Nincs olyan emberi vágyam, amit ne teljesítene. Az egyetlen nő, akinek keresztnevét nem írhatom versbe. Korosztályom legnevesebb költője tette rá kezét. " Házaséletük boldog volt, József Attila szelleme viszont még sokáig kísértette őket. Flóra az asszonynevét használta, hogy ne legyen olyan nyilvánvaló, hogy ő volt a költőóriás Flórája is, viszont azok közül, akik ismerték, sokan őt, illetve Illyést is hibáztatták a tragédiáért. Bűnbakjai lettek egy olyan eseménynek, amelyért nem szabad, és nem is lehet felelőst kikiáltani. Később csitult a helyzet, viszont el nem felejtődött. A párnak egész életében ezzel a megbélyegzéssel kellett együtt élnie. Flóra asszony utoljára 1980-ban elevenítette fel újra József Attila emlékét, mikor a család barátja, az irodalomtörténész Domokos Mátyás biztatására megírta memoárját, összes emlékével a költőről, és a tőle kapott negyvenöt levéllel. Az immár özvegy Flóra asszonyt a végzetes nap óta eltelt ötven év megerősítette, de még ennyi idő után is érték atrocitások.
A lapok életútjának mérföldköveiről is számot adtak, amelyek látszólag elkerülhetetlenül a tragédiához vezettek. Az Est kiemelte, hogy József Attila "úgy érezte, nem találja kellőképpen a kapcsolatokat embertársaival", a Pesti Napló cikkírója pedig így fogalmazott: "Néhány évvel ezelőtt sokan tudtuk: sorvad, keseredik, magára marad, önmarcangolóan befelé fordul a költő, mert nincs visszhangja, mert hiányzik az a csipetnyi erkölcsi és anyagi elismerés is, ami lelket önt belé. " A Pesti Napló szerint a jó humorú költő "kicsinyítési érzete" betegségéből adódott, gyakran ismételt "Ugy-e, nagy költő vagyok? " kérdése is erről a tőről fakadt. Rejtélyes betegségét több helyen depressziónak nevezték, míg szanatóriumi orvosai paranoid skizofrénnek minősítették, noha Gyömrői Edit már 1935-től pszichoanalízissel segített József Attilán (ennek "gyakorlata" volt a hírhedt Szabad ötletek jegyzéke). 1936-tól végre otthonra talált a Szép Szó szerkesztőségében, fellángolt Kozmutza Flóra iránt érzett szerelme – de ezek már "későn jött ajándékok" voltak.
22 éves korában került Székesfehérvárra a későbbi legendás színész, Jávor Pál, aki rövidesen a fehérvári hölgyközönség kedvence lett - még a harisnyakötőiket is neki adták ajándékba... Ahogyan azt nemrég megígértük, időről időre közzétesszük a Fehérvár hetilap állandó szerzőjének, Séllei Erzsébetnek egy-egy érdekes, fehérvári vonatkozású történelmi írását. Ezúttal közel száz esztendőt utazunk vissza az időben, hogy a színészlegenda, Jávor Pál székesfehérvári éveiről tudjunk meg egy kicsit többet: A szintén sok fehérvári vonatkozással bíró Páger Antalhoz hasonlóan kortársa, Jávor Pál életútja sok mindenben hasonlított. Mindkét színész kapcsolatba került az első világháború frontjával. Jávor pál gyermekei 2. Színi pályájukra a véletlen sodorta őket. Székesfehérváron tették meg az első lépéseket. Három év elteltével aztán továbbálltak. Jávor Pál nem egészen önszántából. Útjaik később Szegeden találkoztak. Az 1930-as évektől mindketten ünnepelt sztárokká váltak. A háborús események miatt külföldre menekültek, majd mindketten hazatértek és színházi és filmes karrierjüket ott folytathatták, ahol a második világháború miatt abbahagyták.
Jávor Pál két évvel a halála előtt / Fotó FSZEK Budapest Gyűjtemény Sándor György Ha nincs a politika, Jávor még 70 évesen is színészként dolgozott volna, így viszont egy kettétört karrier végén aludt el örökre egy gerinces ember. Jávor Pál színészlegendák újságmúzeum
A létfenntartásért, bevételért küzdő társulat nélkülözte a polgári nagyközönség támogatását. A színtársulat szükségből félretette az igényességet, és fél helyárért zenés bohózatokkal mulattatta a hálátlan, sőt időnként ellenséges közönséget. A Szókimondó asszonyság, az Ezüstlakodalom, a Hattyú, az Antónia című darabok meghozták a sikert Jávor Pál számára. Hamarosan a székesfehérvári közönség kedvence lett. Jávor pál gyermekei 3. Ajándékokkal halmozták el. Virággal, nadrágtartóval, sonkával, könyvekkel – és a hölgyek harisnyakötőkkel. Megbízhatatlansága miatt a társulat direktora, Sármossy Miklós beugrószínésszel is betanultatta a szerepeket és beállította a csatasorba, ha az átmulatott éjszakák után a kedvenc hősszerelmes nem tudott a deszkákra lépni. Italozó, kicsapongó, fegyelmezetlen, lump életmódja miatt gyakran állt a fegyelmi bizottság előtt. Végül, amikor már a fegyelmi figyelmeztetésekre sem reagált, betelt a pohár. Az Országos Színészegyesület úgy zárta ki a soraiból 1927-ben, hogy meg sem fellebbezte a döntést.
Ekkoriban nemcsak rendíthetetlen munkakedvéről és munkabírásáról volt híres, hanem kifogástalan modoráról és megjelenéséről is. Ekkor már nem engedhette meg magának, hogy ne a legutolsó divat szerint öltözzön, vagy gyalog, villamossal érkezzen bárhová. Fotó: Fortepan/KOTNYEKANTAL Alaptermészete persze mit sem változott az évek alatt, a balhék, az éjszakai tivornyák nem maradtak el, majdhogynem védjegyévé váltak. Ennek ellenére rátalált az igaz szerelem, Landesmann Olga csavarja el a fejét: egy hihetetlenül gazdag iparmágnás lánya, aki két gyermekét egyedül nevelte ebben az időben. Gimesi D.-Jeli V.-Tasnádi I.-Vészits A.:IDŐFUTÁR - Pesti | Jegy.hu. A Parisien Grill nevű rendkívül elegáns szórakozóhelyen találkoznak először, s a hirtelen jött szerelemből hamarosan házasság lett, bár a barátok és ismerősök nem jósolnak túl hosszú közös életet nekik, ám megcáfolják őket, hiszen megünneplik még Jávor halála előtt az ezüstlakodalmukat is. Az asszony 25 éves házasságuk alatt végig kitartott a férje mellett, még a 11 éves amerikai kitérő alatt is, ahol Jávor a sorozatos sikertelenségek miatt az alkoholba menekül.
Az első világháború alatt szinte még gyerek, mégis kiszökik a frontra, hogy leveleket kézbesítsen a kint harcoló katonáknak. Édesanyjának a csendőrökkel kellett hazahurcoltatnia. Már ekkor sem az eszével, hanem a szívével élt. Nem csoda tehát, hogy Budapesten kötött ki, már egészen fiatalon, 1919-ben. Az életrajza, vagy inkább az életútja telis-tele van fekete lyukakkal, csak sejthetjük, mi történt vele, de a lényeg, hogy Budapestre érkezése után hamarosan színinövendéknek állt. Azt tudjuk, hogy mindig is vonzódott az irodalomhoz, talán ezért lett belőle színész. Elképesztő nyomorban tengődik ezekben a kezdeti években, nem ritka, hogy a nyílt utcán kénytelen tölteni az éjszakát. Egy hősszerelmes tragikus élete – 115 éve született Jávor Pál | nlc. De ne kárhoztassuk a kort, mely nem ismerte fel az egyik legnagyobb tehetségét, hiszen ha mindez nem történik meg vele, ha nem jut el a pokol legalsó bugyraiba, ha nem tanácsolják el botrányai miatt az iskolából és színházaiból, akkor talán sosem válik belőle az, aki. Végül egy apró színházi szerep mentette meg mondhatni az életét, ám egyenesbe még nem jött ekkor sem.
A második világháborút követő évtizedekben Bilicsi Tivadar mindössze két mozifilmben látható: az 1951-ben készült Déryné és az 1952-es Semmelweis című alkotásokban. Filmszínházakba szánt filmes munkái közt jegyzik még az 1958-ban forgatott Rendkívüli kikötés című rövid oktatófilmet. A munkavédelmi témakörben készült alkotásban Bilicsi Tivadar vízparti környezetben látható. Megismételhetetlen jelenségek Bilicsi Tivadar kilencszázharmincas évekbeli színházi pályaszakaszának emblematikus szerepe a Néma levente Beppója a Magyar Színházban. Jávor pál gyermekei pdf. Az 1936-ban színre kerülő előadás címszerepét, Agárdi Pétert Törzs Jenő alakítja, Ziliát Bajor Gizi. Beppo első felvonásbeli monológja kapcsán az előadást rendező Hevesi Sándor arra inti Bilicsi Tivadart: ha Agárdi Péter szolgájának monológjára nem jön be a vastaps, akkor bukik a darab. A vastaps minden előadáson bejön. A színész nemcsak kiválóan játszik, tanul is a színpadon. Amikor a nála fejjel kisebb Törzs Jenő először kapja fel, s pörgeti meg a helyzethez illő önfeledséggel - Bilicsi Tivadar gratulál partnere erőnlétéhez.