Az egyik csoport sörre bort, a másik borra sört, a harmadik csoport tagjai vagy csak bort, vagy csak sört. Az italozás másnapján egy kérdőív segítségével meghatározták a másnaposság mértékét. Egy hét múlva az egészet megismételték, annyi különbséggel, hogy akik előzőleg sörrel kezdtek, azok ez alkalommal borral (és fordítva), akik pedig csak bort ittak, azok a második körben csak sört (és szintén fordítva). Ennek az ún. keresztezett tervezésnek az volt a célja, hogy teljesen kiküszöbölje az esetleges eltérő egyedi (alkohol)érzékenységből adódó különbségeket. A vizsgálat arra a meglepő következtetésre jutott, hogy a fogyasztott alkohol típusa és a fogyasztás sorendje semmilyen hatással nincs a másnaposság súlyosságára. A másnaposságra jellemző tünetek mindegyik csoportot ugyanannyira sújtották (fejfájástól a hányásig). Azaz a vizsgálat cáfolja mindazokat a népi bölcsességeket, amelyek szerint az alkoholfogyasztás megfelelő sorrendjével megvédhetjük magunkat a másnaposságtól. Az is bizonyított tény, hogy legjobb preventív hatása a mérsékelt bevitelnek van (ezt Magyarországon, ahol az alkoholizmus komoly közegészségügyi probléma, nem lehet eléggé hangsúlyozni), de a másodlagos prevencióban hasznos az evés és a vízivás is.
Ne keverd az alkoholféléket, mert rosszul leszel, pezsgőből csak keveset igyál, mert másnap fájni fog a fejed, világos sört fogyassz, mert abban kevesebb a kalória… Bizonyára te is hallottad már ezeket a jó tanácsokat. Most megtudhatod, hogy valóban van-e alapjuk, vagy elfelejthetsz minden olyan elméletet, amit eddig az alkoholfogyasztásról hallottál! 1/6 "Sörre bor mindenkor" A mondás úgy tartja "sörre bor mindenkor, borra sör meggyötör". Tehát mi, magyarok, úgy gondoljuk, hogy ha a gyengébb ital felől haladunk az erősebb irányába, akkor kevésbé leszünk rosszul, illetve másnaposak. Hogy mi igaz ebből? Semmi. Egyedül a bevitt alkohol mennyisége az, ami számít. Tehát teljesen mindegy, hogy borral vagy sörrel kezdesz, mert ha folyamatosan iszol, nem leszel jobban, vagy kevésbé másnapos, ha megcseréled a sorrendet. A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!
Tudtad, hogy a hagyományos sörgyárak mellett, manapság egyre több a minőségi borászat? És azt, hogy kedvenceinket olyan különös kórokozók támadhatják meg, mint a penész, ha nem vigyázunk eléggé? "Sörre bor, mindenkor! De borra sör, meggyötör! " - Tudom, tudom. -mondogatod magadban. Aztán valahogy mindig másképpen alakul az este. Mámoros, zamatos borok és aranyló, habos korsó sörök. Hazánk jellegzetes italairól oly keveset tudunk, különösen elkészítésükről, raktározási körülményeiről. Az UV lámpás technológia azért felelős, hogy a tárolóhelyeket csírátlaníthassuk. Az ún. germicid lámpa 253, 7 nm-es sugárzása elpusztítja az apró mikrobákat is, amik csak ilyesfajta sugárzással semmisíthetőek meg. Folyadék kezelésére is alkalmas. De ez biztos nagyon káros! Gondolhatod magadban. Jó hírem van! Teljesen környezetbarát, vegyszer- és melléktermék mentes, nem ártalmas a termékre és nem lehet túladagolni. Megismernéd közelebbről? "Hogyan? " A csírátlanítás a szabadon sugárzó, fali lámpatestekkel megy végbe, hiszen folyamatos vagy időszakos felhasználásuk megakadályozza a kórokozók szaporodását.
"Borra sör, meggyötör, sörre bor, mindenkor" - hangzik a sokat hallott mondás, mely arra buzdít, hogy ha előbb a sört, majd utána a bort választjuk, elkerülhetjük a másnaposságot, fordítva viszont komoly kínokat élünk át a buli után. Tényleg segít, ha megfelelő sorrendben fogyasztjuk a különböző italokat? Mindenkinek megvan a bevált módszere, amivel már az este alatt arra készül, hogy a másnap kevésbé legyen kellemetlen: vannak, akik igyekeznek sok vizet inni az alkoholtartalmú italok mellé, mások folyton csipegetnek valamit a koccintások között, de olyanok is akadnak, akik jól bevacsoráznak a mulatozásból hazatérve, mielőtt lefeküdnének aludni. Sokan vannak, akik tartják a mondást, és úgy próbálják megúszni a macskajajt, hogy a bor után sosem isznak sört, de ha söröztek, egy-egy pohár bort még meg mernek kóstolni. Utóbbiaknak rossz hírünk van, ugyanis a legfrissebb kutatás szerint teljesen mindegy az italok sorrendje, a másnaposságot ezzel a trükkel nem kerülhetjük el. A vizsgálatba a szakértők 90 (19 és 40 év közti) önkéntest vontak be, akiknek a kísérlet előtti héten nem szabadott alkoholt inniuk.
Viszont függetlenül attól, melyik csoportban voltak, a nők általában erősebb tünetekről számoltak be. -Fehérborral és világos sörrel elvégezve a kísérletet nem találtunk igazságot abban, hogy sör fogyasztása a bor előtt enyhébb másnaposságot okozott volna. Túl sok alkohol nagy valószínűséggel mindenképpen másnaposságot fog okozni. Az egyetlen, amiből a mértékére lehet következtetni, az az, hogy mennyire rúgunk be. – összegezte az eredményt a kutatásban részvevő német tudós, Jöran Köchling. Amit biztos, ha a túl sok alkoholtartalmú ital fogyasztunk, az valószínűleg mindig másnaposságot eredményez. Forrás:
Azt mondta, az elmúlt években "soha nem látott mértékben" emelkedett a szakdolgozók fizetése; a négylépcsős béremelés nyomán a szakdolgozói alapbérek 72 százalékkal nőttek a 2018-as illetményhez képest. Kásler Miklós bízik abban, hogy a most zajló béremelési folyamatok hosszú távon is biztosítani fogják az orvosok és szakdolgozók tudásának, gyógyító és életmentő szolgálatának megfelelő elismerését. Amint arról a is beszámolt, a Központi Statisztikai Hivatal kedden napvilágot látott jelentése szerint tavaly októberben a bruttó átlagkereset 431. 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 286. A kormány 2010 óta kiemelten kezeli az egészségügyben dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését. 800 forint volt. A teljes munkaidős alkalmazásban állók átlagkeresete tehát 8, 5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A feldolgozóiparban 5, 4 százalékkal emelkedtek a bérek, 445. 600 forint volt a bruttó átlag. Az építőiparban 7, 3 százalékos emelkedéssel 343 ezer forintra nőtt az átlagkereset. A kereskedelemben 8, 2 százalékos, az idegenforgalomban és vendéglátásban 9, 6 százalékos növekedéssel 403 ezer, illetve 275.
A héten folytatódnak a sztrájktárgyalások, most folytatódik az a munka, ami félbemaradt a választások előtt – mutatott rá Cser Ágnes. Közlése szerint a 2016. Kásler: A kormány kiemelten kezeli az egészségügyi dolgozók megbecsülését | Magyar Hang | A túlélő magazin. szeptember 20-án megkötött megállapodásban az lett lefektetve, hogy 2018 novemberében lesz egy 8 százalékos bérfejlesztés. Hozzátette: a kormány egy pozitív döntéssel a novembertől esedékes 8 százalékos bérfejlesztést – nagy örömünkre – január 1-jére hozta, vagyis az idei esztendőre re nézve csaknem egy évvel nagyobb bérfejlesztést jelentett. Cser Ágnes szerint írásba kell foglalni és tisztázni kell, hogy pontosan milyen végzettségűek, szakdolgozók, orvosok, az egészségügyben dolgozók, milyen módon fognak a bérfejlesztésből részesülni. A szakszervezeti elnök szerint a négylépcsős béremelés nagyon sokat jelent. Felidézte, hogy az ellenzék miként gúnyolódott a bérfejlesztésen, pedig úgy véli, az adatok magukért beszélnek, hiszen csendesen töltődik fel az ágazat.
Azt mondta, az elmúlt években "soha nem látott mértékben" emelkedett a szakdolgozók fizetése is; a négylépcsős béremelés nyomán a szakdolgozói alapbérek 72 százalékkal nőttek a 2018-as illetményhez viszonyítva. Végrehajtották minden idők legnagyobb orvosi béremelését | Demokrata. A miniszter kiemelte: az egész világot sújtó koronavírus-járvány ismételten ráirányította a társadalom figyelmét az egészségügyben dolgozók fontos és pótolhatatlan munkájára. Kásler Miklós bízik abban, hogy a most zajló béremelési folyamatok hosszú távon is biztosítani fogják az orvosok és szakdolgozók tudásának, gyógyító és életmentő szolgálatának megfelelő elismerését. Forrás: MTI
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere tavaly november végén jelentette be, hogy a következő négy évben négy lépcsőben emelik az egészségügyi közalkalmazottak, védőnők, egészségügyben dolgozó nem egészségügyi felsőfokú végzettséggel rendelkezők fizetését, ami 2022-re 72 százalékos emelést jelent. A szakpolitika sokáig kitartott amellett, hogy a négylépcsős béremelés során ebben az évben 8, jövő januárban 14, novemberben 20 százalékos, majd 2022-ben további 30 százalékos béremelésben részesülnek az egészségügyiek. Árulkodó államtitkári számok: így lesz a 30 százalékból 21 Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár szombaton ismét bejelentette, hogy július 1-jével emelik a fizetéseket, ezúttal példát is hozott. Az MTI tudósítása szerint az államtitkár elmondta, hogy egy 19-21 éves jogviszonnyal rendelkező, OKJ-s végzettségű, E7-es fizetési osztályba sorolt ápoló átlagkeresete a mostani 334 550 forintról júliustól 361 314 forintra emelkedik, 2022 januárjától pedig 575 539 forintra.
A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) szerint jelenleg 68 ezer szakdolgozót tartanak nyilván, és hivatalosan "csak" ötezer üres álláshely van az ágazatban, valójában húsz százalékkal – körülbelül 15 ezer emberrel – kevesebb dolgozik. A hivatalos és a valós helyzet közötti különbség a rengeteg túlórára vezethető vissza. A következő 15 évben a szakdolgozói állomány 52 százaléka fogja elérni a nyugdíjkorhatárt. Míg éves szinten körülbelül háromezren mennek nyugdíjba, jó, ha ezer fiatal ápoló érkezik Az ellenzék év vége előtt mutatta be egészségügyi programját: ebben azt ígérik, továbbvinnék a béremeléseket, de eltörölnék az orvosbér-emeléssel egyidejűleg bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszont, amely számos kritikát kapott, és Lukács László György, a Jobbik egészségpolitikusa szavaival "idegen az ágazattól", hiszen a rendvédelmi dolgozókhoz hasonlóan kezeli az egészségügyi dolgozókat. Kásler Miklós a videóban arról is beszélt, hogy a koronavírus omikron variánsa lényegesen gyorsabban terjed, mint a korábbi mutációk.
Gazdaság 2020. január 07., kedd 15:25 | Hír TV Január elsejétől 14 százalékkal nő az egészségügyi szakdolgozók bére – jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár. Horváth Ildikó elmondta: a tavaly júliusi 8 százalékot követően most 14, novemberben 20, majd 2022 január elsején további 30 százalékkal növekednek az egészségügyi szakdolgozók bérei. A januártól esedékes béremelés 81 ezer szakdolgozót és négyezer védőnőt érint. Január elsejétől 14 százalékkal kaphatnak többet az ápolók, mint korábban. "Mi egy forintnak is örülünk. Én azt gondolom, hogy ez az a szakma, amit valójában hivatásként kell végezni. Az, hogy most kaptunk, természetesen nagyon örülünk neki és tényleg hát a mindennapi életünkhöz is szükséges, hiszen mi is pénzből élünk. " - tette hozzá Szalai Márta, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főnővére. Az Országos Onkológiai Intézetben a januári béremelés összesen 436 szakdolgozót érint. Az intézmény főigazgató főorvosa szerint a dolgozók pályán tartásához és ide csábításához három dologra van szükség, amely most a béremeléssel megvalósulhat.
Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője még 2018 novemberében jelentette be, hogy az elkövetkező négy évben, tehát 2022-ig négy lépcsőben 72 százalékkal emelik az egészségügyi közalkalmazottak, védőnők, egészségügyben dolgozó nem egészségügyi felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérét. Ez alapján a szakdolgozók 2019 júliusától megkapták a 8 százalék pluszt, míg a további három lépcsőre 2020 januárjától 14 százalékos, novembertől 20 százalékos, 2022 januárjától pedig 30 százalékos emelés volt a megegyezésben. Már 2019-ben í rtunk arról bővebben, hogy mi a baj ezekkel a számokkal, és hogy a 72 százalékos emelés valójában inkább 58, 5, mivel az emeléseket nem az adott évi, hanem a 2018 januári bérekhez képest állapítják meg. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke szerint hiába kommunikálja azt a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy jövőre egy ápoló átlagosan a két és félszeresét fogja keresni annak, mint amennyit 2016 előtt keresett, ettől még a szakdolgozói bérek egyre durvábban lemaradnak az orvosi illetményektől, és a kezdő ápolói fizetés megint alig fogja meghaladni a bérminimumot.