A betakarítógép ugyan a cséplőszerkezet felépítésében alig különbözött a korábbi SZK kombájnoktól, de néhány új megoldásnak köszönhetően mégis jóval korszerűbb képet mutatott a régebbi típusokhoz képest. Ekkor a gyártó már több mint 1 millió darab gabonakombájn előállításának a tapasztalatait tudhatta a háta mögött. Az új "NIVA" SZK-5 arató-cséplőgép nullszériás példányaiból egyet a komáromi Állami Gazdaságban próbáltak ki. Időközben a gyártó is sok változtatást hajtott végre a nullszériá-hoz képest, így 1973-ban az új típus már készen állt a sorozatgyártásra. Hazánkban a sorozatgyártásra érett változat forgalmazás előtti első bemutatkozása ugyanebben az évben, a Budapesti Nemzetközi Vásáron történt. SZK–5 – Wikipédia. A következő esztendőben már 900 darab érkezett a betakarítási szezonra a hagyományos magleválasz-tású, 4 szalmarázó ládával szerelt arató-cséplőgépből. A 4, 1 és 5 méter munkaszélességű gabona-vágó-szerkezet hossz- és keresztirányban is képes volt a talajkövetésre; ennek beszabályozása a ferde felhordó házának két oldalán levő rugókötegek feszítésével történt.
Június 25-én tűz- és balesetvédelmi oktatással, illetve a műszaki szemlével kezdődött a szezon. A kombájnok napi teljesítménye megközelítette a 10 hektárt gépenként. A borsó betakarítása után az őszi és tavaszi árpa következett. Július 24-én indult a 805 hektáron fekvő búza aratása, Perjéspusztán, Újpusztán, Szőkepusztán és Tömördpusztán, ami kilenc napig tartott. [12] 1981-ben a borsó, árpa és búza betakarítását összesen 23 nap alatt sikerült befejezni. [13] 1982-ben rekordméretűre 1398 hektárra bővült a nyáron betakarításra váró őszi-tavaszi árpa, vetőborsó, illetve búza területe. [14] A Komáromi Állami Gazdaság 1983-ban csatlakozott a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Rendszer gabonafejlesztési programjához. Szk 4 kombájn 2019. Ennek keretében vásároltak négy darab Claas Dominator 106 típusú új kombájnt, ezzel jelentősen növekedett a betakarítási kapacitás, így már tíz darab korszerű gép várta az 1346 hektáros területen a vetőborsó és búza aratását. [15] A termésátlag 71, 33 mázsa volt hektáronként, ezzel rekordot értek el.
[5] 1975-ben a meglévő hat kombájn mellé négy darab SZK-5 típusú járművel [6] bővült a géppark [7], így az egy kombájnra jutó búza vetésterülete 100 hektár volt. [8] 1976-ban már 1158 hektáron kezdték meg a kalászosok aratását, négy darab Claas Dominator 100-as, két darab Claas Dominator 80-as, illetve négy darab SZK-5-s kombájn segítségével. A szállítást nyolc darab IFA tehergépkocsi és négy darab 8 tonnás pótkocsival ellátott MTZ 50-es traktor biztosította. A betakarított terményt Bartusekpusztán szárították. [9] 1977-től az aratás ideje alatt átálltak a kétműszakos munkarendre, maximalizálva a munkaidőt. A központi javítóműhely este 20 óráig központi ügyeletet tartott. Szk 4 kombájn film. [10] 1979-ben újabb négy darab Claas Dominator 105 [11] típusú gép vásárlása miatt a régebbi 80-as kombájnoktól megváltak. Így a 676 hektár búzának és a 194 hektár borsó betakarításának 12 géppel vágtak neki. 1980-ra már csak a nyolc darab Claas kombájn látott neki az aratásra való felkészülésnek, míg a betakarítási terület 1221 hektárra emelkedett.
Lehet érvelni a szociális jogok és alapvető biztonság mellett, de értelmetlen az öregek extra jogairól beszélni, hiszen ő maga is idős, és úgy érzi, nincsenek különleges jogai az általános emberi jogokon túl, ez csak bizonyos lobbik érdeke. A lobbik viszont, ha egyszer törvénybe iktatták céljaikat, nyertek, mert megkerülték a politikát. Snyder megjegyezte, hogy a jogainkat Istentől kaptuk, és az olyan elképzelés, mint hogy jogunk van arra, hogy ne sértsenek meg – erről sokat beszélnek manapság –, nevetséges. Coleman felidézte, amikor az ENSZ-ben egy afrikai delegált a család védelméről beszélt, mire nyugati diplomaták közölték, hogy nem tudják ezt elfogadni – míg a diplomata nem jelezte, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából idézett. Ez egyébként jó alapot ad, benne van a házasság, az élet, a hit, a szólás és a gyülekezés szabadsága. Tehát a gond nem az, hogy ne lenne alapunk, hanem hogy folyton félreértelmezik, és hogy a konzervatívok nem állnak elő saját értelmezéssel. Varga Judit magára egyszerű, vidéki magyar nőként utalt, aki a józan észben hisz.
2. A Guinness Rekordok Könyvében a Nyilatkozat a világ legtöbb nyelvre lefordított dokumentuma, eddig 370 nyelvre és nyelvjárásra ültették át, amely bizonyítja, hogy bár különbözőek vagyunk, és máshogy fejezzük ki magunkat, valójában egy nyelvet beszélünk, az emberiség közös nyelvét, amelyet a Nyilatkozat deklarált. A fordítások sokszínűsége is alátámasztja, hogy az emberi jogok nincsenek egy állam territoriális hatalmához kötve, mert hivatalosan el nem ismert nyelveken is készült a fordítás, mint például az abház nyelv, ami egy kevesek által elismert, de facto ország de facto hivatalos nyelve. 3. A Nyilatkozat művészeti projekteket is inspirált, létrejött ugyanis a Human Rights Tattoo nevű projekt, melynek keretében a Nyilatkozat 6773 betűje kerül fel egyenként az emberi jogokért elkötelezettek bőrére. Ez a megmozdulás 2018 nyarán Magyarországra is elérkezett, ahol a lelkes résztvevők a Nyilatkozat egy betűjét az általuk választott stílusban tetováltathatták magukra. Akik még nem töltötték be 18. életévüket, de türelmetlenül várták, hogy megjeleníthessék bőrükön az emberi jogokat jelképező betűt, ideiglenes tetoválást kaphattak a Múzeumok éjszakáján a Nyilatkozat első cikkelyéből.
tudjon meg többet