De a filmidő óvatos becslés szerint is legalább felében összevissza kalandozunk: egyéni sorstörténeteket ismerünk meg coming outokkal, szerelmekkel, családok reakcióival, amelyeknek voltaképpen semmi közük nincs az elvileg tárgyalt korszakhoz, pláne a diktatúrához magához. Egyszer csak minden előzmény nélkül és pusztán pár perc erejéig bejön a képbe a HIV-fertőzés, ráadásul egy mai fiatal sorsán keresztül. Szó esik a mai politikai helyzetről, de korántsem átfogóan, és talán csak egyetlen jelenet erejéig szóba kerül az első hivatalos magyar melegmozgalom kialakulása is - mindenből egy kicsit, de semmiből sem eleget. Emellett bepillantást nyerünk a drag queenek (a szereplésükhöz női ruhát öltő, leggyakrabban meleg férfiak) világába, ami roppant érdekes témája lehetne egy másik dokumentumfilmnek, de dramaturgiailag nem látszik indokoltnak, hogy a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák -ban mi másért is szerepel azon túl, hogy az egyik interjúalany érintett. Ráadásul a készítők egyáltalán nem tisztázzák, hogy kik azok a transzneműek, ezen belül kik a transzvesztiták, ez hogyan kapcsolódik a melegséghez (ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a kettő egyáltalán nem jár feltétlenül kéz a kézben), és a transzvesztitizmus miként kapcsolódik és tér el a drag queen életformától.
Ha a végeredmény felemás is, akkor is sokkal több olyan filmre lenne szükség, mint a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák. Nemcsak azért, hogy jobban teljesüljön Magyarországon is a filmművészet egyik fontos feladata: az itt és most bennünket körülvevő valóságról gondolkodtatni. És azért is, hogy a nézőnek ne egy másfél órás filmből kelljen minden információmorzsát összeszedegetni, és egy filmnek se kelljen minden morzsa bemutatását magára vállalnia. Meg hogy az embernek ne jussanak eszébe olyan unalmas közhelyek, mint hogy "a kevesebb több", vagy "sokat akar a szarka, de".
Ez már csak azért is jó lenne, mert akkor azok a fehér hollók, akik mégis dokumentumfilmet forgatnak a témáról - mindenféle állami támogatás nélkül, hosszú évek munkájával -, nem éreznék úgy, hogy a filmjüknek mindenről, de tényleg mindenről szólnia kell, ami csak felmerülhet a tárgykörben. Mert Takács Mária filmjének, a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák -nak - ami tulajdonképpen a rendező 2009-es, 45 és 70 éves kor közötti leszbikusokat bemutató Eltitkolt évek című munkájának párdarabja - épp ez a legnagyobb problémája. A cím arra enged következtetni, hogy a hangsúly azon lesz, miként éltek a melegek a rendszerváltás előtti Magyarországon. És ezt a várakozást erősítik az első jelenetek is, amelyekben a megfigyelésekről és az ügynökaktákról, a melegséget a zsarolhatóság eszközének látó titkosszolgákról van szó, és idősebb, meleg férfiak próbálják összehasonlítani a talán homofób, talán korlátozó, de alapvetően mégiscsak szabad mai demokráciát az előző rendszer éveivel. Sötét rabságból a világos szabadságba érkeztünk, ezt le kell szögezni" - jelenti ki Nádasdy Ádám ebben a jelenetben, reagálva arra, hogy a fiatal riporterek számára nem érthető, a mai állapotok - a kordonok közé szorított felvonulók a Pride-on, a "buziverések", a homofób politikusok - hogyan is okozhatnak örömöt bármilyen ma élő melegnek.
Idén őszre készülhet el a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák című dokumentumfilm, amely egyfajta folytatása lesz az Eltitkolt évek című alkotásnak. Takács Mária rendező azt mutatta meg korábbi filmjében, hogy hogyan éltek a leszbikus nők a rendszerváltás előtt – a művet teljes egészében, ingyenes megnézheti az Indán. A második film forgatása három éve tart, és ha egyszer kész lesz, a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák arról szól majd, hogy a Kádár-korszakban hogyan éltek a homoszexuális férfiak. Tényleg nagyon kevés hiányzik már csak a befejezéshez, de a projektnek további támogatásra van szüksége – akár ön is hozzájárulhat, hogy ez a kordokumentum elkészülhessen. Ha már most meggyőztük, kattintson ide, ha azonban még nem, akkor olvasson tovább! Takács Máriának e-mailben küldtem el 10 kérdést a témáról. Ő pedig mindet megválaszolta. 1. Hol tart most a projekt, mikor lesz látható a kész film? A filmet 3 éve forgatjuk, nagyon szeretnénk most ősszel befejezni. Az eddigi forrásaink azonban elfogytak, ezért is indítottunk adománygyűjtő kampányt.
A mai meleg fiatalemberek már nyíltan felvállahatják nemi kötődésüket és nem kell a horvát (jugoszláv) tengerpartig utazniuk, ha szabadon szeretnének kikapcsolódni szívük választottjával, ahogyan arra a képmutató kommunista rezsim elődjeiket még rákényszerítette. Amikor azonban a szabadság alapvető értékké válik elmúlik az a kényszerítő erő is, amivel a rabság egységbe kovácsolta azt a közösséget, amely a bajban egyként volt képes kiállni saját érdekeiért. A "buzilobbival" kapcsolatos hisztériakeltéssel szemben ezért is annyira fontos, hogy a Pride szellemisége értelmében legalább az érintettek, barátaik, illetve ismerőseik képesek legyenek büszkén felvállalni magukat és azt, amit eddig elértek, mert ez nem mindig mindenki számára ennyire "természetes". :-) A filmet júliustól vetítik a pesti (Művész, Toldi, Uránia), szegedi (Belvárosi Mozi), pécsi (Apolló) és szombathelyi (Savaria) művészmozik, augusztustól pedig Debrecenben, Miskolcon és Nyíregyházán is látható lesz majd.
Pedig az ember mégiscsak azt szereti, ha egy dokumentumfilm készítői maximálisan tájékozottak a választott témájukban, hiszen ez adja a hitelességet, és emiatt éreznénk úgy, hogy bizonyosan nem kell kételkednünk semmiben. Sufnimódszerek Amennyire nem egységes a "cselekmény", vagyis a téma, annyira széttartó a forma is. Dicséretes, hogy Takács Mária rendező igyekszik alkalmazkodni a dokumentumfilmezés nemzetközi trendjeihez - röviden összefoglalva: a beszélőfejes iskola már a múlté, a mai doksik sokszor formában is felveszik a versenyt a játékfilmekkel -, és képileg, narratívában is próbálja izgalmassá tenni az izgalmas témát. De ez hol sikeresebb, hol kevésbé az: furcsa és rossz értelemben meghökkentő például, amikor sufnimódszerekkel modellezik a rendőrségi kihallgatásokat, vagy amikor a kis költségvetést letagadni nem tudva animált hátteret vágnak a szereplők mögé. Annak viszont megvan a bája és hatása, amikor például építenek egy, az Egyetem kávézóra emlékeztető teret a szereplőknek, hogy ott idézzék fel az emlékeiket.
A professzortól azt is megtudhattuk, hogy évente kétszer látogat Budapestre, és hazánk fővárosa a második legkedvesebb számára otthona, San Francisco után. Jót tenni és jól lenni - 30 nap a közöny ellen A kihívás lényege, hogy a résztvevők mindegyike naponta megszólít olyan embereket, akikre eddig nem figyelt annyira, és tesz értük valamit. Ez alatt nem eget rengető dolgokat kell érteni: kis szívélyes megnyilvánulásokról van szó, melyek nem igényelnek nagy befektetést, viszont pozitív, produktív energiákat szabadítanak föl, mely egy öngerjesztő folyamat révén erősíti a társadalmi odafordulást. "Hálót adunk halak helyett" - foglalta össze a lényeget Orosz Györgyi, a projekt ügyvezetője. Hősök tere tüntetés ma vie. A magyar hírességek nagykövetként vállalták, hogy részt vesznek a megmérettetésen, hogy ezzel inspiráljanak másokat, és ki-ki a maga szakértelme szerint igyekszik valami olyat nyújtani, ami megfelel a megszabott kritériumoknak. Zimbardo szintén vállalta a megmérettetést Az ő vállalásának lényege, hogy a maga eszközeivel kissé emberibbé tudja tenni a San Francisco-i hajléktalanok életét.
Kicsit módosított dala szövegezésén. A katolikus egyházfő vasárnap reggel landolt Budapesten. Az egyházfő által celebrált misével véget ért a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Hajdu János szerint a Hősök terén tartandó mise kiemelt célpont lehet. Első programként találkozik Orbán Viktorral és Áder Jánossal. Több csoport is jelezte, hogy regisztráció nélkül jön a Hősök terére. Videó A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara az egészségügy mindennapi hőseit a Hősök terére várta szombaton. Óriási tömeg gyűlt össze, minden megye egészségügyi dolgozói képviselték magukat. Sem Kásler Miklós, sem pedig Pintér Sándor nem ment el a naggyűlésre. Mindkettőjüket kifütyülte a tömeg. Egymilliárd forint felhasználásáról szavazhatnak a fővárosiak. Hősök tere tüntetés ma. A vírusszkeptikus gyógyszerész szervezte megmozdulás résztvevői közül a legtöbben nem viseltek maszkot. Ennek ellenére még a héten folytatják a demonstrációt. A vasárnapi tüntetés szervezőit 1, 5 millió forintra büntették. Két helyszíni bírságot is kiosztottak.
"A gyűlés szervezőivel és a gyűlést tartókkal szemben" a Budapesti Rendőr-főkapitányág közigazgatási eljárást kezdeményezett - írták. Hangsúlyozták, a járványügyi veszélyhelyzet miatt továbbra is tilos rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, tartani, annak helyszínén tartózkodni.