Ezen csatornák keresztmetszete nagyobb, mint a minicsatornáké, ezek már 25 mm-től 100 mm-ig terjednek. Emellett nagy különbség, hogy bordázott alaplapjuknak köszönhetően szerelvények rögzítésére is alkalmasak. Többféle tartozék áll rendelkezésre a különféle szerelvények megfelelő rögzítéséhez, így ez a típusú vezetékelés egy kicsivel bonyolultabb, komplexebb feladat, de még mindig egyszerűbb, mint a falba véső technika. A szerelvényezhető csatornákra rögzíthető akár kismegszakító vagy modul vagy bármilyen más villamos szerelvény is. Nagy előny még, hogy a bordákra rögzíthető válaszfalakkal a csatorna felosztható több részre, így a különböző céllal alkalmazott (például az erős– és a gyengeáramú) vezetékek egymástól elszigetelhetők. Vannak bizonyos helyiségek, ahol a falon kívüli vezetékelést csak és kizárólag csövezéssel engedélyezett megoldani. Ezek a helyiségek a vizes helyiségek és olyan helyiségek, melyekben nedves szennyezéssel vagy nagy létszámú munkással történő munkavégzés folyik.
A falon kívüli szereléshez minden esetben a megfelelő kapcsolót, dugaljzatot kell kiválasztanunk, amelyet ugyanúgy, mint a kábelcsatornát, fel kell tudnunk rögzíteni a falra, tehát a süllyesztett konnektorok és kapcsolók erre a célra egyáltalán nem alkalmasak. A süllyesztett szerelvényeknél nincsen megoldva, hogy a csatlakozókhoz és a vezetékekhez ne tudjunk hozzáférni, így életveszélyes lenne a használatuk. Néhány trükk és tipp a szereléshez A szerelés megkezdése előtt áramtalanítsuk az egész elektromos hálózatot, enélkül nem kezdjünk bele a műveletbe! A szerelés után az elektromos rendszer áram alá helyezésére ne kérjünk meg senkit sem, így elkerülhetjük, hogy éppen a vezetékeket fogjuk, amikor véletlenül áram kerül a hálózatba. Ezt oldjuk meg magunk, ez a megoldás lesz a legbiztonságosabb számunkra. A villanyszerelést csak védőkesztyűben, a megfelelő, szigetelt szerszámokkal végezzük! Vegyünk fel gumitalpú cipőt, zokniban vagy mezítláb életveszélyes áramütést szenvedhetünk! Kövesse a Praktikert a Facebookon is!
No, de ha nem hívunk, akkor legalább végezzük a munkát szakszerűen, óvatosan, mert nem csak magunkat sodorhatjuk veszélybe, hanem a környezetünket is. A falon kívüli dugaszolóaljzat felszereléséhez csak néhány egyszerű eszközre van szükségünk. Kell ugye maga a dugaszolóaljzat. Ezt minden esetben szaküzletben vásároljuk meg és mindenképpen a legjobb minőséget keressük. Használt, elavult vagy sérült eszközt beépíteni tilos! Ugyanúgy tilos rossz minőségű, nem jól szigetelt vagy sérült eszközöket használni a villanyszerelési munkálatok során. A dugaszolóaljzaton kívül s szereléshez szükségünk lesz még egy éles késre, ami nem fém nyelű. Legjobb, ha fa nyele van, de erre még tekerünk valami gumit vagy hasonlót. Nem fogunk ezzel az áramhoz nyúlkálni, de biztos, ami biztos. Kell még egy csavarhúzó is, a mi szintén legyen jól szigetelt és sérülés mentes, valamint egy fáziskereső is jól jön. Az első lépés, mint minden elektromos áramnál végzett munka esetében az, hogy áramtalanítjuk a hálózatot.
Nagyon széles körben ismert, hogy minden idők egyik legzseniálisabb fizikusa, a relativitáselmélet atyja, Albert Einstein (1879–1955, Nobel-díj: 1921) szenvedélyesen szerette a zenét, maga is tehetséges hegedűs volt. (Bár Einstein kérdésére, hogy "Hogyan játszottam? ", Gregor Pjatigorszkij szarkasztikusan azt felelte: "Nos, relatíve jól! ") Talán kevéssé köztudott, hogy zene iránti szeretetével Einstein egyáltalán nem áll egyedül a nagy fizikusok között. A következőkben szeretném bemutatni néhány más kiemelkedő jelentőségű fizikus zene iránti érdeklődését, vonzódását. Természetesen nem törekedhetem teljességre, csupán néhány példát ragadok meg. Magyar Nobel-díjas fizikusok by Serban Botond. A mai értelemben vett fizika kezdetekor a bolygók égi útjának reális leírását Johannes Kepler (1571–1630) adta meg, s a felismert új égi harmónia a zenéhez vezette. A bolygókhoz hangsorokat rendelt, megalkotva a "szférák zenéjét". Mysterium Cosmographicum c. művének 12. fejezetében leírja, hogy a bolygókhoz harsonákat rendelhetünk, s a megszólaltatott hangok magassága (frekvenciája) a bolygók pálya menti sebességével lesz arányos.
Pozsonyban született, és bár családja németül beszélt, Lénárd magyar iskolába járt, magyar nevelést kapott. Németországban munkálkodott, kutatásai a katódsugarak tulajdonságaira és a foszforeszcenciára irányultak, melynek lényege, hogy hatására egyes anyagok látható fényt sugároznak. Míg a sugárzást a vastagabb anyag elnyeli, úgy Lénárd rájött, hogy nagyon vékony fólián viszont áthatol és kivezethető a levegőre. És itt juthat eszedbe gyerekkori sötétben is világító párnád, karórád, pólód stb. Saját készítésű csöveiből Wilhelm Conrad Röntgen is vásárolt, ez szülte aztán a vitát a röntgensugarak feltalálását illetően, melyért végül Röntgennek ítélték a Nobelt. Katódsugaras kutatásaiért Lénárd is megkapta a díjat 1905-ben. 2-3. Magyar nobel díjas fizikusok 2019. Bárány Róbert (1914) és Békésy György (1961), orvosok: a fül titkai Bárány Róbert (Fotó:) Bárány Róbert osztrák orvos is a magyar származású Nobel-díjasok körét erősíti. Kutatói munkássága a belső fülben rejtőző egyensúlyszervre irányult, 1914-ben kapta meg a díjat a "vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért".
Ennek felfedezése Szent-Györgyi Albert nevéhez, valamint egy bizonyos hexuronsavhoz fűződik. Szent-Györgyi rájött arra is, hogy a paprikában - melyet evés helyett inkább vizsgálni szeretett - jelentősebb mennyiségű C-vitamin található, mint a citrusfélékben, így a vitamin kémiai összetétele után felfedezte a gyors és könnyű előállítási módszerét is. A vegyületet aszkorbinsavnak nevezte el, mely mindenféle fertőzések megelőzésére és betegségek kezelésére is jónak bizonyult. Magyar hírességek :: Nobel-díjasok - 2. oldal. 1937-ben neki ítélték az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat. 5. Hevesy György, kémikus (1943): nyomkövetés az élő szervezetben Hevesy György, a radioaktív nyomjelzés atyja (Fotó:) A magyarországi születésű Hevesy György radioaktivitással foglalkozott, ez utóbbiért is kapta meg az elismerést 1943-ban a "radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban" indoklással. A radioaktív izotópot hozzáadta a vele azonosan viselkedő kémiai elemhez, így a szervezetbe juttatva ez jelző módszerként működött, sugárzással mutatta a megtett útvonalat, így tanulmányozhatóak lettek a kémiai folyamatok az élő szervezetben.