A hölgy nem csupán a művész társa és inspirációja volt, hanem divattervezőként és üzletasszonyként is nagy sikereket ért el. Munkássága azonban mára szinte teljesen feledésbe merült. Borítóképek Instagram, Instagram.
Stephen William Hawking Oxfordban jött a világra értelmiségi szülők első gyermekeként. Apja orvosnak szánta, azonban őt inkább a matematika, a fizika és a csillagászat érdekelte, de csak szabadidejében, középiskolai éveiben nem igazán szeretett tanulni. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot. Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett. Kezdetben bottal járt, de 1969-ben végleg kerekesszékbe kényszerült. Az amiotróf laterális szklerózis, a betegség, amelyet Stephen Hawking évtizedekig harcolt. Betegsége egyre súlyosbodott, önállóan enni sem tudott, végül teljes ellátásra szorult. 1985-ben egy súlyos tüdőgyulladás következtében szervezete összeomlott. Életmentő műtétet, gégemetszést hajtottak végre rajta, teljes némaságra lett ítélve, a kommunikáció szinte lehetetlenné vált számára. Egyik tanítványa segítségével azonban sikerült újra kapcsolatot teremtenie a külvilággal: a kerekesszékére erősített, ujjakkal, majd a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátoron keresztül osztotta meg gondolatait másokkal.
A sokkoló hírek hallatán a fiatal nőnek eszébe sem jutott a szakítás. Úgy gondolta, a betegség ellenére is minden lehetséges lesz, Stephen terápiára jár majd, csodálatos családot alapítanak, szép házban fognak élni, és boldogok lesznek együtt. Mindennek ellenére ki akarták hozni a maximumot az életükből és a kapcsolatukból is. 1964-ben eljegyezték egymást, '65-ben pedig összeházasodtak. Nagy szerelem volt az övék, Jane pedig úgy lépett a házasságba, hogy tudta: tudós férje mellett mindig a háttérben marad majd, és azzal is tisztában volt, hogy támogatnia, ápolnia kell majd párját. Nászútjukat New Yorkban töltötték egy fizikakonferencián. Steven hawking betegsége children. A cikk az ajánló után folytatódik Tudósfeleség, ápoló és családanya 1967-ben megszületett első gyermekük, Robert, 1970-ben pedig világra jött lányuk, Lucy. Az '70-es évekre Stephen Hawking karrierje szépen ívelt felfelé, betegsége viszont folyamatosan rosszabbodott, és rengeteg komoly kihívás elé állította a párt. Jane-nek már nemcsak férjéről és a háztartásról kellett gondoskodnia, hanem két kicsiről is.
Az évek során ez súlyos élelmiszer- és vízhiányt, a természeti erőforrások csökkenése miatti visszatérő konfliktusokat, tömeges munkanélküliséget és kényszermigrációt eredményezett. Az egyre kétségbeejtőbb körülmények és a hosszú távú megoldás keresése közepette a nyolcvanas évekre erősödött fel az a kivételes ötlet, hogy a régió leromlott tájait a nyugati Szenegáltól a keleti Dzsibutiig húzódó "Nagy Zöld Falon" keresztül alakítsák át, a kontinens teljes szélességében. A régió országai végül az Afrikai Unió vezetésével vágtak bele 2007-ben a nem mindennapi kezdeményezésbe. A pánafrikai indítványhoz eredetileg 11 tagállam csatlakozott, napjainkra viszont már 20 fölött jár az együttműködő országok száma. Tervek A világ legforróbb sivatagaként ismert Szahara terjeszkedése egyre több, egyre súlyosabb problémával és azok következményeivel fenyegeti a régió lakosságát. A Nagy Zöld Fal projekt hosszútávú megoldást jelenthet Afrika éghajlatának alakításában. A kezdeményezés célja 2030-ig 100 millió hektár leromlott állapotú termőföld minőségének feljavítása, továbbá 250 millió tonna szén-dioxid megkötése.
A Nagy Zöld Fal- már a nevében is a monumentalitásra törekvő projekt nem véletlenül kapott akkora érdeklődést: tulajdonképpen megtudhatjuk általa, hogy van-e értelme az erdősítésnek, van-e gyakorlati haszna annak, ha igyekszünk növények telepítésével megállítani a klímaváltozást. Nos, a projekt nem valósul meg, inverz módon ez mégis fantasztikus hír. Nem lesz Fal Az Afrikai Unió országai egy 8 ezek kilométeres, 18 millió hektáros sávot akartak dzsungellé tenni a Száhel-övezetben. Ez a régió is, mint sok másik, elsivatagosodik, és a folyamat vége, hogy az emberi életre alkalmatlanná válik, ez pedig sok millió embert érintene, vagyis igyekeznek tenni valamit ellene. A területen csemetéket kezdtek ültetni, elképesztő mennyiségben. Ehhez kutakat kellett ásni, hogy az öntözés is megoldható legyen, és a talaj erózióját is meg kellett akadályozni – lassítani, hogy a fák képesek legyenek megkapaszkodni. Elképesztően sok munka, rengeteg pénz, de a dzsungel nincsen sehol – a projekt elbukott. Pontosabban a Nagy Zöld Fal dzsungelterve bukott el, mert már most, mikor igazából szavannás területek, fákkal tarkított részek jöttek csak létre, fantasztikus változásokat lehet tapasztalni.
Hajlandóak lennének anyagi segítséget adni az erdősávra a nyugati országok? Ebből a szempontból kevésbé vagyok szkeptikus, az erőforrások rendelkezésre állnak. Az a kérdés, hogy akarja-e ezt a fehér ember, hogy létrejöjjön a fekete kontinens megújulását elősegítő erdősáv. Viszonylag kis költségen - két, három milliárd dolláron - múló projekt, ami látványos lehetne. Ha összehasonlítjuk, hogy 2009-ben csak Európa hány száz milliárd eurót költött bank konszolidációra, akkor a Nagy Zöld Fal költségei ehhez mérten "filléres kiadásnak" tekinthető. Az utóbbi napokban különböző internetes fórumokon utánanéztem, mi az emberek véleménye a kezdeményezéssel kapcsolatban. Megvannak a szkeptikusok, de alapvetően a holdutazáshoz, vagy a marsutazáshoz hasonlítják az ötletet, tehát van egyfajta várakozás. Szeretnének már valami pozitívat, amiből úgy érezhetik, hogy az emberiség nemcsak rombol, hanem építeni is tud. Magyarország hogyan vehet részt a projekt megvalósításában? Hazánk tényszerűleg pénzzel vagy szakemberekkel tud segíteni, hisz a nálunk élő fafajták nem élnek meg a száraz, 200-800 mm csapadékhozamú Szahara alatti vidéken.
Többnyire a szárazságot jól tűrő fafajtákat, például akácot telepítenek, de a zöld fal közé zöldséget és gyümölcsfákat is ültetnek. A fák ugyanis árnyékot adnak, csökkentik talajnedvesség kipárolgását, lassítják a csapadék lefolyását, így a kutak újra megtelhetnek vízzel. A gigaprojekt, vele a faültetések, számtalan afrikai család utolsó mentsvára lehet, és megélhetését is biztosítja. A program eddigi legeredményesebb országa Szenegál, ahol 2010-re 525 kilométer hosszú faültetvényt hoztak létre, 11 millió fát sikerült elültetni. A 2016-os adatok szerint négymillió hektárt vontak be így a mezőgazdaságba.
A helyreállítási munkák mellett a fenntartási stratégiáknak, a növekedés nyomon követésének és az erdőgazdálkodásnak ugyanilyen fontos szerep jut. A Burkina Faso-i Hommes et Terre a talaj-helyreállítási periódusban regionális koordinációt folytat, a növekvő fákat műholdas technológiák segítségével figyelik, és folyamatos tanácsokkal segítik a falusiakat. Az erdőművelési igazgató és a programkoordinátor vezeti és irányítja a munkát, és biztosítják, hogy minden falu betartsa a projekt elején vállalt kötelezettségeit. A projekt 2030-ra 100 millió hektárnyi jelenleg leromlott terület helyreállítását célozta meg (FATÁJ megjegyzés: ez Magyarország erdőterületének kb 50-szerese. ), amely egyben 250 millió tonna szén-dioxid-csökkentést és 10 millió vidéki munkahely létrehozását jelentené. A várakozások szerint a környéken élő fajok rövidesen visszatérhetnek eredeti élőhelyükre, és az itt átvonuló, költöző madárpopulációk is könnyebben találnak majd táplálékot. A talaj javítása azt is jelenti, hogy nő a talaj vízgyűjtő képessége, így az esős évszakban a vízkészlet tovább raktározódik.