2021. márc 12. 3:00 Várkonyi Andrea újra szerelmes, üzletember szerelme megkérte a kezét és ő igent mondott neki / Fotó: Fuszek Gábor Budapest - Mi mindenre képes a szerelem, ha egy olyan határozott elképzelésekkel és tervekkel rendelkező nő, mint Várkonyi Andrea (46) is képes magát meggondolni a házasság kérdésében? A tévés korábban határozottan kijelentette, hogy nem szeretne többé megházasodni, ám úgy tűnik, meggondolta magát, hiszen ismét menyasszony. Vajon miért döntött így? Mint azt a Blikk elsőként megírta, egy üzletember nemrégiben egy csodás gyémántgyűrűvel megkérte Andrea kezét, aki boldogan mondott igent. Bár azt egyelőre nem tudni, mikorra tervezi a pár az esküvőt. Azt sem, hogy szűk körű, romantikus szertartáson, vagy egy hetedhét országra szóló lakodalmon terveznek örök hűséget fogadni egymásnak. Annyi viszont biztos, hogy néhány éve még maga Várkonyi Andrea is elképzelhetetlennek tartotta, hogy újra oltár elé álljon. Bochkor Gáborhoz (56) sem ment hozzá, pedig 12 évig alkottak egy párt, kapcsolatukból gyermekük is született, Nóri (13).
Várkonyi: Nem a pénzért, a szerelemért megyek férjhez, ő megtudja nekem adni, azt hogy... Úgy tűnik, Várkonyi Andrea révbe ért: már az esküvőt tervezgeti új szerelmével, akivel a Story magazin értesülései szerint Budán kezdenek új életet. Ahogy korábban a Blikk is megírta, Várkonyi Andrea hamarosan férjhez megy. A tévést az eljegyzési gyűrűje buktatta le, amit a Blikk szúrt ki, amikor Andi legutóbb a Mokkában vendégeskedett. Lapunk úgy tudja, egy üzletember a szerencsés vőlegény, akivel a információi szerint egy budai luxusingatlanban kezd majd új életet, ezt követően pedig jöhet az esküvő. A lap azt írja, erre valószínűleg a lánya is áldását adta. Várkonyi Andrea: Mészáros Lőrinc a párom, ez eddig sem volt titok! A lapnak ezen túlmenően egy, a pároshoz közeli forrás árult el információkat, aki többek között elmondta, a környezetükben egyáltalán nem tabu Andrea és Lőrinc kapcsolata. "Árad belőlük a harmónia és az, hogy mennyire szeretik egymást. Így nem is csodálkoztunk, amikor kiderült, hogy Lőrinc megkérte Andi kezét, s hogy összeházasodnak" – árulta el a lapnak az egyik forrás.
Várkonyi Andrea őszintén beszélt arról a HOT magazinnak, hogy korábban nem hitte volna, hogy újra férjhez megy, de "Lőrinccel minden annyira adta magát az első pillanattól kezdve". A műsorvezető egyszer már volt házas, és akkor elhatározta, hogy válása után soha többé nem megy férjhez. Később aztán Bochkor Gáborral sem házasodtak össze, ami akkor mindkettejük számára teljesen természetes volt. A szakítás után Andrea két évig volt egyedül, és még ebben a periódusban kezdte el írni önsegítő könyvét, aminek fókuszában az áll, hogyan találhatja meg az ember a boldogságot önmagában, kapcsolati státuszától függetlenül. A magazinban elmondja azt is, hogy már könyve utolsó fejezeténél járt, amikor belépett életébe Lőrinc. Azonnali szerelem volt, és nagyon hamar tudták, hogy egymással akarják leélni az életüket. Andrea azóta is elérzékenyül, ha a "férjem" szót használja, vagy Lőrinc beszél róla úgy, hogy "a feleségem". Az esküvő élete legszebb napja volt, mindketten ragaszkodtak az egyházi ceremóniához is.
A tévésnek egyébként ez lesz a második házassága, első férje Szilvay Attila volt, akivel az orvosi egyetemen ismerkedett meg. 2000-ben mondták ki a boldogító igent, majd 6 év múlva a válás mellett döntöttek. Andreának egy gyermeke van, Nóri, akinek Bochkor Gábor az édesapja. Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! TERMÉKAJÁNLÓ #házasság #Eljegyzés #szerelem #párkapcsolat Horoszkóp: Ennek a 3 csillagjegynek hoz szerencsét az április Horoszkóp: így kezeld az egyes csillagjegyeket, ha magadra haragítod őket Hányszor lehet sütni ugyan abban az olajban?
Milyen további feltételnek kell megfelelni a kivételes nyugellátás engedélyezéséhez? Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével. Kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a Tny. 46. §-ában meghatározott szolgálati idő felével rendelkezik, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek. Milyen összegben és időtartamra engedélyezhető kivételes nyugellátás? A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének a másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető. Kivételes nyugellátás emelés nyomtatvány. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára. A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az – a jogosultsági feltételek megléte esetén – jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt.
Kép forrása: Kivételes nyugellátás-emelés Aki kérheti a kivételes nyugellátás-emelést Kivételes nyugellátás-emelés állapítható meg: – a kivételes öregségi nyugdíjban részesülő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy, – a kivételes özvegyi nyugdíjban részesülő megváltozott munkaképességű özvegy, – a kivételes árvaellátásban részesülő árva, – a rehabilitációs járadékban részesülő személy (figyelem! ez nem a rehabilitációs ellátás! rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy nem kérhet kivételes nyugellátás-emelést! ) – az elhunyt házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy részére, – ha a folyósított nyugellátás és az Szt. Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság - Címlap. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás – ide nem értve az időskorúak járadékát – együttes havi összege nem haladja meg a 70. 000 forintot. Ez az összeghatár módosulna a kormányrendelet tervezett módosítása alapján 2015. január 1-jétől 75.
A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető összege A kivételes nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (idén: 28. 500, -Ft) huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál (vagyis az engedélyezhető összeg havi 2. 850, -Ft és 7. 125, -Ft közé eshet 2014-ben). Jogorvoslat A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye. Méltányosságból is emelhető a nyugdíj. Egyéb szabályok Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás összegét növeli, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá. A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni. Egyszeri segély Aki kérheti az egyszeri segélyt Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg: – a 70. 000 forintot – 2015. január 1-jétől tervezett módosítás szerint: 75.
Ebben az esetben a havi átlagkeresettel azonos összegben történik a nyugdíj megállapítása, amely így alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. Fenti esetek mellett találkozunk olyan nyugellátásokkal is, ahol az ellátás összege meghaladja ugyan a nyugdíjminimumot, de mégis igen alacsonynak tekinthető. A Tny. 66. § -ában meghatározottak szerint ezekben az esetekben kérelemre kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető. Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek, a megváltozott munkaképességű özvegynek, a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 85 000 forintot. Ekkor kaphat kivételes nyugdíjemelést vagy kiegészítést - érdemes tudni róla! - Napi.hu. Ez az összeghatár 2017. január 1-vel emelkedett a korábbi 75 000 forintról 85 000 forintra. A jövedelemnél figyelemmel kell lenni arra is, ha a kérelmező részére az EU szociális biztonsági közösségi jogszabályai, illetve szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény szerint a külföldi szerv ellátást állapított meg, vagy ilyen eljárás folyamatban van.
). Nincs lehetőség méltányosság gyakorlására abban az esetben, ha - a kérelmező előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy - a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg - javítóintézetben van elhelyezve. A kérelem benyújtható postai úton is a Magyar Államkincstár Központnak, vagy a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnak címezve. Postacím mindkét esetben: 1916 Budapest. A méltányossági ellátásokra való jogosultság feltételeit tartalmazó részletes tájékoztató a Magyar Államkincstár honlapján itt érhető el. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6. ) ndelet a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj. Vonatkozó jogszabályok a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 4. § k) pont, 6. §, 18. § (1) bekezdés, 55. § (1) bekezdés, 64. § (1) bekezdés, 66. § (1) bekezdés b) pont, 81. § (1) bekezdés, 95/A. § (2) bekezdés, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6. ) ndelet 3. § (3), (5) bekezdés, 72/B. § (1), (1a), (1b), (1d)-(1f), (2), (9)-(13) bekezdés, (20) bekezdés a) pont, 6. számú melléklet, a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. 31. ) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 12. §, 13. § (1) bekezdés, 44. §, 47. § (1) bekezdés, 63. §, 80-82. §, 112. §, 113. § (1) bekezdés, 114. § (1) bekezdés, 116. § (1) bekezdés, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. § (1) bekezdés i) pont, 57. § (2) bekezdés a)-c) pont, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.