Járkálj csak, halálraítélt! - - - U - U- - bokrokba szél és macska bútt, - - U - - - U - a sötét fák sora eldől U U - - U U - - előtted: a rémülettől U - U U - U - - fehér és púpos lett az út. U - - - - - U - Zsugorodj őszi levél hát! U U - - U U - - zsugorodj, rettentő világ! U U - - - - U - az égről hideg sziszeg le U - - U - U - U és rozsdás, merev füvekre - - - U - U - U ejtik árnyuk a vadlibák. - U - U U - U - Ó, költő, tisztán élj te most, - - - - - - U - mint a széljárta havasok - U - - U U U - lakói és oly bűntelen, U -U - - - U - mint jámbor, régi képeken - - - - U - U - pöttömnyi gyermek Jézusok. - - U - - - U U S oly keményen is, mint a sok - U - U - - U - sebtől vérző, nagy farkasok. - - - - - - U U
Az önmegszólító vers címe (és az első sor) a siralomházat, a siralomházi világot asszociálja, melyben az elítélt rab szorongva várja a biztos véget. Ez a szorongás kiterjed az énen kívüli világra is: a táj megtelik riadt félelemmel, rémülettel, fenyegetettséggel. Retteg a szél, retteg és bújik a macska, a sötét fák úgy dőlnek el holtan, mintha sortűz áldozatai lennének; a "fehér és púpos út" tudatunkban felidézi az ijedtség halotti sápadtságát s egy gondolattársítással a veszéllyel szembeszálló macska ösztönös testtartását (felpúpozza a hátát). Két indulatos felkiáltó mondatban robban ki a keserűség dühe: pusztuljon el hát a rettentő világ! Magyar Kastélyhotel sasvár resort Járkálj csak halálraítélt vázlat Tulajdon lap lakers player Nem marcus Csak Halfüstölő készítése házilag Nagy blanka | nlc Az őszi természet is ellenségessé lett, kipusztult belőle a szépség, a meghittség, az egykori idill: az égről nem a nap melege árad, a selymes fűszálak rozsdás tőrökké változtak át, menekülnek az állatok is.
A költemény befejező része a borzasztó valóság, a zsugorodó emberség ellenében a lélek belső erkölcsi tartalékainak mozgósításáról vall: a halálraítéltnek tisztának és bűntelennek kell maradnia, ugyanakkor keménynek, hajlíthatatlannak is. A közmondásos egyszerűséggel megfogalmazott életmagatartást az újszerű, egyéni hasonlatok emelik a művészet magasába: "a széljárta havasok" hófehér érintetlensége, a "pöttömnyi gyermek Jézusok" ártatlan bája, "a sok sebtől vérző, nagy farkasok" kemény elhatározottsága. – A vers szövegösszefüggésében új értelmet kap a "farkas"-motívum. A Mint a bika címűben a "farkascsorda" a humánum értékeit pusztító erők jelképe volt, itt a lélek szabadságát a végsőkig védelmező ellenállásé. Az utolsó két sor egyben utalás Petőfi Sándor híres párversére (A kutyák dala; A farkasok dala). A Járkálj csak, halálraítélt! 1936-ban keletkezett, Radnóti ötödik kötetének címadó verse. A kötet legvégén kapott helyet, ez is kiemeli jelentőségét. Mindvégig érezhető benne a halál jelenléte, ami jelzi, hogy a költő 1936-ban már tisztán látta a jövőjét, halálraítélt önmagát.
A felfedezőt sikeres expedíciója után Mánuel a főuraknak kijáró "Dom" titulussal – vö. spanyol don, vagy angol lord – tüntette ki, és birtokokat adományozott számára az anyaországban. Élete során a felfedező még két alkalommal utazott Indiába – itt is halt meg, Kochi városában – és az alkirályság megalapítása előtt a portugál gyarmatok kormányzói címét is viselte. Vasco da Gama első utazása Indiába – Lighthouse. Vasco da Gama útja – minden kudarca ellenére – új korszakot nyitott a portugál birodalomépítés történetében: az 1497-98-as expedíciót hamarosan újabb vállalkozások követték, melyek egyre hatékonyabban szereztek érvényt a portugál korona követeléseinek, miközben gyarmatosították Mozambikot, legyőzték az Oszmán Birodalom keleti flottáját, és eljutottak a Malakka-szorosig, a Távol-Kelet tengeri bejáratáig.
A nagy földrajzi felfedezések feltétetelei: Új találmányok felfedezések megjelenése: - caravella (portugál hajótípus; több árbócos, hátsó kormánylapátos) Magas építésű hajó, ki lehetett hajózni vele az óceánra Eddig: óceánon nem mertek hajózni, max. Mi MICSODA // Vasco da Gama sikeres útja Indiába. partvidékeken caravella alkalmas erre a nehéz feladatra - iránytű (kínaiak sok száz éve ismerték, de ekkoriban jutott csak Európába arab közvetítéssel) lehetővé tette a nyílt tengeren való tájékozódást - szextáns (tájékozódást segítő eszköz) felmerült a hit, miszerint a Föld lehetséges, hogy nem lapos, hanem gömbölyű (ókorban Ptolemaiosz már rájött erre, de ez elfelejtődött a sötét középkor idején) - reneszánsz emberek felkutatták a tudományos eredményeket: Toscanelli (humanista tudós) 3. Felfedezők és felfedezett területeik: 1. ) Portugál felfedezések 1471 egyenlítő átlépése 1487 Bartholoneo Diaz: Jóreménység-foka 1498 Vasco da Gama: Afrika megkerülésével eljut Indiába (portugálok létrehozzák első kereskedő telepeiket (Calcutta), sok csatát vívtak az arabokkal az Arabtengeren 2. )
A nagy földrajzi felfedezések és következményei 1. A nagy földrajzi felfedezések okai (XV Század): a. Földrajzi felfedezések következményei és a világgazdaság kialakulásának folyamata a "hosszú" 16. században - Történelem tétel. ) Levantei kereskedelmi útvonal - Levantei kereskedelmi útvonal = Földközi-tengeri kereskedelem - Földközi-tengeren az Észak-itáliaiak ált. arabokkal kereskedtek - Távol-keleti luxuscikkeket (kínai selyem, kínai porcelán, indiai fűszerek) hoztak be kereskedelem útján Európába - rendkívüli haszonhoz jutottak, mert nagy szükség volt ezekre az árucikkekre - 1400-as években az oszmánok elfoglalják az egész Közel-Keletet megnehezítik a levantei kereskedelmet (kevesebb áru jut el Európába és az is drágábban) Ezért: el kéne jutni Távol-Keletre (ekkor csak Európát ismerték) b. ) Nemesféméhség - árutermelés, pénzgazdaság virágzik szükség volt pénzre (nem volt papírpénz, fémpénz annyit ért, amennyi nemesfémet tartalmazott az érme) Európában kevés nemesfém volt (ennek 35%-át Mo. adta) - a kelet mesés kincsei vonzották az embereket c. ) Vallási ok - Kínáról keveset tudtak, uralkodójukat Nagy kánként emlegették - elterjedt a hír, hogy a kínaiak keresztény hitre akarnak térni ez: beindította a fantáziát (oszmánokat 2 tűz közé lehetne szorítani) 2.
→ Mezőgazdaságilag rendkívül fejlettek voltak, sűrűn lakott településekben laktak. A tűzfegyvereket vesztükre nem ismerték. A spanyolok gyarmatokat hoztak létre, megindul a nemesfém kiáramlása. Indiánokat dolgoztattak hal álra, majd 1562-től afrikai négereket hurcoltak be. → Rabszolga kereskedelem. Magyarország helyzete A nemzetközi munkamegosztás következtében Magyarországon is a mezőgazdaság, elsősorban az állattenyésztés és a bortermelés került előtérbe, ez káros volt az ipar számára. Emellett emelkedett a gabona iránti kereslet is → agrárkonjunktúra[9] → a földesurak növelték az allódiumok területét + emelték a robotot + növelték a jobbágyok terményadóját + kialakult a második jobbágyság[10] → növekedett a főnemesség hatalma. V. További következmények és a világgazdaságra gyakorolt hatása: 1. Átalakul a kereskedelem, a világkereskedelem kezd kialakulni Európa a világkereskedelem központja lett! 2. A népesség növekedése felgyorsul köszönhetően az új növényeknek, melyek gyorsan elterjedtek: kukorica burgonya paprika paradicsom élvezeti cikk: dohány 3.
Ázsia felfedezése: Ázsia a Föld legnagyobb kiterjedésű kontinense, földrajzi elhelyezkedése révén szárazföld kapcsolja össze Európával, Afrikától pedig a Szuezi-csatorna választja el, mely alig 150 éve épült meg. Az emberi civilizáció első nyomait a Közel-Keleten találták meg, kb. 10 ezer évvel ezelőtt ezen a helyen történt az emberiség gazdasági fejlődésének kezdete. Az emberek a vadászó, gyűjtögető életmódról áttértek a vándorló nomád állattartásra, így hamarosan elárasztották egész Ázsiát, létrejöttek a mezopotámiai, indiai és kínai birodalmak. Európában az ókori hellén kultúra létrejöttével alakult ki egy fejlett társadalom. Az ókori görögökre jellemző volt a tudás, az ismeretlen felfedezése utáni vágy, ez gyakran hosszabb utazásokban nyilvánult meg. Eleinte csak a Földközi-tenger vidékén tettek meg hajóutakat, a Kr. e. V. században azonban már messzebbre is merészkedtek. A legendás történetíró, Hérodotosz 445-től hosszabb utazásukat tett Egyiptomban, majd Ázsia középső területein.
Őt még a kíváncsiság és a tudásszomj vezette, de egy évszázaddal később a makedón származású hadvezér, Nagy Sándor már meg is hódította Ázsia jelentős részét. Ázsia azonban nem adta olyan könnyen magát, mint más földrészek. Ázsia európai felfedezése nem hasonlított Amerika, Afrika vagy Ausztrália felfedezéséhez. A fejlett birodalmaknak köszönhetően Ázsiában nem alantas kultúrákkal találkoztak az európaiak, hanem fejlett gazdasággal. Maguk az ázsiai népek is folyamatosan utaztak a szárazföldön, és fejlett hajózásuknak köszönhetően a tengeren. Kialakultak a kereskedelmi utak. A járható és hajózható utak felderítésében nagy szerepük volt a kor felfedezőinek. Fa Hszien hajóutakat tesz meg Dél-Ázsiában, Csang csien a Lop-Nor tó vidékét tárta fel. Egy legendás arab utazó, bizonyos Ibn Battuta mohamedán utazó túlteljesítette a muzulmán vallás által előírt kötelező zarándoklatot. Célja az volt, hogy bejárja az iszlám birodalmat, miután ezt megtette tovább utazott egészen Pekingig. Élete során mintegy 120 ezer (! )
Beküldte: Mumóka A nagy földrajzi felfedezések kora (14-15. század) Kontinentális munkamegosztás kialakulása: Nyugat-Európát éhínségek, járványok, parasztlázadások jellemezték azezt megelőző időszakban. → Népességcsökkenés. DE: a 15. századtól fejlődésnek indult a mezőgazdaság és az ipar. → Népességnövekedés. A megnövekedett népességet Nyugat-Európa nem tudta ellátni megfelelő mennyiségű élelmiszerrel. → Kelet-Európától importált mezőgazdasági termékeket. Centrum Periféria Nyugat-Európa Kelet-Európa Élelmiszer import Iparcikk import (iparcikk termelő) (élelmiszertermelő) KONTINENTÁLIS MUNKAMEGOSZTÁS: Az európai kontinensen kialakul egy sajátos munkamegosztás. Hatásai A Nyugat-európai régió iparosodik, a Kelet-európai megreked a mezőgazdasági termékek előállításának szintjén. Kereskedelmi útvonalak átrendezése A kontinentális munkamegosztás nagy mértékben hatott a kereskedelmi útvonalakra is. a) Nyugat- és Kelet-Európa közti árucsere az Atlanti-óceán partvidékén zajlott (Javarészt közszükségletek cseréje folyt. )