Egyedül ennek a természetvédelmi területnek a nevében szerepel ki kezdőbetűkkel a " természetvédelmi terület ", a kategória összes többi természetvédelmi területének szócikkében nagy kezdőbetűs. Akkor ez miért tér el? -- Linkoman vita 2019. január 11., 20:27 (CET) [ válasz] Azért, mert a Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapján kígy szerepel. Debreceni nagyerdeiő természetvédelmi terület . a kérdést egyébként én is feltettem itt. De választ eddig nem kaptam. Texaner vita 2019. január 11., 21:01 (CET) [ válasz]
Elment a holló, az erdei szalonka és a vörös kánya. Sajnos nem látni évtizede már szalakótát sem, és a lappantyú is más tájakra vándorolt. 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. Nőtt viszont az erdő madárvilágának sora az újabban már rendszeresen költő örvös légykapókkal s fészkel az ökörszem is. Örvendetes, hogy a darázsölyv nem maradt hűtlen a területhez, újra megtelepedett a héja, az egerészölyv, és legalább két évtizede a fekete harkály is ideszokott. Utóbbi mellett majdnem minden harkályféleség megfigyelhető itt: a zöld küllő és a szürke küllő, a nagy fakopáncs, a közép fakopáncs, a kis fakopáncs és a balkáni fakopáncs, s a rokonságból természetesen a csuszka és a nyaktekercs is. Az emlősök közül a nagyszámú őz mellett említést tehetünk az újra megjelent borzról, a már itt is mutatkozó vaddisznóról, a nyestről és a kedves mogyorós peléről.
1819-ben Simonyi Óbester 600 jegenye csemetét ültetett huszárjaival az erdőt és a várost összekötő út mellé. 1826-ban Povolny Ferenc tervei szerint megépült a Vigadó, s mivel a föld mélyén meleg vizet is találtak, ez hamarosan fürdőházzal is bővült, s környékén hamarosan további pavilonok, sétányok létesültek. Az Emlékkert Társulat kezdeményezésére 1860-as években elkezdődött a parkosítás a Nagyerdei körút által határolt területen. Az I. világháború kitörése előtt, 1914-ben kezdődött a Klinika és az Auguszta szanatórium építése, mely 1918-ban fejeződött be. 🕗 Nyitva tartás, Debrecen, érintkezés. Debrecen. A Központi Egyetem 1932-re épült meg az azt övező parkkal, tanári lakásokkal, csillagvizsgálóval és botanikus kerttel. Borsos József új városrendezési terve szerint 1930-as évek elején épült meg a nagyerdei park úthálózata és az Ady Endre sugárút, létrejött az új köztemető az 1932-ben megépült Krematóriummal, létrejött a Nagyerdei Stadion, a Csónakázó tó, a Standfürdő és újabb vendéglők. 1938-ban épült meg az egyetemi templom és a Víztorony.
Étel & Ital a közelben 1 Krúdy Étterem - Villa Hotel A debreceni Krúdy Étterem különleges környezetben, a magyar és a nemzetközi konyha remek... 2 Leveles Csárda Ha igazi magyaros, házias ízekre vágyik egy jó kis cigányzene kíséretében, akkor látog... 3 Régi Vigadó Debreceni Nagyerődben régóta áll már a Régi Vigadó épülete, amely ma gyönyörűen fel... Szállás a közelben 1 Hunguest Hotel Nagyerdő Debrecen A szálloda a város zöldövezeti részén, a Nagyerdőn található, a villamosvonal mellett.... 2 Villa Hotel Debrecen Különleges világ egy csepp természetben…. Debrecen központjától nem messze, a N... 3 Kossuth Kollégiumok Debrecen Kossuth Lajos Kollégiumok PPP konstrukció alapján teljesen megújultak. Az I. számú é...
Garaczi László Élete Született 1956. július 17.
1956. július 17-én született Budapesten. A Ho Shi Minh Tanárképző Főiskolán magyart és történelmet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen filozófiát hallgatott. Tagja a Szépírók Társaságának, valamint tiszteletbeli tagja a József Attila Körnek. 1982 óta szabadfoglalkozású író. Adott közre verset, prózát, esszét, drámát és több mozi- és tévéfilm-forgatókönyv is a nevéhez fűződik. Garaczi László: Pompásan buszozunk! | bookline. Legutóbbi regénye, a MetaXa 2006-ban jelent meg, amelynek korábbi változata holtversenyben (Jake Smiles 1 linkjével) első helyen végzett a Magvető Kiadó és az [origo] által kezdeményezett első magyar online-regény pályázaton még 2001-ben. A Magvető Kiadónál megjelent művei Plasztik (1985), A terület visszafoglalása a madaraktól (1986), MetaXa (2006), Pompásan buszozunk! – hangoskönyv (2008), Arc és hátraarc (2010), Mintha élnél (2011), Pompásan buszozunk!
" a kezemet figyeljék (…), mert csalok. " Szeretem az átkötéseket olvasmányaim között. Riikka Pulkkinen "Igaz"-a után Garaczi László "Pompásan buszozunk! "-ját emeltem le a könyvespolcról. Külföldi után magyar, mondtam magamnak, más szemponttal nem szűkítve választásom horizontját. Most elképzelek – ma s tegnap hajnalban megnéztem a "Tajtékos napok"-at, így kissé szürreális optika homályosítja, világosítja? meglátásaimat – egy szerkentyűt, amint a könyvsorok rejtekében betűkön vegetáló óriás, mágnes, hátára fordított szarvasbogár a beépített koktélruletten számozott lótuszvirágszirmok képében kipörgeti a nyerőszámot, aztán valamiféle megfejthetetlen káoszelmélet szerint hozzárendeli a kiválasztott könyvet, és megdelejezi kezemet, hogy azt húzza ki szorult helyzetéből. Nem maradt más hátra, mint hátradőlni s -fordulni a múlt felé, közben pompás an érezni magam. Ja! Pompásan buszozunk!-Garaczi László-Könyv-Magvető-Magyar Menedék Könyvesház. : " Az irónia öltöztet. "- ez az átkötőkapocs a finn és a magyar szerző regényei között. Már az első (5. ) oldalon megteremtődött a jó hangulatom, amikor elsétált előttem Rodolfo, vonalbajuszával és palotapincsijével, s a fülembe suttogta: " A kezemet figyeld, mert csalok! "
Amire viszont műfajilag nagyon is hajaz a Pompásan buszozunk, az az önéletrajz, amelyben a gyerek főhős kitalált barátja, Lemur Miki mozgatja a szálakat, akinek révén az elbeszélő egyszerre fokozza le magát (hiszen egy macskamajomról van szó a neve alapján) és kezdi meg az önmitizálást. Bónus Tibor részletesen elemzi, hogy a lemur miként bír közvetítő szereppel: egyrészt megképezi a különbséget a gyermek és a felnőtt perspektíva között, amivel megnyitja az emlékezés lehetőségét, és lehetőséget biztosít a két szólam humoros vegyítésére, másrészt a párbeszédet tanuló gyerek az ő alakján gyakorol, ami egyben metaalakzata is annak, ahogy az elbeszélői szólam különböző beszédmódokban nyilatkozik meg (akár egyszerre is). A lemur abban az értelemben is az emlékezés biztosítéka, hogy a felnőtt visszaemlékező rajta keresztül adja a nyelvet a gyereknek a megélt, de megfogalmazhatatlan emlékekhez. Ehhez társul egy archivárius beállítódás is, amely a pillanatot a maga nyelviségében és nyelviségével rögzíti.
Titokzatos szerencse Lulu Taylor 3 136 forint Két lány, két sors, egy a végzetük. Daisy Dangerfield egy dúsgazdag család szemefénye. Édesapjának nemzetközi szállodalánca van, és a lány megszokta a felső tízezer fényűzését, az elegáns bálokat, a csillogó gyémántokat, a luxusautókat. Chanelle Hughes csak a nélkülözést ismeri. Lerobbant, külvárosi nyomortanyán született, és alkoholista anyja sosem törődött vele. Még...
És én figyeltem, árgus szemekkel, GarazciHunczutLemurLacziMiki kezét, de nem kaptam csaláson. A bűvésztrükk tökéletesen sikerült: a szerző már a legelején elárulta, mit fog tenni: csal; és mindvégig ezt tette: csalt. Azt csalta, hogy könnyed, humoros olvasmányt tartunk a kezükben, pedig véresen komoly dologról beszél: az életről, a saját kis életünkről, aminek forgatókönyvét, ha úgy tűnik is, nem mi írjuk, valójában igen. Mert a kor csak díszlet. Az én a főszereplő. Az én én és a többi én. A sok én. No persze a jó bűvésztrükkhöz elengedhetetlen a megfelelő a kelléktár. A regény tele mindenféle letűnt nekem valókkal: tiki-taki, pezsgőpor, kávéba mártott kockacukor, gombfocicsapat (ó!, azok a szegedi gombfocibajnokságok, amiket az albérlet lelátójáról drukkoltam végig, pedig én és a foci…? ), piros műanyag Csingacsguk, Szokol rádió a hátuljára gumizott laposelemekkel, kék iskolaköpeny, bekötőpapír, kisdobosnyakkendő, takarékbélyeg, Rémusz bácsi… És: Bazooka Joe! Bazooka Joe-ra végképp feldübögött a szívem.