, de nem vendéglátós), nekem felsőfokú, de nekem sem vendéglátós. Úgy tudjuk, az adott jogszabályban meghatározott büfétermékek elkészítéséhez nem kell végzettség. 1. ) A cég főtevékenysége: 5610'08 Éttermi, mozgó vendéglátás. Ez így megfelelő? Ha nem, milyen TEÁOR-számot vegyünk fel? 2. ) Jól értelmezzük-e a jogszabályi helyet – 210/2009. kormányrendelet 28. § b)pontja? Az tiszta sor, hogy a forgalmazás helyén előállított terméket, ez esetben lángost árulhatunk. 3. 210/2009 sz. kormányrendelet | Media1. ) Igaz, hogy büfétermékek készítéséhez, és forgalmazásához egyáltalán nincs szükség szakképesítésre?
Köszönjük!