Gain azonban Bőrpofával ellentétben sohasem használt láncfűrészt. Gondolom ez a kis bevezetés kellően megadta a hangulatot. Mert ebben a filmben a hangulat volt a lényeg, pont ezért is nyűgözött le. Nem látjuk, ahogy láncfűrésszel darabolnak embereket. Nem látunk szemeket úszkálni a film tetőpontjaként szolgáló családi vacsora során. Ami ijesztővé teszi ezt az egészet az a hangulat. A nagy betűs hangulat, és az a tény, hogy ez a rengeteg szörnyűség akár meg is történhetett volna a valóságban is. Itt nincsenek hoki maszkos gyilkosok, akik huszadjára is feltámadnak a sírból. Nincsenek élőhalottak, démonok, boszorkányok, csak egy adag retardált kannibál pszichopata. A texasi láncfűrészes mészárlás. Egy baráti társaság egy kisbuszban száguld az országúton. Főszereplőnk, Sally, tolókocsis öccsével, Franklinnel, pasijával, Jerryvel, valamint legjobb barátnőjével Pammel és annak barátjával Kirkkel utazik Texas állam szívébe, hogy meglátogassák Sally nagyapjának régi házát, és tökéletesen töltsék el a nyarat.
Mialatt a család tagjai veszekednek, Sally kiszabadul, kiugrik az ablakon, s elszökik. Bőrpofa és a stoppos üldözőbe veszik a lányt. Ahogy kiérnek az országútra, a stoppost elgázolja egy kamion. Az úton feltűnik egy kisteherautó, s Sally az utolsó pillanatban felugrik a platójára. Ahogy elhajtanak, a lány hisztérikusan nevetni kezd, miközben Bőrpofa dühösen rázza láncfűrészét az út közepén. Itt a vége a cselekmény részletezésének! Szereposztás [ szerkesztés] Színész Szerep Magyar hangja Marilyn Burns Sally Hardesty Hámori Eszter Allen Danziger Jerry Posta Victor Paul A. Partain Franklin Hardesty Seszták Szabolcs William Vail Kirk Kossuth Gábor Teri McMinn Pam Molnár Ilona Edwin Neal Nubbins Sawyer (stoppos) Breyer Zoltán Jim Siedow Drayton Sawyer (benzinkutas) Rudas István Gunnar Hansen Bubba Sawyer (Bőrpofa) (nem szólal meg) John Dugan Nagyapa Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] m v sz A texasi láncfűrészes mészárlás A texasi láncfűrészes mészárlás (1974) A texasi láncfűrészes mészárlás 2.
Értékelés: 266 szavazatból 1973. augusztus 20-án a rendőrséget egy isten háta mögötti tanyára vezényelték Travis megyében, Texasban. Amit Thomas Hewitt, a helyi vágóhíd egykori munkásának síri hangulatú házában találtak, az olyan vérfagyasztó volt, hogy egész Amerikát sokkolta és rémületbe ejtette. 33 megölt ember, 33 lemészárolt áldozat földi maradványait találták itt, sokak szerint minden idők legszörnyűbb, többszörös gyilkosságának helyszínén. Az áldozatainak bőréből készült groteszk maszkot viselő, láncfűrészét fenyegetően meglóbáló gyilkos a lapok címoldalára került. A megtörtént esetet feldolgozó, A texasi láncfűrészes hátborzongató utazásra hívja a nézőt. A főként reklámfilmeket rendező Marcus Nispel az 1974-ben készült, s hazánkban bemutatásra nem került, ma már klasszikusnak számító The Texas Chainsaw Massacre című film remake-jét készítette el. A film érdekessége, hogy az 1974-es filmet szintén Daniel Pearl fényképezte. Bemutató dátuma: 2004. február 12. Forgalmazó: SPI Stáblista: Linkek:
A képi világ valahol a dokumentarista stílusban eredeztethető (nem véletlen: Hooper doksiknál kezdte pályafutását), amely csak még jobban elhatároltatja magát az olyan kifinomultabban kidolgozott zsánerfilmektől, mint amilyen Carpenter Halloween -ja, vagy Craven Rémálom az Elm utcában -ja. Végtére is Hooper gonoszképe szöges ellentétben állt egyébként is az említett filmekével: nála nem egy misztikus, megfoghatatlan figura tört hőseink életére, hanem maga az elkorcsosult ember, aki ott állhat bármelyik út szélén, stoppolásra készen. Hogy aztán eszelős tekintettel vágjon bele a karodba a saját bicskáddal. Egy szörnyet legyőzhetsz, majd ha ezt megtetted, hátradőlhetsz, megcselekedted. De az embert magát? Amelyik ott vicsorog rád egy ebédlőasztalnál? Röhög és habzik a szája és hiába könyörögsz neki, hiába próbálsz a lelkére hatni, hiábavaló minden, mert elmentek neki otthonról. De mégis: ember az is. És ez a tény rémisztő. Hooper persze nagy adag groteszkkel önti nyakon egyes jeleneteit, például az ominózus vacsora-szcénát, amiben a félholt, kerekesszékes nagypapával próbálják agyoncsapatni szegény lánykát.
Úgyse rohangált volna ott 8-10 óra hosszát a gyilkos, mert emberből van, elfárad. Ja, hogy akkor lett volna a karakternek agya, és nem lett volna 1 óra 20 perc a film…? Vagy meghempereghetett volna kicsit a porban, hogy a sötétben jelzőfényként világító, hófehér nadrágjával ne jelentsen feltűnő célpontot. Vagy, ha már kikötözik egy megterített asztalhoz, és ott hever három centire a keze előtt egy kés, akkor nem is tudom… megfoghatta volna, hogy elvágja a köteleit. De észre se vette. Nagy nyomás alatt, halálfélelem közepette, amikor tombol az adrenalin, a túlélési ösztön a csúcson pörög, minden idegszála éber az embernek komoly sérülések között is, és minden szeme elé kerülő tárgyban fegyvert keres? Ugyan, már… Arról nem is beszélve, hogy amikor a hervasztóan túlnyújtott "kivégzési kísérletek" közepette sikerül meglépnie, és kikecmeregnie a házból, akkor nem a verandára állt furgonba pattan be az ostoba tyúk, amivel pillanatok alatt, garantáltan lehagyhatja az üldözőit. Nem. Minek is, ha neki lehet állni mérföldeket szaladni a vakvilágba egy fejsebbel és a gyermeki reménnyel, hogy gyorsabb lesz, nem botlik meg, és pont arra jár egy kocsi, amit leinthet?
Miközben a költő azzal, hogy az ibolya kék, pusztán annyit akart jelezni, hogy az ibolya kék – aminek többször is hangot adott a későbbiekben. Nagyon szép dolog a szimbólumkeresés, és én is imádok a látható történések mögé nézni, de hogyha maga a mű alkotója is jelzi, hogy nem akart mondani semmit, nem akart semmiféle nagyívű üzenetet a brutalitásba csomagolva a társadalom elé tárni, akkor az egész csak belemagyarázás. Ha mesteribb, összetettebb és zseniálisabb a film ebből a szemszögből nézve, ha nem, ezek egyáltalán nem az alkotásnak vagy a rendezőnek felróható sikerek, ezek puszta eltérő elmékben megszületett asszociációk. Szubjektívek, és nem tények. Félreértés ne essék, olvastam már a film megtekintése előtt ilyen hangvételű elemzéseket, amik nagyon tetszettek, de az, hogy nem mutatnak darabolásokat és művért, az nem egyfajta elitizmus, nem kifinomult hatásfokozás, nem hitchcocki fogás, miszerint "a néző képzelete szülte félelem nagyobb, mint a látványé", hanem egy annál fikarcnyit se körömfontabb ténynek a kiütközése, minthogy nagyon-nagyon alacsony költségvetésű film, amatőr csapattal, aminek nem volt pénze ezekre az effektekre.
Lope de Vega, A kertész kutyája című vígjátékának színházi plakátja. A darab rendezője Lendvay Ferenc. Az előadás készítőinek és szereplőinek teljes névsora megtalálható a plakáton. A Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményében lévő az 1950-es évektől megjelent színházi dokumentumai. Ide tartoznak a Pécsi Nemzeti Színház Nagytermében, Kamaraszínpadán, valamint a Stúdiószínpadon játszott művek megmaradt értékei. A pécsi Szikra Nyomdában már a kezdetektől színes dokumentumok között találhatóak kis-, és nagyméretű plakátok, havi műsorfüzetek, jegyek, bérletek, belépőjegyek, meghívók és évadonkénti prospektusok. Többségében magyar, továbbá alkalmanként angol, német, francia, horvát nyelveken is. Theatre poster of Lope de Vega's comedy The Dog in the Manger. Director: Ferenc Lendvay. De vega író el. Full list of the staff can be read on the poster. The Local History Collection of Csorba Győző Library has been collecting theatrical documents published since the 1950s. They include the remaining documents of the plays performed in the Assembly Hall and in the Chamber of the National Theatre of Pécs, and in the Studio Theatre.
A látszat mögött azonban mély, fájdalmas kérdés lappang. Vajon tudunk-e úgy szeretni, hogy rá ne unnánk szeretetünk tárgyára? Vajon nem egymás életét kívánjuk-e folyton – legyen bár szó a másik szerelméről, munkájáról vagy épp vagyonáról? Lope de Vega érzelmeink fény-árnyék játékát a példázat szintjére emeli ebben a művében. Perui költők, írók listája – Wikipédia. Lope de Vega (1562–1635), aki Cervantes kortársa és a spanyol irodalomnak szintén felülmúlhatatlan nagy alakja, szinte irreális jelenség. "Csupán" félezer hosszabb és rövidebb színdarabja maradt fenn (az állítólag 1500-ból), és mellette más irodalmi műfajokban is alkotott, és mindeközben ráért kalandos életet is élni. Voltak gáláns szerelmi ügyei, több házassága, de a szerzetesi aszkézist is gyakorolta, szolgált a Nagy Armadában és részt vett az inkvizícióban. Ignacio García a kortárs spanyol színház meghatározó alakja, az Almagrói Nemzetközi Klasszikus Színházi Fesztivál igazgatója, a spanyol aranykor drámái közül számosat sikerrel állított már színre szerte a világban.
A tapasztalat csak 7 hónapig tartott, de Amos Bronson Alcott egész életében vegán maradt, és családja iránti tiszteletből ugyanezt a rendszert követte. Louise May Alcott felnőtt koráig nem próbálná újra az állati termékeket. Lev Tolsztoj Amikor Lev Tolsztoj lelki megtérését megtartotta, amellett, hogy ragaszkodott saját cipőjének javításához és saját szántáshoz, abba is hagyta az állatok evését. Aszkéta ideálja tükröződött a kenyér, gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek egyszerű étrendjében. Valójában a vegetarianizmus aktív védelmezőjévé vált, mivel úgy vélte, hogy az emberek és az állatok élete szorosan összefügg egymással. De vega író la. A) Igen, az "Első lépés" című cikkben, Tolsztoj azt írta: «Nem az állatok szenvedése vagy halála a szörnyű, sokkal inkább az, hogy az ember szükségtelenül elnyomja legmagasabb szellemi képességét - az együttérzés és más élőlények sajnálatát -, és megsérti saját érzéseit, kegyetlenné válik. És milyen mélyen belemerült az emberi szívbe az, hogy nem hajlandó más életeket elvenni!
Apja 1559 -es halála után Vega 1561 -ben Spanyolországba költözött, és hivatalos elismerést kért apja fiának. Apai nagybátyja védelmező lett, élete végéig Spanyolországban élt, ahol megírta történeteit az inka kultúráról és a spanyol hódításról, valamint beszámolót De Soto floridai expedíciójáról. Korai élet Born Gómez Suárez de Figueroa a Cuzco, Peru, 1539-ben ő volt a természetes fia egy spanyol hódító és encomendero és királyi Inca anya. A spanyol hódítás első éveiben született. Apja Sebastián Garcilaso de la Vega y Vargas spanyol kapitány és hódító volt ( meghalt 1559). Édesanyja egy elit inka nő, Palla Chimpu Ocllo volt, akit Cuzco bukása után Isabel Suárez Chimpu Ocllo néven kereszteltek meg. De vega író letra. Inka nemességből származott, Túpac Huallpa lányából és az erős inka Tupac Yupanqui unokájából (nem unokahúgából). Mivel szülei nem házasodtak össze a katolikus egyházban, törvénytelen volt, és a fiú csak anyja vezetéknevét kapta. A kialakult spanyol kasztrendszer szerint őt (vegyes szülei számára) mesztiként sorolták volna be.