Így vagy úgy, szinte mindegyik kapcsolódott a hallgatósághoz, leginkább persze, az oktatás-nevelés. A receptúra gyakorlatokon pl. asztalonként 6 hallgatóra jutott egy oktató, aki így jól szemmel tudta tartani mindegyik diák munkáját, hogy éppen mit csinál és tudott neki segíteni. Valóban kitűnő szakmai kapcsolat volt hallgató és oktató között. Különben is jó érzés volt látni, hogy a TTK-ról átkerült, csetlő-botló fiatal miként lesz napról napra szép hivatásunk elsajátítója … Az angol tutor-rendszer mintájára – Nevelési Bizottság keretében – csoport-patrónusi és évfolyam-felelősi feladatokat láttunk el. Fiatal oktatóként megtisztelő volt ezt a munkát is eredményesen végezni. Egy-egy csoportban 12-18 hallgató volt; mindegyikük gondjait személyesen és jól ismertük... Prof dr mucsi imre de. Nem különben a tudományos diákkör ben. Ezt 1956-tól Novák professzor kezdeményezte, majd Kedvessy professzor is átvette. Kedvessy professzor is magas követelményeket állított, emiatt rangot jelentett e munkába bekapcsolódni. Karunk TDK-s fiataljai pályamunkát készítettek, előadást tarthattak, sőt, "külföldre" is utazhattak (ez akkor Pozsony t és Hallé t jelentette), többen Apáthy István-díj elismerésben részesültek.
Azt ne felejtsem megjegyezni, hogy amióta nyugdíjas lettem, 5 könyvem jelent meg, ezek szakkönyvek. Nem unatkozom. Három rovatot ma is vezetek: − "Hírek Szegedről" (2005-től 888 kishírem jelent meg), − "Gyógyszerészeink a nagyvilágban" a " Gyógyszerészet " c. folyóiratban, ill. − "Bőrápoló készítmények" a " Gyógyszerészi Hírlap "ban. Mire vagy büszke, professzor úr? Békében élek magammal, s hogy eddig meg tudtam tartani az egészségem, pedig voltak gondjaim, de még úgy látszik, vannak feladataim, amiket el kell végezzek. Jó időben kerültem a Gyógyszertechnológiai Intézetbe és jó kezekbe. Akkor lett a technológia tudomány és akkor nevezték ki Kedvessy professzort tanszékvezetővé. Szerintem sokszor próbára tette kitartásom és tudásom. Dr. Facsar Imre könyvei - lira.hu online könyváruház. Visszagondolva kapcsolatunkra, úgy érzem, nem okoztam csalódást számára, s remélem ezután sem okozok senkinek kellemetlen pillanatot, hanem kicsi mosollyal az ajkán mondja ki az emlékező a nevem: "Ja, a Kata Misi, ő igen …! " Összegeznéd az életed? 80 éves lettem, ebből 45 aktív évet töltöttem az Intézetben és a Karon.
Meleg szívvel gondolok vissza lelkiismeretes munkájukra, ezért név szerint is szeretnék megemlékezni róluk: Baranyi László, Bátai György, Borcsa- Bodolay Zoltán, Cseh Györgyi, Csernák Roland, Faragó Zoltán, dr. Gaál Ágnes, Gubritzky Mária, Hermánné Bedics Rita, Juhar Viktória Emese, Kántor Péter, Kiss János, Mag Árpád, Modok Imre, Nagy Krisztián, Németh Attila, Nagy Patrícius, Rosta László, Szilágyi Péter, Taksár Ferenc, Zsoldos Barnabás. Ha kihagytam véletlenül valakit, utólag is elnézést kérek. Posztumusz díjat kap Baranyai Antal – hodpress.hu. A honlapnak az első pillanattól kezdve megvolt az a "hármasszabálya", amely meghatározta működését két évtizeden keresztül. Ezek az alapelvek a következők voltak: pontosság, naprakészség, hitelesség. Amikor pedig meg kellett határozni irányultságát, magam is meglepődtem, hogy gondolkodás nélkül vágtam rá: közszolgálati vadászati portál. A hírszolgáltatás beindítása mellett szerettem volna, ha minél több vadásztörténet is megjelenik a portálon, mert az internet módot adott arra, hogy ha nyomtatásban nem is, de elektronikusan bárki megoszthatja vadászélményeit.
Buda elfoglalása. A főváros egy török határvidéki erődvárossá degradálódik. A kiállítás remekül érzékelteti, ahogy a város keleties külsőt öltött. Az animáción a Gül baba türbéjéből kitekintve egy dzsámikkal, mecsetekkel "díszített" város tárul elénk, a felvételen török beszéd hallatszik. Érettségi-felvételi: Megvan a másik hosszú esszéfeladat megoldása: ezt kellett leírni a török terjeszkedésről - EDULINE.hu. Nagyon különleges az itt kiállított ibrik, a rézkorsó, amely szerencsésen megmenekült, így most gyönyörködhetünk vésett növényi, leveles, indás, virágos motívumaiban. Ibrik Ezután a fővárossá válás útján haladunk tovább: a visszafoglalás után a város nehezen állt talpra. Megkezdődtek a betelepülések, Budára katolikus németek, Pestre szerbek, görögök és magyarok. A két város vidéki, barokk kisváros képét öltötte, sok földszintes vagy egyemeletes házzal. Ezt látjuk is az animáción, a hangfelvételen pedig maga Csokonai Vitéz Mihály jelentkezik, aki épp árulja és felolvassa a költeményeit. Többek között elhangzik az Egy fiatal házosúlandónak habozása című humoros költeménye is. A vitrinben pedig a Budai Szentháromság-emlékre adakozókat feltüntető album tekinthető meg, az emlékmű tervével.
Aki a török terjeszkedésről szóló feladatot választotta, most megnézheti, milyen szakszavakat és fogalmakat kellett belefoglalni az esszébe. A középszintű történelemérettségi első hosszú esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok. 12 feladat 50 pontért: nálunk már megnézhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat A hűbériség - itt a középszintű történelemérettségi első rövid esszéjének megoldása A szovjet rendszer ideológiája: a második rövid esszé megoldási javaslata A forrásokat és a megoldási javaslatot itt nézhetitek meg: A török terjeszkedés menete Magyarországon 1541-1568 Az Oszmán-Török Birodalom hadserege már a XIV. század végén megjelent a Magyar Királyság déli határain, de az ország hódítását csak az 1520-as évektől kezdték meg I. ORIGO CÍMKÉK - János Zsigmond király. Szulejmán uralkodása idején (1520-1566). 1526-ban legyőzték a magyar hadsereget Mohácsnál, majd 1541-ben csellel megszállták Budát, és tartósan berendezkedtek ott. Buda elfoglalásával az ország három részre szakadt: nyugaton és északon Habsburg Ferdinánd uralkodása alatt működött a Magyar Királyság, a keleti országrészben a Szapolyai utód János Zsigmondot tekintették uralkodónak és Fráter György segítségével az 1550-es évek második felére kialakult az Erdélyi fejedelemség, míg a középső országrészen lévő területeiket a törökök 1543-44-ben kiszélesítették, így Székesfehérvár is a szultán uralma alá került.
A támadás során felrobbantották a Bécsi kaput, de főként a csehek elszánt védekezése miatt a törökök nem voltak hajlandók támadni, még a parancsnokok fenyegetésének ellenére sem. Március 28. és 31. között hatszázhat lövést adtak le, amivel kitágították a rést. Április 1. és 3. között több egymást követő rohamot intéztek, s egy alkalommal a külvárosba hatoltak be, ahol azonban sáncok mögül az osztrák gyalogság vetette vissza a támadókat. További támadási kísérletek kudarca után április 4 -én kiadták a visszavonulási parancsot, de előtte a szendrői bég még tanácskozott Fráterékkel Rákoson, ahol feltétlen engedelmességre intette őket. Következmények Ferdinánd a Pestet védő sereg megsegítésére ötven naszád felszerelését rendelte el Bécsben. A hajóhad egy alsó-ausztriai zászlóaljjal Ifjabb Niklas Salm és Wilhelm von Roggendorf vezetésével útnak indult, de mire megérkeztek, addigra a szendrői bég serege visszavonult Kalocsára. Április első napjaiban Konstantinápolyban is készülődött egy másik had az Ausztria elleni hadjáratra.
8 Galéria: Kecskeméti levéltár Fotó: Bődey János / Index A beszélő köntös egészen másként dolgozza fel a korszakot, mint Jókai majd' negyven évvel korábbi, a Bach-korszak minden nemzeti depresszióját magán viselő, romantikus-tragikus Török világ Magyarországon ja. Az országgyűlési képviselőként a háttérben zajló játszmákat közelről látó Mikszáth egy kedélyesen vérengző operettbirodalomról és megélhetési zsarnokkeresőkről ír. Szabad város vagyunk, nemzetes urak, de szabadságunk láncokból van kovácsolva. Keressünk magunknak egy zsarnokot, hogy megélhessünk! – mondatja a korszellem a szabólegényből bíróvá választott Lestyánnal a könyv elején. Tény, hogy Kecskemét sokat szenvedett a százötven éves török hódoltság idején, de nem pusztult el, sőt az egész Duna-Tisza köze legjelentősebb települése lett, miközben a környéken a falvak nagy többsége elnéptelenedett. Az 1526-os mohácsi csatavesztés után a török seregek a várost is elérték, Buda elfoglalása után, 1541-ben pedig megszállták. Kecskemét a hódoltságban a budai szandzsák kerületi székhelye lett.
Az 1552 évi egri diadal azonban megakadályozta a terv megvalósulását, bár a törökök nagyon meggyengítették a várat, elfoglalni viszont nem tudták, mert beköszöntött a hideg idő (október). A török hadsereg mindig az eszéki hídon kelt át a Dráva és a Duna mocsárvidékén és a hadjáratok aktív időszaka a magyarországi harcokat illetően általában július elejétől szeptember végéig terjedt. Ezalatt az időszak alatt tudott a szultáni sereg Magyarországra vonulni, hiszen a tavasz vége és a nyár eleje eltelt a hadsereg összegyűjtésével és a Balkán átszelésével. A hadjáratok hatóköre, így földrajzilag behatárolt volt, a gazdag Bécsig csak kivételes esetekben jutottak el a törökök (pl. 1529) és ott az ostromra már nagyon kevés idejük jutott. Magyarországon a Habsburgok védelmi segítsége miatt a törökök csak részben tudták kiépíteni a hatalmukat és az ország nyugati és északi részét nem tudták bekebelezni. A török hadsereg gyalogosokból (janicsárokból) és könnyűlovasokból (szpáhikból) állt. A janicsárság tagjait rabszolgákból, vagy gyermekadóból verbuválták, mohamedánnak nevelték őket és életük végéig a szultánt szolgálták.