Ott voltak ők végig, csak annyira abnormális állapotok uralkodtak az egész társadalomban, hogy nem tűntek fel; ha háború van, akkor úgyse jut el a központokba, hogy mik történnek egy olyan helyen, aminek csoda, hogy irányítószáma is van, az elmebetegek megbújnak az információtovábbítás és a távolságok közötti vakfoltokon, – a sorozatgyilkosok nagy részének a lefülelését is ez lassította be – ha háború van, akkor az ilyen hajlamú egyének a legnagyobb legalizáció és elismerés közepette kiélhetik magukat – csak nem a saját társadalmukon, hanem az ellenségen. Ezek, ha tudatosan, vagy tudat alatt beépítve is, de az atmoszféra részei, főleg az nem tudta nem észrevenni, aki akkor élt, mert nyilvánvaló a kapcsolat. Mert a film jó része Ed Gein "életműve" által ihletődött. Ellenben a tartalomkeresés átcsapott a kritikusok előtt a Mire gondolhatott a költő? kérdés olyan szintű túlspilázásába, hogy a haladó, északi kultúra és a rabszolgatartás eltörlésén még mindig kesergő, maradi dél ellentétével, a reménykedő fiatalok hippi szubkultúrájának és a tradicionális, régi világnak az összecsapásával, az előbbinek az utóbbi által történő felzabálási kísérletével, a fejlődés és a hagyományok harcával meg más magasztos, mély filozofikus, szociológiai krízissel dobálóztak, miközben az A texasi láncfűrészes történetében pusztán egy nyers, értelmetlen és céltalan erőszakkal operáló darálógép.
Tobe Hooper mindenkitől elveszi még a remény utolsó morzsáját is és kegyetlen mosollyal az arcán tapos a szívünkön. Persze a kortársak közül tud kegyetlenkedni a Rob Zombie is, ha arról van szó és ne is feledjük, hogy a zenész/rendező filmes pályafutására meglehetősen nagy hatást gyakorolt Hooper mozija. Hooper filmje elöljáró volt ebben az egész extremitásban és az amerikai, filléres exploitation -ben. Fésületlen, mégis átgondolt. Kaotikus, agresszív - mégsem túltolt, mégsem öncélú. Nem okádja magából tonnaszámra a vért, de az erőszak, a brutalitás hevesen az arcunkba furakszik, miközben nyugtalanító effektusok garmadájával baszogatja az érzékszerveinket. Érdemes itt szót ejteni a filmzenéről, mely nem is annyira zene, inkább "zene", és amely mellőz minden hagyományos effektust. Zörejek alkalmazásával kelt kellemetlen érzést a nézőben, nehogy egy pillanatra is úgy érezze, kényelmesen hátradőlhet a székében. A texasi láncfűrészes mészárlás durva film, amely kevésbé a történetével, a cselekményvezetésével, mint inkább a képi hatásokkal és a nyers erőszak ábrázolásával hódít magának teret még most is a műfaj klasszikusai között.
A texasi láncfűrészes mészárlás (1974) The Texas Chain Saw Massacre 1974 Újra mozivásznon az 1974-ben készült kultikus horrorfilm, digitálisan felújítva, magyar szinkronnal, (újra)premier előtt már november 22-től a Pólus Mozi műsorán! A rendkívül sötét, látomásszerű történetet öt fiatal barátról szól, akik hírt kapnak arról, hogy abban a vidéki temetőben, ahol kettejük nagyapja is nyugszik, sírokat szentségtelenítettek meg. Az elkövető nem a kriptákban lévő ékszerek után kutatott, ellenben annál nagyobb figyelmet fordított a holttestekre. A hatóság kiérkező embereit egy emberi holttestekből összeállított bizarr szobor fogadja, valamint azt tapasztalják, hogy számos sírból hiányoznak testrészek. A társaság felkerekedik, hogy meggyőződjön arról, családtagjuk nyughelyét nem forgatta fel a tettes. Útjuk során felvesznek egy megmagyarázhatatlanul viselkedő, veszélyesnek bizonyuló autóstoppost, ez azonban csak az őrület kezdete: a sors ugyanis egy kegyetlen, elfajzott texasi család kezei közé vezeti őket, ahol a kínok kínját élik át, szabadulásuk lehetősége pedig nem karnyújtásnyira van… A film még nem található meg a műsoron.
A maximum, amit látunk az a fűre fröccsenő vér, vagy Bőrpofa maszkja. Az audió a rengeteg sikoltás, és ijesztő zaj miatt már inkább ráhozza a frászt az emberre, maga az összkép, a film atmoszférája pedig brutális. Tulajdonképpen az egész film olyan, mintha egy lidérces álom lenne, ami 10 percenként automatikusan durvább lesz egy fokkal. Nincs annyi pozitív jelző a világon, amennyi elég lenne ennek a filmnek a jellemzéséhez. Bár a 70-es évek horrorjait néhány kivételt leszámítva gyűlölöm (meggyőződésem, hogy a Grindhouse mozgalom kinyírta az általam annyira imádott klasszikus horrort), de ez a mű lenyűgözött. Kötelező minden horror rajongónak, a pontszámot pedig szorozzátok be 2-vel. értékelés: 10/10 Zoo_Lee
Figyelt kérdés A kérdés igaz-e, hogy a Szerb Antal Gimnáziumba szinte csak 16. kerületieket vesznek fel? Előre is köszi! 1/7 anonim válasza: nem Amerika, itt nincs ilyen, főleg nem a Szerb Antalban.. 2012. szept. 17. 17:15 Hasznos számodra ez a válasz? 2/7 A kérdező kommentje: Köszi a választ! Még várok infókat másoktól is... 3/7 A kérdező kommentje: Az az érdekes, hogy továbbra is csak azt hallom, hogy valóban megkülönböztetik a 16. kerületi felvételizőket, ezt mondják pedagógusok, szülők egyaránt. Vajon mi lehet ennek az oka? 4/7 anonim válasza: Ez akkor áll fent (mind mindegyik másik középiskolában), ha van két tanuló, akinek ugyanannyi pontja van. Szerb antal gimnázium vélemények gimnazium. Ha az egyik kerületi, akkor értelemszerűen azt részesítik előnyben. De amúgy nem lényeg, hogy a XVI. kerületben laksz vagy sem. okt. 30. 12:24 Hasznos számodra ez a válasz? 5/7 anonim válasza: Ez hülyeség, rengeteg nem 16. kerületi ismerősöm jár oda 2013. jan. 19. 23:22 Hasznos számodra ez a válasz? 6/7 anonim válasza: Én oda járok és nem vagyok 16. kerületi, sőt az osztály nagy része sem.
század végén. Apja halála után amerikai édesanyjával együtt hazatelepült a rájuk szakadt nyomor elől, az özvegy nyelvtanításból tartotta el a fiát. Jánost a színház és az irodalom vonzotta, első verseskötete már kamaszkorában megjelent. Szerb Antal Gimnázium vélemények/tapasztalatok? (Cinkota, 4+1 évfolyamos képzés). Így amikor egyik nagybátyja végrendeletéből kiderült, hogy tekintélyes vagyont és egy kastélyt hagyott rá, a mindössze 23 éves fiatalember eldöntötte, hogy az ölébe hullott lehetőséget a magyar irodalom és kultúra felvirágoztatására fordítja. Könyvkiadót és lapot alapított, szabadegyetemeket, iskolákat, könyvtárakat és színházakat támogatott, és létrehozta az irodalmi díjakat finanszírozó alapítványt. A Helikon-kör írói 1930-ban a marosvécsi kastélypark fái alatt, terített asztal mellett beszélgetve döntötték el, hogy abban az évben nem adják ki a díjat, hanem helyette pályázatot írnak ki egy modern szempontú magyar irodalomtörténet megírására. Keménynek annyira tetszett az ötlet, hogy az elnyerhető díj összegét százezer lejre emelte. A pályázóknak a könyv bevezetőjét és két előre megjelölt fejezetet (Ady és Eötvös életrajzát) kellett beküldeniük.
2020. 4. 11:46 Hasznos számodra ez a válasz? 6/6 anonim válasza: 67% Én csak ajánlani tudom ezt az iskolát. A tanárok, akiket ismerek kedvesek és segítőkészek. Nagyon jó az oktatás is. Előny az is, hogy az osztálylétszám tényleg 28 és nem emelkedik meg év közben 35-re. 24. 14:07 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: